Még két évig marad a kedvezményes lakásáfa, aminek az eddig 2022 végére tett megszűnése miatt alaposan belehúztak a beruházók az új építési engedélyek megszerzésébe az első félévben. Ezzel szemben viszont az első hat hónapban kevesebb lakást épült, aminek főleg a budapesti visszaesés az oka.
Jó hírrel indult a péntek a lakáspiac szereplőinek: Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában bejelentette, hogy a lakásokra kedvezményes, 5 százalékos áfája még két évig megmarad 2022 után is. A korábbi tervek szerint az idei év végén ez az áfaelőny megszűnt volna. A kormány lépése segíthet fenntartani azt azt a tendenciát, amit a KSH adatai mutatnak, miszerint jelentősen nőtt a tervezett lakások száma a fővárosban.
Az első félévben kevesebb új lakás épült
A statisztikai hivatal szerint 2022 első félévében 9133 új lakás épült, 6,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A visszaesést különösen a vállalkozások által épített budapesti többlakásos épületeknél lehetett érzékelni. Budapesten csak 3621 lakást vettek használatba, 20 százalékkal kevesebbet a 2021. első félévinél. A megyei jogú városokban lényegében stagnált az új lakások száma, a kisebb településeken viszont nőtt: a többi városban 6,7, a községekben 10 százalékkal több új lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában.
A magánszemélyek lakásépítéseinek közel másfél éve tartó visszaesése megállt. Az általuk építtetett lakások száma 5,6 százalékkal nőtt, a vállalkozások által építtetetteké 14 százalékkal csökkent 2021 első félévéhez képest. A magánszemélyek élénkülő lakásépítési tevékenysége a kisebb városokra és a községekre korlátozódott, miközben a vállalkozói lakásépítések mindegyik településkategóriában, különösen Budapesten maradtak el az egy évvel korábbitól.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 40 százaléka családi házban, 47 százaléka többlakásos épületben, 11 százaléka lakóparkban található. A családi házak aránya mintegy 7, a lakóparki lakásoké közel 10 százalékponttal nőtt, a többlakásos épületekben átadottaké viszont 17 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 négyzetméterről 88,4 négyzetméterre növekedett 2021 első félévéhez mérten.
A főbb építési célok közül a saját használatra épített lakások aránya 31, az értékesítési célra építetteké 67 százalék volt. Az arányok egy év alatt enyhén eltolódtak a saját használatra épült lakások felé.
Forrás: KSH
Budapesten csaknem kétszer több építési engedélyt adtak ki idén
A lakáspiacnak jó hír, hogy az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján a jövőben építendő lakások száma országosan 17 715 volt, 16 százalékkal több, mint 2021 első félévében. Ebben szerepet játszhatott, hogy a piac a kedvezményes lakásáfa 2022 végi megszűnésére számított. Ez alapján csak az év végéig megszerzett építési engedélyek birtokában, 2026-ig tudták volna kedvezményes áfával értékesíteni a felépített lakásokat a beruházók, a jövőre kiadott engedélyek esetén már nem lett volna kedvezményes áfa. Ez ösztönözte az építési engedélyek számának növekedését, és magyarázhatta a használatba vett lakásokétól eltérő trendjét.
A miniszterelnök kedvezményes lakásáfa kétéves meghosszabbításáról szóló pénteki bejelentése után ebből a szempontból már nem lesz ilyen sürgős az engedély megszerzése a beruházóknak. Kérdés, hogy a több engedélyből az új helyzetben valóban több lakás is lesz-e rövid időn belül.
A fővárosban emellett az új, rozsdaövezeti fejlesztéseknek is szerepük van abban, hogy az egy évvel korábbinál 1,8-szer több lakás építésére adtak ki engedélyt, ennek következtében az év első felében tervezett lakások 29 százaléka Budapesten koncentrálódott. Ezzel párhuzamosan a megyei jogú városokban 8,5 százalékkal csökkent, a többi városban alapvetően stagnált, a községekben pedig 8,1 százalékkal növekedett az építendő lakások száma.
A budapesti agglomerációban adták ki a lakásépítési engedélyek 15 százalékát, emellett számottevő volt a balatoni térség és a győri agglomeráció részesedése is (9,0, illetve 5,4 százalék). Ugyanakkor minden ötödik lakást nagyvárosok vonzáskörzetén kívüli, kisebb településen terveznek felépíteni.
Sokan költöznek a nagyvárosokból az agglomerációkba
A kiadott építési engedélyek növekvő száma azt is jelzi, hogy a beruházókat egyelőre nem tartotta vissza az építési anyagok árának és egyéb költségeknek a drasztikus emelkedése, sem a hitelek drágulása, amely nemcsak a beruházókat, hanem a jövendő lakásvásárlókat is kellemetlenül érintheti. A KSH június közepén hozta nyilvánosságra az áprilisi építőipari inflációt, amely már akkor 25 százalék felett állt.
A lakások iránti kereslet egyik fontos forrása az országon belüli népességmozgás. A KSH adatai szerint 2021-ben 307 ezren változtattak lakóhelyet, ami 8 százalékkal meghaladja a 2019-es, a Covid-19 előtti utolsó “békeév” költözési hajlandóságát. A két jellemző tendencia egyike, hogy Budapest és a nagyobb városok helyett sokan választják az agglomerációt vagy a Balaton környékét. A másik tendencia pedig már korábbról ismert, a gazdaságilag kevesebb lehetőséget nyújtó kelet-magyarországi területekről, például Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a több munkalehetőséget kínáló budapesti és nyugat-magyarországi, például győri lakásokba tartanak az emberek.
A keresletet viszont csökkentheti, hogy egyes támogatott otthonteremtési lehetőségek, például a zöld hitel kerete már kifogyott, a falusi csok, a lakásfelújítási támogatás, illetve a nagyrészt lakásvásárlásra fordított babaváró hitel pedig a tervek szerint év végén futnak ki. A sima csok ellenben biztosan marad, annak jelenleg nincs ismert végső határideje. A nagy kérdés most az, hogy a babaváró hitel, a falusi csok és a lakásfelújítási hitel vajon kap-e olyan hosszabbítást az év végén, mint most a kedvezményes lakásáfa.
