A nyugdíjkasszák ismét reálhozamot értek el, az egészségpénztárak tagjai pedig még több szolgáltatást igényeltek, köztük például minden eddiginél többet költöttek lakáshitel-törlesztésre.
Az idén folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának lendületes gyarapodása, az összesített megtakarítás így 2024 első negyedévében már meghaladta a 2 ezer milliárd forintot. Ez éves összevetésben több mint 440 milliárd forintos, azaz közel 28 százalékos növekedést jelent.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legfrissebb elemzése alapján az összesített taglétszám 2,1 millió fő közelébe emelkedett. Ez a bővülés alapvetően az egészségpénztáraknak köszönhető: tagjaik száma már felülmúlta a nyugdíjpénztárakét.
Infláció feletti hozam a nyugdíjpénztáraknál
Az idén január-márciusi időszakban sem lassult az önkéntes nyugdíjpénztárakban kezelt összesített vagyon növekedése, a negyedév végén 24 százalékot közelítő év/év emelkedést mutattak a számok. Ennek eredményeként eddig nem tapasztalt összegű megtakarítást kezelnek a pénztárak. A vagyongyarapodásból a munkáltatói és tagi befizetések, valamint a pénztári hozamok egyaránt kivették a részüket.
A pénztárak az első negyedévben 3,38 százalék becsült hozamot értek el az egy évvel korábbi 2,19 százalék, illetve a 2023-as év egésze során felmutatott 18,36 százalék után. (A pénztárak eredményeiről részletesebben itt írtunk.)
A nyugdíjpénztári tagok befizetései a negyedév folyamán 23,1 milliárd forintot tettek ki, ami 2022 hasonló időszakának értékét 28 százalékkal múlja felül. A munkáltatók hozzájárulása ennél szerényebb, de szintén jelentős mértékben, 17,4 százalékkal nőtt, hozzájárulásuk pedig a nyugdíjpénztári bevételeken belül az elmúlt év végi 35 százalékról 31-re mérséklődött.
Csaknem kétmilliós az átlagvagyon
A befizetések és a hozamok növekedése miatt nem csak a pénztárakban kezelt teljes vagyon, hanem az egy főre jutó átlagos vagyon nagysága is újabb csúcsot mutat: márciusra megközelítette az 1,9 millió forintot, bő 25 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi átlagmegtakarítást.
„A szektor fejlődését jól illusztrálja, hogy a nyugdíjpénztárak esetében a magánszemélyek által az első negyedévben öngondoskodásra befizetett összegek hét év alatt a duplájukra nőttek, míg a munkáltatók hozzájárulása az elmúlt 12 év legmagasabb szintjét érte el, beleértve az adóváltozások 2019-es utolsó hulláma előtti időszakban mért értéket is” – értékelte a számokat Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
Sokan léptek be az egészségpénztárakba
Az önkéntes egészségpénztárakban nem csökkent a létszámnövekedés tempója, a negyedév végén már több mint 1,05 milliós volt már a tagság, vagyis egy év alatt közel 55 ezerrel gyarapodott a pénztártagok száma.
Az egészségpénztárakban kezelt összesített megtakarítás az első negyedév végére megközelítette a 78 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók az egy évvel korábbinál bő 14 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóiknak, akik pedig ennek duplájával, 28,5 százalékkal növelték befizetéseiket.
Az egészségpénztári vagyon ezzel együtt némileg apadt a múlt év végi csúcshoz képest. Ennek az a magyarázata, hogy a pénztártagok egyre tudatosabban takarékoskodnak, használják fel (azaz költik el) az egészségpénztárakban lévő megtakarításaikat, hiszen ez év elején a szolgáltatásokra történő kifizetések is gyors növekedést mutattak. Itt a legnagyobb emelkedés a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések terén történt (éves szinten 48,5 százalék), de a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra is 23,5 százalékkal többet költöttek a pénztártagok.
A nyugdíjpénztárakkal szemben az egészségpénztári befizetéseket folyamatosan felhasználhatják, elkölthetik a tagok, akiknek ennél a megtakarítási formánál az egyedi kedvezményeken túl az állam által a befizetésekre adott adójóváírás jelenti a legnagyobb vonzerőt.
