Nyolc év után ismét állami támogatás járhat a lakástakarék-pénztári megtakarításokhoz. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a Wekerle Plusz program részeként az állam az első öt évben a befizetések 10%-ával, a hatodik évtől pedig 20%-ával egészítené ki a lakáscélra félretett pénzt. Az új támogatás alacsonyabb lenne a 2018-ban megszüntetett korábbi kedvezménynél, de új lendületet adhat a hosszú évek óta állami hozzájárulás nélkül működő lakástakarékpiacnak.
A kormányfő hétfői bejelentése szerint a Wekerle Plusz Lakástakarék azoknak szólna, akik öt vagy tíz éven keresztül rendszeresen megtakarítanak a jövedelmükből. Az első öt évben 10%-os, ezt követően 20%-os állami kiegészítés járna a befizetések után.
Így működött a régi lakástakarék
A Magyarországon 1997-ben elindult lakástakarékok lényege az volt, hogy az ügyfél éveken át meghatározott összeget tett félre, amelyhez betéti kamat és állami támogatás társult. A megtakarítás végén a pénzt lakásvásárlásra, építésre, felújításra, korszerűsítésre vagy akár meglévő lakáshitel törlesztésére is fel lehetett használni. Egyes szerződésekhez előre rögzített feltételekkel lakáskölcsön is kapcsolódott.
A korábbi szabályok szerint az állam a befizetések 30%-át adta támogatásként, évente legfeljebb 72 ezer forintot. A maximális összeg havi 20 ezer forintos megtakarítással volt elérhető. A támogatás több családtag javára kötött szerződéssel is kihasználható volt, ezért a lakástakarék sok háztartás számára jelentett kiszámítható módot az önerő összegyűjtésére vagy egy későbbi felújítás finanszírozására.
Az állami támogatást az Orbán-kormány szüntette meg 2018 őszén. Az Országgyűlés 2018. október 16-án fogadta el a módosítást, amely már másnap hatályba lépett. Ettől kezdve az újonnan kötött szerződésekhez nem járt állami pénz, a korábbi megállapodások viszont az eredeti feltételekkel futhattak tovább. A döntést a kormány a rendszer magas költségével és vitatott hatékonyságával indokolta. Az akkori indoklás szerint a támogatás költsége 2018-ban megközelítette a 70 milliárd forintot.
Mi történt azóta a lakástakarékpiacon?
A támogatás megszűnése nem jelentette a lakástakarékok végét. A szolgáltatók saját kamatbónuszokkal és prémiumokkal próbálták pótolni az állami hozzájárulást, miközben a hosszabb megtakarítási időszakok és a magasabb havi befizetések kerültek előtérbe. Fontos különbség, hogy a hirdetésekben szereplő, akár 30-40%-os bónusz nem azonos az éves megtérüléssel, hiszen jellemzően a több év alatt befizetett megtakarításokra vonatkozik.
A korábbi négy nagy szereplőből három maradt. Az Aegon már 2018-ban leállította az új szerződések értékesítését, ügyfélállományát pedig 2019-ben az Erste vette át. Ma az OTP Lakástakarék, az Erste Lakástakarék és a Fundamenta-Lakáskassza alkotja a piacot. Utóbbi 2024-ben került az MBH Bank többségi tulajdonába, és saját közlése szerint jelenleg a teljes hazai szerződésállomány több mint felét kezeli.
A piac tehát állami támogatás nélkül is talpon maradt, sőt az elmúlt években ismét megélénkült. Az Erste például 2024-ben 211 milliárd forintnyi szerződéses összeggel kötött új lakástakarékokat, csaknem elérve a 2018-as rekordját. Ez nem ennyi ténylegesen befizetett megtakarítást jelent, hanem az új szerződések teljes vállalt összegét.
