Egy ügyfél jól járt, de az online csalók áldozatainak 98 százaléka maga viselheti a kárt, ami a bankszámlás csalásoknál átlagosan milliós nagyságrendű. A bankkártyás csalásoknál kisebbek a károk, de azokat is egyre nagyobb arányban az ügyfelekre hárítják át.
Nem volt súlyosan gondatlan, mert nem volt tisztában a magatartása következményeivel az az ügyfél, aki egy kibercsalóval osztotta meg egy, a valódira hasonlító hamis banki weboldalon bizalmas azonosítóit – mondta ki a Kúria jogerős döntése. A banknak így meg kell térítenie a fogyasztó kárát. A Kúria ítélete útmutató lehet a most zajló további hasonló eljárásokban - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A pórul járt ügyfél egy apróhirdetési oldalon próbált eladni egy terméket, a “vásárló” azonban egy kiberbűnöző volt, aki egy banki oldalhoz hasonlító adathalász oldalra kalauzolta.
Az áldozat ott megadta az adatait, és a csaló először 1 forintot átutalt a számlájáról. Később nagy összegű terhelést történt a számláról, mivel a csaló megbízható partnerként állította be magát, így a korábban megadott adatok birtokában erős ügyfélhitelesítés nélkül is tudott már átutalni a számláról.
Komoly jogvita indult
Az áldozat először a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordult, amely neki adott igazat. A PBT ajánlásban arra hívta fel a bankot, hogy térítse meg az ügyfél által jóvá nem hagyott fizetés összegét, mert szerinte a fogyasztó súlyos gondatlansága (amely miatt a bank mentesülne a megtérítési kötelezettség alól) nem állt meg. Az ügyfél ugyanis nem szerezhetett tudomást arról, hogy a kedvezményezettet megbízható partnerként is rögzítik, s nem láthatta előre a további jóvá nem hagyott utalás veszélyét.
A PBT ajánlását a bank perben támadta meg. Bár az elsőfokú bíróság a bank keresetét elutasította, a hitelintézet fellebbezése után a másodfokú bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a békéltetői ajánlást. A másodfokú bíróság szerint adatai kiadásával az ügyfél súlyosan gondatlanul járt el, ezért a banknak nem kell a kárát megtérítenie. A PBT felülvizsgálati kérelmével a Kúriához fordult, amely nyomán a Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.
Ez nem jelenti azt persze, hogy minden áldozat megkapja a kártérítést a bankoktól. A Kúria ugyanis azt is kifejtette, hogy nem általában, hanem személyre szabottan kell vizsgálni, hogy egy ügyfél magatartása szándékosnak vagy súlyosan gondatlannak minősül-e (ami miatt a bank mentesülne a kártérítéstől). Ezek ugyanis olyan vétkességi kategóriák, amelyek a kár bekövetkeztével összefüggésben mérlegelendők a konkrét ügyfélnél. Értékelni kellett tehát azt, hogy az ügyfél szubjektíven tisztában lehetett-e magatartása következményével, s számolnia kellett-e a kárával, illetve ennek kapcsán megállapítható-e esetleg nagyfokú közömbössége, felelőtlensége.
Lassan talán sikerül visszaszorítani a csalásokat
Közben úgy tűnik a banki csalásokat is sikerül valamelyest kordában tartani, mind a pénzügyi cégek, mint az ügyfelek egyre sikeresebben veszik fel a harcot a bűnözőkkel. Az MNB friss adatai szerint dacára a Black Friday idején és a karácsonyi szezonban megnövekedett forgalomnak az online kereskedőknél, 2024 utolsó negyedévében a hazai szolgáltatók kártyáival elkövetett sikeres visszaélések száma 7,1 százalékkal, míg értéke 11,8 százalékkal csökkent. Jelentősen növekedett azonban az adathalászattal, személyes adatok lopásával elkövetett visszaélések száma, ami így már a kártyás visszaélések darabszámának több mint felét, értékének harmadát adja.
Az utolsó negyedévben összesen 47 225 sikeres bankkártyás visszaélés történt, ennek a nagy része vásárlás volt, a készpénzfelvételek száma 954 darab volt. A vásárlások során keletkezett kárösszeg 2,36 milliárd forint volt, vagyis átlagosan 51 ezer forint értékben károsították meg az ügyfeleket. A készpénzfelvételeknél 111 millió forintot zsákmányoltak a bűnözők, ez eseményenként 116,4 ezer forint.
Néhány éve a veszteségek döntő részét - 90 százalékát - a kártyakibocsátó bankok és a kereskedők viselték. Újabban viszont fordult a kocka, a károk 80 százalékát már a bankkártyás ügyfélre terhelik, mivel ő adhatta ki felelőtlen módon az adatait valamilyen csalónak, például vásárolt egy márkás termékeket feltűnően olcsón értékesítő webáruházban.
Az apróhirdetéses és telefonos csalók sem pihentek
A bankkártyás csalásoknál ritkábbak, ám jóval nagyobb kárral járnak az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett visszaélések. Ezen a statisztikán is látszik, hogy egyre szigorúbban és hatékonyabban monitorozzák a bankok a visszaélési kísérleteket, és talán az ügyfelek is egyre óvatosabbak, bár az apróhirdetési fórumokon továbbra is támadnak a csalók, és a banki álügyintézők is folyamatosan hívogatják a potenciális áldozatokat.
Az átutalásokkal, illetve beszedésekkel elkövetett sikeres visszaélések száma a tavalyi utolsó negyedévben 11,1 százalékkal növekedett, viszont az ilyen visszaélések összértéke 3,8 százalékkal csökkent. Összesen 5394 sikeres és 12 831 sikertelen visszaélés történt az utolsó negyedévben, a sikeres visszaélések során 5,77 milliárd forintnyi kár keletkezett, vagyis ha egy csaló hozzáfért valakinek a számlájához átlagosan egymillió forint fölötti összeget lopott el róla. Az internetbankokba belépő csalók átlagosan csaknem 1,6 millió forintot, a mobilbankokat feltörők alkalmanként mintegy 740 ezer forintot zsákmányoltak.
A keletkezett károk 98 százalékát az ügyfelek viselik, több mint 4800 esetben 4,54 milliárd forintnyi kárt rájuk terheltek, ez esetenként 943 ezer forintos veszteség. A bankok mindössze 57 esetben vállalták magukra a kárt alig 92 millió forint értékben.
A visszaélési típusok eloszlásában jelentős változás nincs, továbbra is a pszichológiai manipuláció a leggyakoribb visszaélési forma, ezt követi az adathalászat. Mind a kártyás,
mind az átutalásos visszaélések visszaszorításához elengedhetetlen a banki szűrőrendszerek fejlesztése és az aktív banki fellépés. Emellett az ügyfeleknek is óvatosnak kell lenniük, a legfontosabb óvintézkedéseket itt foglaltuk össze.
