Megjött a kedve az öngondoskodásra a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak tagjainak. Amíg azonban az előbbiekben csak a vagyon nőtt lendületesen, az utóbbiakban a tagság is.

Az idei második negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának látványos gyarapodása. A tagok összesített megtakarításainak értéke így június végére már felülmúlta a 2,1 ezer milliárd forintot. Ez éves összevetésben több mint 346 milliárd forint, 19 százalékot meghaladó növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb elemzése alapján az összesített taglétszám – alapvetően az egészségpénztárak létszámgyarapodásának köszönhetően – szintén bővült, meghaladja a 2,1 millió főt.

Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke szerint az elmúlt több mint egy évtizedben nem tapasztaltak olyan magas egyéni befizetést a nyugdíj- és egészségkasszákba, mint amit az első félév hozott, de a munkáltatói hozzájárulások is sok éve nem látott magasságba emelkedtek. Mindez azt eredményezte, hogy 10 év alatt megduplázódtak az első félévi befizetések a nyugdíjpénztárakban és az egészségpénztárakban egyaránt.

Felpörögtek a tagok befizetései

Az április-júniusi időszakban is kitartott az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon lendületes növekedése, így a negyedév végén – 20 százalékot közelítő éves emelkedéssel – már 2,04 ezer milliárd forintot tett ki ennek értéke, ami új csúcsot jelent. A vagyongyarapodást a tagi és munkáltatói befizetések, valamint a pénztári hozamok együttesen eredményezték.

A pénztárak a második negyedévben 2,64 százalék becsült hozamot értek el, a nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán pedig 21 milliárd forintot tettek ki, bő 20 százalékkal felülmúlva 2023 hasonló időszakának értékét. Ennél sokkal kisebb mértékben, de a munkáltatók hozzájárulásai is bővültek, 2,6 százalékkal, ami viszont negyedéves összehasonlításban több mint 16 százalékos pluszt jelent. Mindezek eredményeként a munkavállalók a nyugdíjpénztári bevételek növekvő részét, 63,5 százalékát adták a második negyedévben.

A vagyon nő a létszám csökken

Az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága újabb csúcsot ért el 1,96 millió forinttal, mintegy 21 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi értéket. Az átlagon belül a nyugdíjhoz közel álló, régebb óta öngondoskodó pénztártagok megtakarításai ennek többszörösét teszik ki.

A kedvező tendenciák mellett megfigyelhető, hogy a nyugdíjpénztári taglétszám, így a nyugdíjcélú öngondoskodás – a kívánatos folyamatos növekedés helyett – kis mértékű apadással stagnál. Ez a munkáltatói szerepvállalás csökkenésével függ össze, hiszen épp az a korosztály megy most nyugdíjba, és ezzel lép ki a tagságból, amelynek a belépését korábban az erős munkaadói részvételt ösztönző, kedvező állami adózási körülmények befolyásolták. Az adó- és járulékkedvezmények fokozatos kivezetése szinte közvetlenül vonta maga után a munkáltatók nyugdíjcélú juttatásainak elmaradását, ami pedig szintén közvetlenül a belépők számának csökkenését eredményezte – kommentálta az adatokat Mohr Lajos.

Újabb tízezrek léptek be az egészségpénztárakba

A nyugdíjpénztárakkal szemben az önkéntes egészségpénztárak tagsága továbbra is kitartó növekedést mutat, a második negyedév végén már több mint 1,06 millióan választották ezt az öngondoskodási formát, vagyis egy év alatt több mint 53 ezerrel bővült a létszám.

Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az időszak végére meghaladta a 87 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben közel 14 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek majdnem kétszeresével, 26 százalékkal növelték befizetéseiket.

Az egészségpénztári tagság és vagyon növekedése egyrészt a színvonalas, kiszámítható magánegészségügyi szolgáltatások iránti igények erősödésének, másrészt pedig a magánszolgáltatások drágulásának tudható be. Ilyen körülmények között egyre többen keresik, hogy hogyan oldhatnák meg optimálisan a szolgáltatások finanszírozását. Ez alapvetően minden munkavállalói korosztályra érvényes, azonban – szemben a nyugdíjcélú megtakarításoknál tapasztalható hozzáállással – itt a fiatalabb generáció is érzi az egészségügyi ellátással kapcsolatos problémákat, így a belépők között nagyobb arányban képviseltetik magukat – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

Ezzel együtt a megtakarítások felhasználásában egy kakukktojás nőtt a legjobban. A második negyedévben ugyanis a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 44 százalék), míg a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 22, életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra pedig bő 9 százalékkal költöttek többet a tagok.