Növekvő lakásépítési kedvet mutatnak az adatok az év első kilenc hónapjában, de ebben az is szerepet játszhatott, hogy a lakásáfa meghosszabbításának bejelentéséig mindenki az építési engedélyre hajtott. Az év utolsó hónapjai mutatják meg majd igazán, mi is a helyzet a lakásépítési piacon.
Az idei év első három negyedévében 13 617 lakást vettek használatba, ami 7,7 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, és 2018-ig visszatekintve is a legmagasabb szám. A fővárosban 10 százalékkal kevesebb, 4533 lakás épült. Minden más településkategóriában nőtt az új lakások száma: a megyei jogú városokban 22l, a többi városban 7,7 százalékkal. Kiugró volt a növekedés a községekben, ahol 36 százalékkal több lakást adtak át, mint 2021 első három negyedévében - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból.
Az adatok értelmezéséhez érdemes azt is figyelembe venni, hogy mindig az év utolsó negyedéve a meghatározó az átadott lakások számában. Ilyenkor megtöbbszöröződnek a használatba vett lakások, amelyekből 2022 első három negyedévében egyenletesen 4500 körüli volt. Az elmúlt évekből volt olyan, amikor az év végi átadási hajrában több lakás készült el, mint az előző három negyedévben összesen. Tehát 2022 mérlegét is ennek az adatnak az ismeretében lehet csak megvonni.
A KSH számai szerint a magánszemélyek által épített lakások aránya 32-ről 37 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig ezzel arányosan csökkent. Ennek megfelelően a saját használatra épített lakások aránya 30-ról 35 százalékra emelkedett, míg az értékesítési céllal építetteké 67-ről 63 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46 százaléka családi házban, 42 többlakásos épületben, 9,2 pedig lakóparkban található. Ez az előző év azonos időszakához képest a családi házak esetében 8,5, a lakóparkoknál 6,7 százalékpontos növekedést, míg a többlakásos épületek esetében 15 százalékpontos csökkenést jelent.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6,7 négyzetméterrel 93,7-re nőtt 2021 első három negyedévéhez viszonyítva.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedés motorja itt a Budapest volt, hiszen a fővárosban megduplázódott az adat. A többi településkategóriában stagnálás vagy enyhe csökkenés tapasztalható: a megyei jogú városokban 1 százalékkal több, az egyéb városokban 7,3, a községekben pedig 2 százalékkal kevesebb lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az építtetők az esetek 50 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
Az építési kedv növekedésénél érdemes figyelembe venni azt is, hogy az első 9 hónapon belül a második negyedévben volt kiugróan magas az építési engedélyek és bejelentések száma. A nagy hajrázásban szerepet játszhatott, hogy egészen július végéig úgy tudhatták a beruházók, hogy csak a 2022-ben megszerzett engedélyek alapján lehet még jövőre is 5 százalékos áfával értékesíteni az új lakásokat. Július 29-én jelentette be a miniszterelnök, hogy a kedvezményes lakásáfát két évvel meghosszabbítják. A lakásáfás hajrá hatását igazolni látszik az is, hogy a kiugró fővárosi adatot az építési engedélyek száma okozta, ami inkább a beruházói lakásépítéseknél jellemző.
Mostanra egyébként az is kiderült, hogy a 2024 végéig megszerzett engedélyek, illetve bejelentések alapján egészen 2028 végéig alkalmazhatják majd a lakásépítők az 5 százalékos áfát az értékesítésnél.
Az majd az utolsó három hónapban derül ki, hogy a lakásáfás hajrá lecsengésével visszaesik-e az építési kedvet mutató engedélyek és bejelentések száma. A piacot erősen befolyásolhatja a lakáshitelek drágulása is, hiszen a legtöbben kölcsönt is igénybe vesznek az építkezéshez, vásárláshoz. A hitelkeresletben szeptemberben már egyértelműen jelentős visszaesés látható, és azóta a kölcsönök kamata csak még jobban emelkedett.
