Nagyon szépen teljesítenek az önkéntes nyugdíjpénztárak, mégis borúsan látja az MNB a jövőjüket. A fiatal generációk tagjai nem akarnak belépni, ez pedig a rendszer elsorvadásához vezethet belátható időn belül. A jegybank reformot sürget a nyugdíjkasszáknál ennek elkerülése érdekében. A kulcs ebben a fiatalok megnyerése lenne, de jelenleg a befizetések adókedvezménye is egyre csak veszít az értékéből. 

Sötét fellegek gyülekeznek a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak feje fölött annak ellenére is, hogy éppen kiemelkedő hozamot érnek el a tagok vagyonán. “Húsz év múlva akár össze is omolhat a rendszer” - mondta a szektor kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének bemutatásakor Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Aggodalmának fő oka az, hogy a pénztárak tagsága fogyatkozik, miután egyre kevesebb a fiatal belépő, és egyre több a nyugdíjas kort elért tag. Ez a tendencia pedig nem akar megtörni, a pénztártagok átlagéletkora évről évre egyre magasabb. 

A jegybank által közzétett adatok szerint 2002 és 2022 között az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma 6,7 százalékkal csökkent, ez a folyamat azóta is tart, az idei első negyedév végén már csupán 1,07 millió nyugdíjpénztári tagot tartottak nyilván, 22 ezerrel kevesebbet, mint 2022 végén. Persze a magyarok is fogynak, de csak fele olyan gyorsan, mint a pénztártagok. 2002 és 2022 között a KSH adatai szerint 3,3 százalékkal csökkent a 16 éves, vagyis pénztári tagságot létesíteni tudók száma. 

A tagság gyors ütemben öregszik

A demográfia kegyetlenül hat az országra, 20 év alatt 3,6 évvel emelkedett a lakosság áltagéletkora, amely most már 43 év. A nyugdíjpénztári tagság azonban a lakosságnál is gyorsabban öregszik, 20 év alatt hét évvel nőtt a pénztártagok átlagéletkora, amely lassan megközelíti a 49 évet. Ebből könnyen ki lehet következtetni, hogyha nem változik a tendencia, akkor 20 év múlva ezek az átlagos pénztártagok mind nyugdíjasok lesznek, a tagság átlagéletkora pedig bőven 55 év fölé emelkedhet.

Olyan értelemben persze nincs veszélyben a rendszer, hogyha nem történik befizetés, akkor nem kapják meg a tagok a pénzüket, hiszen mindenki az egyéni számlájára fizet be, és a saját megtakarítását veszi ki. Vagyis ez nem olyan felosztó-kirovó rendszer, mint az állami nyugdíj, amelynél a jelenlegi nyugdíjasok a mostani befizetők pénzét kapják meg, a mostani befizetők pedig majd a következő generációk járulékaiból kapnak nyugdíjat. A saját befizetéseit a hozamokkal együtt mindenki megkapja majd.

A rohamos öregedés viszont elvitathatatlan, és emiatt a pénztártagok száma lejtőre kerülhet. A legfiatalabb, 16-30 éves pénztártagok 2022-es száma mindössze 53 ezer volt. Ez kevesebb mint a negyede a 20 évvel korábbinak, mindössze 24 százalék. A munkavállalási szempontból középkorú, 31-45 éves pénztártagok esetében is csökkenés tapasztalható, de számában és arányában is kisebb mértékű. Ahhoz, hogy hasonló arányú fiatalabb pénztártag legyen, mint 20 éve, a 16-30 évesek köréből 104 ezer, a 31-45 éves korosztályból pedig 99 ezer új tagok kellene megnyerniük a kasszáknak.  

A pénztártagok csaknem fele a 46-60 év közötti korosztályba tartozik, és folyamatosan nő a 61 év fölötti, vagyis a nyugdíjhoz már nagyon közel álló tagok száma és aránya is. Lassan ez a két korcsoport fogja adni a pénztári tagság kétharmadát. Ők pedig 20 év múlva már mind nyugdíjasok lehetnek. 

