A most elérhető 5,9 százalékos személyi kölcsönök arra sarkallhatják az ügyfeleket, hogy kiváltsák korábbi, adott esetben rosszabb kondíciókkal megkötött kölcsöneiket. Hiszen egy néhány évvel korábban felvett személyi kölcsön kamatához képest a jelenlegi 5,9 százalék szinte biztos alacsonyabb. Nézzük meg, mikor érdemes foglalkoznunk az adósságrendezéssel!
A dolog azért nem ennyire egyszerű. Egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy az új hitel igénybe vehető kiváltásra, másrészt a kiváltás nincs ingyen. Érdemes a döntés előtt alaposan utána számolni, egyáltalán megéri-e az egész procedúra. A hitelkiváltás komoly segítséget jelenthet, hiszen így az ügyfélnek csak a kiváltó hitelt kell intéznie, a régi kölcsön lezárását a két bank koordinálja egymás közt.
Az 5,9% THM csak 2020 végéig érvényes
A mostani helyzetben érdemes figyelembe venni néhány dolgot: a maximum 5,9 százalékos THM csak az év végéig tartó időszakra vonatkozik, vagyis jövőre a bankok nagy része emelni fogja a kamatot. Ahhoz, hogy dönteni tudjunk, az alábbiakat kell mérlegelni:
-
Mennyi hiányzik még a régi hitel visszafizetéséből?
-
Mennyibe fog kerülni az új hitel, azaz mennyi lesz a teljes visszafizetendő összeg a futamidő alatt?
-
Mennyi a hitelkiváltás díja? Ez bankonként és hitelenként változik, és lehet, hogy ezzel együtt már nem is éri meg annyira az egész procedúra.
Végezetül az sem biztos, hogy engedi a bank az új személyi kölcsönt egy régi hitel kiváltására használni.
Hitelkiváltás feltételek bankonként
A Raiffeisen Bank például hirdetményében egyértelműen kiköti, hogy az új kölcsön nem használható sem saját, azaz Raiffeisennél felvett, sem idegen bank által nyújtott korábbi hitel kiváltására.
A Takarékbank nem zárja ki, hogy kiváltásra is fel lehessen használni az új személyi kölcsönt, de külön nem említik.
Az OTP Bank engedi, hogy kiváltásra is fel lehessen használni az új személyi kölcsönt.
A CIB Bank és az Erste Bank is engedi a hitelkiváltást, de csak abban az esetben, ha a régi hitel idegen banké, azaz, saját hitelüket nem lehet kiváltani. A CIB emellett azt is kiköti, hogy az új kölcsön csak 300 ezer és 5 millió forint közötti összegnél vehető igénybe, ám azzal ki lehet váltani más bankok személyi kölcsönei mellett a folyószámlahitelt és a hitelkártyatartozást is.
Speciális szabályokat alkalmaz az MKB Bank és az UniCredit Bank. Az MKB esetében ha a cél a hitelkiváltás, akkor az igényelt hitel összege nem haladhatja meg a kiváltandó hiteltartozás és a kiváltás során megfizetendő előtörlesztési díj együttes összegét. Vagyis nem lehet “ketté bontani” a kölcsönt kiváltásra plusz némi személyi kölcsönre. Az UniCredit nem zárja ki a hitelkiváltás lehetőségét, ám kiköti, hogy csak azok vehetik fel az 5,9-es kölcsönt, akik számlát is vezetnek a banknál.
A K&H Bank és a Budapest Bank egyaránt lehetővé teszi, hogy az új kölcsönt hitelkiváltásra is használhassa az ügyfél. A K&H kétféle kölcsönt is kínál szabad felhasználásra: egyet 300 ezer és 5 millió forint között, egyet pedig 1-7 millió forint között. Speciális feltétel nincs. Hasonlóképpen szabad felhasználású a Budapest Bank kölcsöne is.
Összességében van lehetőség arra, hogy régi hiteleiket kiváltsák az ügyfelek, de a döntés előtt mindenképpen utána kell számolni, megéri-e vagy sem. A végtörlesztés díja a szabályok szerint nem lehet magasabb, mint a visszafizetett összeg 2 százaléka. Bár a bankok adhatnak kedvezményt az előtörlesztés, végtörlesztés díjából, ez tipikusan nem érvényes arra az esetre, ha a hitelt egy másik, adott esetben idegen banknál felvett hitelből intézné az ügyfél.
