Azonnal látszik a hatása az augusztusi rezsinövekedésnek. A korábbinál sokkal többen terveznek olyan lakásfelújítást, amivel csökkenthetők az energiakiadások.
A rezsicsökkentés visszavágásának bejelentése után a napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti érdeklődés valósággal robbant: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyenbe belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk, és más energetikai korszerűsítések is sokkal népszerűbbek lettek - derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.
Ha összevetjük a júliusi és az augusztusi felmérések adatait arról, hogy a válaszadók milyen lépéseket tesznek az energiamegtakarítás érdekében, azonnal látszik a rezsiemelkedés hatása. A tetőfelújítás-szigetelés, az árnyékolástechnikai munkák és az égéstermék-elvezetők korszerűsítése esetében a mostani felmérés során is az előző havi válaszok köszöntek vissza. Ugyanakkor a külső nyílászárók cseréje júliusban minden ötödik felújítást tervező háztartást érdekelt, augusztusban már minden negyediket.
A fűtési rendszer korszerűsítése iránt júliusban minden negyedik felújítást tervező háztartás érdeklődött, az augusztus eleji felmérésben viszont már már minden harmadik. A hőszigetelési munkák iránti érdeklődés egy hónap alatt megduplázódott – júliusban csak minden hatodik korszerűsítésre készülő válaszadó említette ezt, augusztusban már minden harmadik.
A felmérési eredmények szerint a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez (vagy legalábbis belekezd ebbe). A finanszírozást segíti, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az idei év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási Program forrásai. Az ennek keretében felvehető lakásfelújítási támogatás és kedvezményes hitel esetleges hosszabbításról (még) nem született kormányzati döntés.
A kapott válaszok alapján Magyarországon társadalmi konszenzus van arról, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia- felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat - ezzel a válaszadók kétharmada teljes mértékben, egyötödük jórészt egyetért. A háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg energetikai korszerűsítést tervez 2023-ban. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idénre tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka már idén is előkészítő lépéseket tenne.
A 2022-re vonatkozó energetikai korszerűsítési szándék az egy hónappal korábbi, júliusi megkérdezéshez képest némileg erősödött – ez egyfajta pánikreakció eredménye lehet a kutatók szerint. A rezsicsökkentés szabályainak módosításából adódó valódi költséghatás vélhetően sokak számára csak egy hosszabb időszak elteltével lesz igazán értékelhető. Az esetleges energiamegtakarító beruházások megtérülésével kapcsolatos információk még nem állnak rendelkezésre, az ezek alapján meghozott döntések pedig időigényesek. A kapott válaszok szerint a lakosság energiamegtakarító célú beruházásai 2023-ban tovább élénkülnek.
Szokás szerint a legaktívabbak a családi házak, például a „Kádár-kockák” lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül biztosan vagy valószínűleg energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék.
Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében 2022-ben 11 százalék, 2023-ban 16 százalék, az 51 és 100 négyzetméter közötti otthonok lakói esetében 17 és 22 százalék, a 101 és 150 négyzetméter közöttieknél idén 33 és jövőre 38 százalék, míg a 150 négyzetméter felettieknél 40 és 47 százalék tervez korszerűsítést.
Akik saját várakozásuk szerint a rezsiemelkedés érintettjei lesznek, sokkal aktívabbak (23 százalék idén és 30 jövőre korszerűsítene), mint a nem érintettek, akik közül csak 15 és 18 százalék fektetne energiatakarékosságba. A leginkább a községekben lakók vágnának bele most a felújításba, valamint érezhető az életkori hatás is: a fiatalabbak inkább terveznek korszerűsítést, mint az idősebbek.