Havi bruttó 3,9 millió forint – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban frissült adatai alapján 2025-ben ennyit kerestek a legiforgalmi irányítók, amivel ők érdemelhették ki a legjobban megfizetett foglalkozás címét. Ekkora összegnek bizony már a nettója is igen impozáns, mintegy 2,6 millió forintot jelent havonta. Felmerülhet a kérdés, mégis mekkora hitelre számíthatnak azok, akik a fentihez hasonló, milliós összegeket képesek havonta megkeresni? A Bank360 ezúttal ennek járt utána.
Március közepén frissült a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete foglalkozások szerint” című táblája, amely szerint 2025-ben is a légiforgalmi irányító volt a legjobban megfizetett foglalkozás havi bruttó 3 912 766 forinttal. A Bank360 bruttó-nettó kalkulátorával végzett számítások szerint a lehetséges kedvezmények figyelembevétele nélkül mindez átlagosan havi nettó 2,6 millió forintos fizetést jelentett 2025-ben. A KSH adatai szerint egyébként a nettó 2 millió forint feletti szintet a légiforgalmi irányítókon kívül csupán a légijármű-vezetők, hajózómérnökök tudták elérni, akik átlagos nettó jövedelme meghaladta a 2,1 millió forintot.
További 16 olyan foglalkozás volt, amelynek műveli már nettó 2 millió alatt, de 1 millió forint kerestek havonta – többek között ide tartoztak például a miniszterek, államtitkárok, szakorvosok, informatikusok, ügyészek, bírók, stb. További 160 foglalkozás esetében pedig a havi nettó átlagjövedelem az 500 ezer és az 1 millió forint közötti sávban mozgott – ilyenek voltak például a matematikusok, általános orvosok, szoftverfejlesztők, mentőtisztek stb.
A legtöbb foglalkozásban még 2025-ben sem érte el az átlagos nettó jövedelem az 500 ezer forintot – a félmilliós jövedelem alatti sávban 283 foglalkozás volt található a KSH összegzése szerint. A legkevésbé megfizetett foglalkozás egyébként a nád- és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártó volt – ők bruttó 248 865 forintot vihettek haza havonta.
Mekkora hitelre elegendők az egyes jövedelmek?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) szabályai szerint a havi nettó 800 ezer forintot meghaladó jövedelem maximum 60%-ig, az ez alatt maradó jövedelem maximum 50%-ig terhelhető törlesztőrészletekkel. Mindez a legjobban kereső légiforgalmi irányítók esetében azt jelenti, hogy az elméletileg általuk vállalható legmagasabb havi törlesztőrészlet 1 561 194 forint. A magyar piacon jelenleg elérhető legmagasabb összegű személyi hitelek havi törlesztőrészlete (8 éves futamidő mellett) 225 ezer és 230 ezer forint között mozog, amely összegeket már a KSH által legutóbb mért havi átlagkereset is „elvisel”, így értelemszerűen a legjobban megfizetett foglalkozás képviselőinek sem jelentene gondot.
A piaci lakáshitelek esetén a Bank360 kalkulátorával végzett számítás szerint 130 millió forint hitelösszeg 25 éves futamidő mellett 901 ezer és 910 ezer forint közötti havi törlesztőrészlettel vehető fel jelenleg, így elmondható, hogy a legjobban fizető foglalkozások képviselői egy ekkora hitelt is gond nélkül fel tudnak venni. Igaz, a KSH által feltüntetett foglalkozások közül mindössze 3 olyan van, amelynek átlagkeresetébe beleférne a fenti törlesztőrészlet – a már említett légiforgalmi irányítók, légijármű-vezetők és hajózómérnökök, valamint a törvényhozók, miniszterek, államtitkárok. A negyedik legjobban megfizetett foglalkozás a „pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője”, akik 1 463 970 forintos nettója „már csak” havi 878 382 forintos törlesztőrészletet „bírna el”.
A KSH által felsorolt 461 foglalkozásnak tehát csupán a 0,7%-a tudna egy ekkora hitelt felvenni. A nettó 1 millió és 1,6 millió forint közötti sávban keresők maximum 608 ezer és 879 ezer forint közötti törlesztőket vállalhatnának, ami nagyjából 90 millió és 125 millió forint közötti lakáshitel-összegekre lenne elegendő. Ezen foglalkozások száma 15, ami az összes felsorolt foglalkozásnak a 3,3%-a.
A nettó 500 ezer és 1 millió forint közötti sávban keresők maximum 252 ezer és 600 ezer forint közötti törlesztőket lennének képesek magukra vállalni, ami megközelítőleg 37 millió és 85 millió forint közötti hitelösszeget jelenthetne, feltéve, hogy most nem számolunk az Otthon Start Programmal és az egyéb támogatott lehetőségekkel. Ebbe a sávba tartozik az összes foglalkozás 34,7%-a, vagyis 160 db. Ennél a sávnál még érdemes megjegyezni, hogy bár lakáshitel terén az ő lehetőségeik már jóval szerényebbek, ugyanakkor a személyi hitelek esetében még ők is képesek lennének a jelenleg legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeget felvenni.
Végezetül jönnek azok a foglalkozások, melyek nettó átlagösszege 2025-ben az 500 ezer forint alatt maradt. Ezen foglalkozások tábora volt a legnépesebb, hiszen a 461-ből 283 tartozott ide, ami 61,4%-os részarányt jelent. Ezek esetében a maximálisan vállalható havi törlesztő még a legjobb esetben is néhány száz forinttal, de 250 ezer forint alatt maradt, míg a legrosszabbul keresők esetében még a 100 ezer forintot sem érte el. Ebben a jövedelmi sávban a felvehető piaci lakáshitelek maximális összege úgy 36 millió forint (változatlanul 25 éves futamidő mellett), míg a legrosszabbul keresők esetében a felső határ úgy 12 millió forint. Legalábbis elméletileg, hiszen bár egy ekkora összeg törlesztőrészlete elméletileg belefér a nettó keresetük 50%-ába, a mai árak mellett aligha lehet megélni a keresetük másik felét jelentő 80-90 ezer forintból, így a gyakorlatban nem valószínű, hogy megkapnák az igényelt hitelt.
Nem mindegy az életkor, ahogyan a kedvezmények megléte sem
A fenti számításokkal kapcsolatban érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy a KSH bruttó értékeket közöl, amely összegek 66,5%-át vettük nettó bérnek. A valóságban persze ez az arány egyénenként eltérhet mondjuk a különböző kedvezmények valamelyikének, például a 25 év alattiak szja-kedvezménye igénybevétele miatt.
Ugyancsak eltérhet a nettó/bruttó bérek egymáshoz viszonyított aránya azok esetében, akik EKHO adózásra jogosultak. Az ő esetükben a fentinél magasabb a nettó bér bruttóhoz viszonyított aránya, igaz, az ő esetükben emiatt jellemzően a bruttó bér is alacsonyabb. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a fenti számok csupán becslésen alapulnak, de a nagyságrendeket minden bizonnyal jól érzékeltetik.
