A legjobbkor jön az ingatlanpiacnak, hogy újra meghosszabbítja a kormány az új lakások 5 százalékos kedvezményes áfáját, ami év végén járt volna le. Azt még nem tudni, hogy a magánszemélyek építkezéseinél megmarad-e az áfa visszaigénylésének jelenlegi lehetősége.
Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádióinterjújában bejelentette, hogy a kormány két évvel meghosszabbítja az 5 százalékos áfát az új lakásokra. Az új lakásokra lényegében 2016 óta fennáll az 5 százalékos áfa, akkor a normál áfakulcsról csökkentették le, ami jelentős kedvezmény. Ezt először a lakásépítési piac élénkítése érdekében vezette be a kormány 2019-ig, de azután is lehetett vele élni átmeneti szabályok szerint. 2021-től pedig újabb kétéves hosszabbítást kapott ez a kedvezmény, ami most év végén járt volna le. Az ingatlanpiac így már hosszú évek óta hozzászokott ehhez a lakásáfához, és megrengetné a piacot, ha újra bekerülnének az új lakások a felső, 27 százalékos áfakulcsba.
Az más kérdés, hogy a hatás elhúzódó lenne, ugyanis azokat a lakóingatlanokat, amelyeknek már megvan az építési engedélye 2022-ben, évekig lehet az alacsonyabb áfával értékesíteni a most bejelentett hosszabbítás nélkül is. Az majd a jogszabály megjelenésekor derül ki, hogy ebben történik-e változás, a kétéves hosszabbítás ezt az időt is tovább tolja, vagy a végső 5 százalékos határidő már nem változik.
Csak lakóingatlanokra jár az 5 százalékos áfa, újonnan épített lakásnál maximum 150 négyzetméter, újépítésű családi háznál maximum 300 négyzetméteres alapterületig. A kedvezményes áfát akkor lehet érvényesíteni, ha a lakást vagy családi házat kivitelező építi, és a tulajdonos értékesítés útján jut hozzá. A magánépítők számára ugyanakkor év végéig még él az áfavisszaigénylés kedvezménye, amivel ötmillió forintos összegig lehet élni a telekre és az építkezésre 2022. december 31-ig. A miniszterelnök arról nem beszélt a kedvezményes áfa megtartása kapcsán, hogy ennek a kedvezménynek mi lesz a sorsa.
A mostani hosszabbítással a kormány egyrészt elkerüli a negatív inflációs hatást. Az áfa kedvezményes szint előtti mértékre történő emelkedése ugyanis éppen egy olyan időszakban következne be, amikor jó esetben már elkezdene csökkenni a nagyon magas infláció, így rosszkor jönne egy ezzel ellentétes piaci hatás. Az állam ezzel ugyan lemond egy jelentős többletáfabevételről, ami a költségvetésnek jól jönne, de ez úgyis csak elméletben lenne ténylegesen akkora, amekkora az adóemelésből következne, hiszen nem tudható előre, hogyan hatna ez az új lakások árára és a kínálatra. Másfelől pedig a lakásárak elmúlt évekbeli meredek emelkedésével az állam azért jóval nagyobb bevételre tett szert az 5 százalékos áfából, mint amennyit eredetileg tervezhetett.
A lakáspiacon mindenesetre nem hiányzik egy nagy áfaemelés sem az építőknek, sem a vevőknek. Az árak ugyanis már az 5 százalékos áfával is nagyon magasak, hiszen az építőanyagok és az építési tevékenység ára kiemelkedően emelkedett. A KSH friss adatai szerint 2022 első félévében 9133 új lakás épült, 6,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, ami viszont 16 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában.
Budapesten 3621 lakást vettek használatba, ami 20 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A megyei jogú városokban lényegében stagnált az új lakások száma (-1,5%), a kisebb településeken viszont nőtt: a többi városban 6,7, a községekben 10 százalékkal több új lakást vettek használatba.