Ha elfogynak a tagok, kevesebb jut a működésre 

A nyugdíjkorhatárt elért tagok jellemzően egy összegben kiveszik a felhalmozott megtakarításaikat, és nem fizetik tovább a tagdíjat. Ennek az az egyik oka, hogy a nyugdíjból nem vonnak személyi jövedelemadót (szja), így ők hiába is fizetnek, nem tudják már érvényesíteni a pénztárak egyik legnagyobb vonzerejét jelentő adóvisszatérítést. Vagyis ha nem jönnek a fiatalok, fokozatosan csökkenhet a nyugdíjpénztárak tagdíjbevétele és taglétszáma. 

Ez főleg azért jelenthet gondot, mert a pénztárak a működési költségeik fedezetét elsősorban a frissen érkező tagdíjakból kapják, a befizetések egy meghatározott részét a működésükre fordíthatják. Ez azt jelenti, hogy ha kevesebb a tag, kevesebb a befizetés, akkor a működési bevétel is csökken. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak nonprofit intézmények, a szektor évek óta általában enyhe veszteséget könyvel el, igaz, az idei első negyedévben nyereségesek voltak. A jövő viszont bizonytalan, a fiatalok körében nem népszerű ez a megtakarítási forma, ráadásul eleve kisebb is a létszámuk, mint 20 éve volt. 

Az MNB maga is megállapítja, hogy a szektor hosszú távú működőképességének fenntartása érdekében reformra van szükség, amely révén olyan feltételrendszernek kellene kialakulnia, ami a fiatalabb generációk körében is vonzóbbá teszi a pénztári tagságot.

Jók a hozamok, adókedvezmény is van, mégsem vonzó

Ehhez vélhetően a munkavállalóknak nyújtható cafetéria-rendszert kellene átalakítani, olyan helyzetet teremteni, hogy a kezdeti évekhez hasonlóan ismét a munkáltatók léptessék be a fiatalokat a pénztárakba, és legalább részben fizessék a tagdíjakat. Persze a józan ész azt diktálná, hogy minden fiatal magától is lépjen be, és kezdjen el takarékoskodni, hiszen a pénztárak jó befektetések, az állami nyugdíjrendszer mellé pedig nem fog ártani egy kis kiegészítés. Most azonban az látszik, hogy a magyar fiatalokat még nem érdekli, mi lesz velük nyugdíjasként, nem áldoznak pénzt a sok évtizeddel későbbi anyagi biztonságukra. 

Bár időnként előfordulnak nagyon rossz évek is a pénztárak életében, hosszú távon megéri nyugdíjcélra ilyen formában takarékoskodni. Ennek egyik oka az adott évi befizetésekre igénybe vehető szja-kedvezmény, amelynek mértéke 20 százalék, de maximum 150 ezer forint évente. Sajnos a maximális összeg 10 éve nem változott, vagyis még mindig 750 ezer forintnyi befizetés elegendő a maximális támogatáshoz, ami azt jelenti, hogy reálértéken nagyot csökken az adókedvezmény vonzereje. 

Most a hozamok is jók a nyugdíjpénztáraknál, tavaly a szektor átlagosan 21,2 százalékos hozamot ért el, ami bőven meghaladta még az extrém magas, 17,6 százalékos inflációt is. 15 éves távon átlagosan 2,33 százalékos reálhozamot (azaz infláció feletti vagyonnövekedést) számolt az MNB az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. Az idén is folytatódott a vagyon gyarapodása, az első negyedévben a pénztárak a befektetéseiken több mint 68 milliárd forintot nyertek, ami a szektor történetében a legjobb első három hónapnak számít. 

Az egészségre nem sajnáljuk a pénzt

Miközben a nyugdíjkasszák tagsága egyre fogy és öregszik, az önkéntes egészségpénztárak népszerűsége látványosan nő. Rekordösszegű tagdíjbefizetéssel és 82 ezer új belépő taggal zárták 2023-at a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A taglétszám az év végén már átlépte az 1,124 millió főt. A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben. 

A tagok egyéni befizetései 60,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 19 százalékos többlet 2022-höz képest, a munkáltatók ezt mintegy 9 milliárd forinttal egészítették ki, ami 10 százalékkal több az előző évinél. Emellett még bő 14 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a pénztártagok egyenlegét. A megtakarításaikat folyamatosan fel is használják a tagok: 2023-ban ebből is rekordösszeget, több mint 81 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak különféle szolgáltatásokra, 25,7 százalékkal többet a 2022-esnél.