A magyarok 40 százaléka nem tudna egy hónapon túl megélni fő jövedelemforrásának elvesztése esetén, 20 százalékuk még 1 hétig sem. Váratlan kiadás esetére a magyarok kevesebb mint harmadának van fél havi jövedelemnek megfelelő tartaléka - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által készített Pénzügyi Egészség Index most közétett adataiból.

„Pénzügyi biztonságban érzem magam, és rendelkezem a pénzügyi döntéseim szabadságával – a jelenben és tervezetten a jövőre nézve is” – ez a pénzügyi egészség Magyar Nemzeti Bank szakértői csoportja által, nemzetközi kutatások és szakirodalom alapján meghatározott hazai definíciója. Pénzügyi egészségünk aktuális szintje mostantól egyénileg is mérhető az MNB Pénzügyi Navigátor oldalán. Az MNB a Pénzügyi Egészség Index mérésekor kiemelt figyelmet fordított a pénzügyi szokásokra, az anyagi tartalékokra és a biztonságérzetre, valamint a pénzügyi ellenállóképességre.

A 2024 augusztusában 1500 fő bevonásával, 18-79 év közöttiek körében készült reprezentatív kutatás eredményeként a magyar lakosság 14 százalékának kritikus (0 és 29 pontszám közötti), további 29 százalék pedig sérülékeny (30 és 49 pont közötti) a pénzügyi egészsége. Ennek szintje szorosan összefügg a háztartások jövedelmi helyzetével: a 400 ezer forint alatti nettó jövedelmű háztartásokban élők több mint fele a két legveszélyeztetettebb pénzügyi csoportba tartozik. A legtöbben, 35 százalék)  a pénzügyi egészség szempontjából mérsékelten kockázatos körbe tartoznak, ők 50 és 69 közötti pontszámot értek el a 100-ból.

A pénzügyi egészség meghatározásakor kiemelt szerepet kaptak a mindennapos szokások, tevékenységek, amelyek biztonságossá, és követhetővé tehetik pénzügyi életünket, másrészt a tervezés és a pénzügyi célok meghatározása. Ez alapján az MNB a főindex mellett az alábbi 4 alindexet hozta létre: „Kontroll a pénzügyek felett”, „Megtakarítási képesség és törekvés”, „Anyagi helyzet”, „Pénzügyi ellenállóképesség”.

30 százalék nem tud félretenni

A felmérés szerint magyarok a pénzügyeik feletti kontrollban teljesítettek legjobban: ennek az alindexnek az értéke 60 pont az elérhető 100-ból. Bár saját bevallása szerint a lakosság 63 százaléka mindig vagy legtöbbször figyelemmel kíséri havi költéseit, csupán 44 százalék készít tervet kiadásai és bevételei kezelésére. A leginkább tervezők a 18-29, valamint a 70-79 éves korosztály. Az iskolai végzettség emelkedésével az alindex értéke is jelentősen emelkedik: a legfeljebb általános iskolai végzettségűek körében ennek értéke mindössze 54 pont, a diplomások értéke 66 pont feletti.

A legalacsonyabb, 48 pontos értéket a „Megtakarítási képesség és törekvés” alindex mutatja. Az önbevallásos, reprezentatív kutatás eredménye szerint a magyarok mindössze 19 százaléka érzi úgy, hogy teljesen vagy eléggé sikerül felkészülnie pénzügyileg a nyugdíjas évekre, 53 százalék azonban úgy gondolja, nem tud megfelelően felkészülni rá. Emellett 49 százalék megpróbál rendszeres jelleggel pénzt félretenni, mintegy 30 százalék azonban nem tud és nem is próbál rendszeresen megtakarítani. 

A megtakarítási képességet és törekvést mérő mutató a 30 év alattiak körében a legmagasabb (53 pont), míg az 50-59 éves magyarok érték el ezen a téren a legalacsonyabb eredményt. Hosszú távú célokra csak minden harmadik válaszadó (a megkérdezettek mindössze 33 százaléka) takarékoskodik.

Csak a magyarok ötöde elégedett az anyagi helyzetével

Az anyagi helyzet vizsgálatát mérő alindex 56 pontot mutat. Ezen belül a saját pénzügyi helyzetével a lakosság mindössze 19 százaléka elégedett. 61 százalék mindig, 29 százalék pedig legtöbbször időben tudja fizetni a számláit. 55 százalék érzi úgy, hogy anyagi helyzete korlátozza abban, hogy számára fontos célokat valósítson meg. A nemek szerinti különbségeket vizsgálva jelentős a különbség: a férfiak 60 pontos átlagot értek el a mutató alapján, míg a nők csak 52 pontot. A lakosság 20 százalékának érezhető teher az adósságok törlesztése, 5 százalék pedig nem is tud időben törleszteni.

A pénzügyi ellenállóképességben született a második leggyengébb, 49 pontos eredmény. A lakosság 40 százaléka nem tudna egy hónapon túl megélni fő jövedelemforrásának elvesztése esetén – ezen belül a válaszadók fele még 1 hétig sem. Váratlan kiadás esetére a magyarok kevesebb mint harmadának van fél havi jövedelemnek megfelelő tartaléka, ugyanakkor 47 százalék gondolja úgy, hogy pénzügyi válsághelyzet esetén kapna anyagi segítséget rokonától, ismerősétől.

Jön a Pénzügyi Egészség Kalkulátor

A MNB a kutatási eredmények ismeretében létrehozza a Pénzügyi Egészség Kalkulátorát, amellyel bárki lemérheti a pénzügyi egészségét. A további tervek szerint a jövőben munkahelyi környezetben, szervezett formában, gyakorlatorientált és igény szerint ingyenes, egyénre szabott pénzügyi tanácsadással kiegészített ismeretterjesztési programokat valósít meg a jegybank az MNB támogatásával működő országos lefedettségű Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat tanácsadóinak közreműködésével.