Az inflációt meghaladó mértékben emelkedik az átlagosan felvett személyi hitelek összege, de érdemes a számok mögé nézni. Ha összevetjük az elmúlt években az infláció hullámzását és a lakossági személyi kölcsönök folyósításának az alakulását, érdekes kép rajzolódik ki a szemünk előtt.
Két év alatt 44 százalékkal emelkedett a személyi kölcsönöknél az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbb közzétett adatai szerint 2026 februárjában már a 3,6 millió forintot is meghaladta ez az összeg. 2024 februárjában ez a szám még csak 2,5 millió forint volt. A bővülés jelentősen meghaladja az infláció mértékét, ami alapján úgy tűnhet, egyre nagyobb hitelterhet vesz a nyakába a lakosság. Ha messzebbről nézzük a képet, a helyzet nem ennyire egyértelmű, érdemes kontextusba helyezni a közelmúlt adatait, hogy tisztábban lássunk.
Népszerű volt a termék, bővült a piac
A személyi kölcsönök piaca már a koronavírus-járvány előtti években is virágzott. A kamatok alacsonyak voltak, a piac a devizaválság előtti időszakhoz képest biztonságosabbá vált (THM maximalizálása, JTM, fix kamatozás), ami a lakosság hitelfelvételi kedvét is segítette. A bankok között élénk verseny volt, ami nemcsak kamatkedvezményeket és akciókat jelentett, hanem az egyre terjedő online igénylés lehetőségének köszönhetően egyszerűbb igénylési folyamatot is.
A kihelyezett hitelösszegek és a hitelszerződések számának az emelkedését a covid-járvány akasztotta meg. A kormány maximalizálta a személyi kölcsönök hitelmutatóját, a bankok szigorítottak az igénylési feltételeken, de a bizonytalan helyzet miatt az ügyfelek is behúzták a kéziféket. 2020-ban a szerződésszám és az egy szerződésre jutó átlagos összeg is visszaesett. A járványhelyzet utáni felpattanás nem tartott soká, a személyi kölcsönök lendületét az európai szinten is kiugró infláció akasztotta meg.
Ebben az időszakban az egy szerződésre jutó hitelösszeg ismét csökkenni kezdett, ahogy az az alábbi grafikonon is látszik. Míg 2022 tavaszán egy szerződésre már közel 2,5 millió forint jutott, 2023 elejére 2 millió forint alá csökkent.
Ez egyrészt a kamatok emelkedésével magyarázható, hiszen a magasabb kamat mellett ugyanakkora törlesztőrészlet vállalásával csak kisebb hitelösszeg felvételére volt lehetőség. Másrészt a szerződésszámok továbbra sem tudták megközelíteni azt a szintet, ami a járvány előtti időszakra volt jellemző, ami arra utalt, hogy a hitelfelvételi hajlandóság is alacsonyabb maradt a szokásosnál.
Vége a bizonytalanságnak, felpattant a piac
Az infláció mérséklődésével a hitelkamatok is csökkenni kezdtek, mára számos banknál 10 százalék körüli THM-mel vehetünk fel személyi kölcsönt. A kedvezőbb feltételek és az újra növekvő pályára álló reálbérek a megcsappant hitelfelvételi kedvet is visszahozták. 2024-ben és 2025-ben a szerződések száma jelentősen meghaladta az előző évekét, illetve a felvett hitelösszeg is jelentősen megemelkedett. 2025-ben több alkalommal 100 milliárd forint fölé is emelkedett a szerződött hitelösszeg, ami a lakáshitelek szintjét is megközelítette.
Meghaladja a bővülés az inflációt
2017-ben az átlagos személyi kölcsön összege 1 228 285 forint volt. 2025 végéig a kumulált infláció mértéke Magyarországon meghaladta a 70 százalékot. Ha ezzel arányosan emelkedett volna az átlagosan felvett személyi kölcsön, akkor 2,1 millió forint lenne ez az összeg, az emelkedés mértéke viszont ennél jóval nagyobb volt, hiszen decemberben az átlagosan felvett hitelösszeg 3,2 millió forint volt. Ez 163 százalékos növekedésnek felel meg, vagyis az átlagos hitelösszeg jelentősen meghaladta az infláció mértékét.
Ennek az egyik oka, hogy a személyi kölcsönnél jellemző hitelcélok indokolták a nagyobb hitelfelvételt. Az igénylők zöme a hitelből autót vásárol, lakást újít fel, vagy közvetve (például családtagon keresztül) a lakásvásárláshoz finanszírozza az önerőt. Ezek közül mindháromra igaz az, hogy a drágulás mértéke nagyobb volt, mint az átlagos drágulás: a használt autók ára még a konzervatív becslések szerint is meghaladta az átlagos infláció mértékét 2017 óta, az ingatlanfelújítással kapcsolatos költségek pedig ennél is nagyobb mértékben drágultak. Az ingatlanárak Európa-rekorder növekedését pedig senkinek nem kell bemutatni, az elmúlt 10 évben az többszöröse volt az európai uniós átlagnak.
