Újabb ajánlásban részletezi a Magyar Nemzeti Bank, hogy a hitelintézetek hogyan járhatnak el a kölcsönükkel megcsúszó adósokkal. Az ajánlást 2022. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. Összefoglaltuk, mire számíthatnak nyár után a késedelmes ügyfelek.
A hitelfelvétel az esetek többségében több éves elköteleződést jelent az adós számára. Előfordulhat, hogy a törlesztés ideje alatt anyagilag nehéz helyzetbe kerül, és megcsúszik a részletfizetéssel. Ilyenkor fontos tisztában lenni azzal, mit tehet a bank és mit az adós. A Magyar Nemzeti Bank új ajánlásában leírja, hogy a hitelintézetnek milyen elvárásoknak kell megfelelniük a késedelmes ügyfelekkel szemben.
A több mint 100 pontból álló, huszonnégy oldalas ajánlás négy alapelvre épül:
- együttműködő, jóhiszemű és tisztességes magatartás elve,
- szakszerű és gondos magatartás elve,
- a szükséges információ szolgáltatásának elve,
- fokozatosság elve.
Az ajánlások jelentős része az adóssal folytatott elvárt kommunikációra és az átláthatóságra vonatkozik. A pontok többsége olyan alapvető elvásárokat fogalmaz meg, mint hogy
- az adós ne érezze magát fenyegetve a kapcsolatfelvételek során,
- biztosítani kell az adóst az együttműködési szándékról,
- nem lehet félrevezető információkat közölni az adóssal,
- tájékoztatni kell őt a megoldási lehetőségekről, és a lehetséges következményekről,
- az eljárás során felmerülő költségek átláthatóak és arányosak legyenek.
Az alapvető elvárások mellett a jegybank a konkrét eljárások menetét is felvázolja. A 2022. szeptember 1-jétől érvényes elvárások már érintenek minden lakossági hitel- és pénzügyi lízingszerződést, nem csak a jelzáloghiteleket. Az ajánlás a folyószámlahiteles tartozásokra nem terjed ki, de ott is lehet ezt az gyakorlatot alkalmazni.
Háromszor kereshet a bank, ha késedelembe esel
Az MNB ajánlása szerint a banknak több kommunikációs csatornán keresztül legalább háromszor meg kell próbálnia felvenni a kapcsolatot az adóssal, mielőtt kezdeményezné a szerződés felbontását. Az tehát semmiképp nem fordulhat elő, hogy egy hitelszerződést úgy mond fel a bank, hogy ennek veszélyéről az adósnak nem volt lehetősége értesülni.
Az első kapcsolatfelvételnek a fizetési késedelem jelentőssé válásától számítva három munkanapon belül kell megtörténnie, lehetőség szerint telefonon. Akkor számít jelentősnek a fizetési késedelem, ha az adott ügyletre érvényes, mindenkori egy havi törlesztési kötelezettségnek megfelelő mértékű összeggel 45 napja el van maradva az adós. Keretjellegű termékeknél (törlesztőrészlet hiányában) a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét elérő mértékű összeget kell figyelembe venni. Fontos, hogy a jelentős késedelemmé váló tartozás még nem jelenti azt, hogy az adós felkerül a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív adóslistájára (ennek menete ebben a cikkben található).
Ha az adós nem veszi fel a telefont, akkor a bank öt munkanapon belül levelet küld, emellett ha az adós az online csatornák valamelyikén (netbank, mobilbank) keresztül is elérhető, akkor ott is érkezhet értesítés. Az első megkeresés legfontosabb célja, hogy a bank munkatársa megtudja, hogy a késést egy átmeneti vagy tartós anyagi probléma okozza-e, egyáltalában fennáll-e ilyen. Szintén fontos információ a későbbiekre nézve, hogy az adós együttműködik-e a bankkal a probléma megoldásában.
Az első kapcsolatfelvétel többféleképpen végződhet:
- ha sikeres volt az első kapcsolatfelvétel, és az adós együttműködő, akkor elkezdődik a párbeszéd, hogy mielőbb megoldódjon a probléma;
- ha az adós nem működik együtt, akkor röviden tájékoztatják arról, hogy mire számíthat az eljárás során, emellett erről hivatalos értesítést is kap (ha sikerül egyeztetni a postai címet);
- ha nem volt sikeres az első kapcsolatfelvétel, 5 munkanapon belül ismét meg kell próbálni elérni, illetve ha a szerződésben adóstárs vagy kezes is be van vonva, akkor őket is megkeresi a bank munkatársa.
Ha az első kapcsolatfelvétel sikertelen, akkor a második kapcsolatfelvétel során a bank postai úton vagy netbankban, mobilbankban küld levelet. Ennek tartalmaznia kell
- a fizetési késedelemmel érintett tartozás részletezését,
- a személyes ügyintézés és a teljesítés lehetőségét,
- a fizetési késedelem és a nem együttműködő magatartás következményeit, ideértve a KHR-rel kapcsolatos információkat is,
- az állami adósságrendező program lehetőségét.
A harmadik kapcsolatfelvételre akkor kerül sor, ha a tartozás jelentőssé válásától 25 munkanapon belül nem történik meg a kapcsolatfelvételre semmilyen formában az adós és a bank között. Ekkor az MNB elvárja, hogy a bank ismét próbálja meg felvenni a kapcsolatot az adóssal (vagy adóstárssal, kezessel, zálogkötelezettel).
A bank is a megoldást keresi, az adósnak is érdemes ezt tenni
Az látható, hogy az MNB a bankoktól átlátható, konstruktív és ügyfélbarát kommunikációt vár el. Ahhoz azonban, hogy a fizetési problémát mielőbb meg lehessen oldani, a késedelembe esett ügyfél aktív együttműködésére is szükség van. Ha ez nem valósul meg, akkor a bank az alábbiak szerint mondhatja fel a szerződést:
- a felmondást megelőző írásbeli felszólítás és a felmondás között legalább 30 napnak el kell telni,
- a banknak hivatkozni kell a korábbi kapcsolatfelvételekre,
- a banknak jeleznie kell, hogy ez az utolsó lehetőség arra, hogy rendezzék a helyzetet,
- ha ekkor sem sikerül elérni senkit, a jegybank nem várja el a további kapcsolatfelvételt.
A pénzintézetek tehát addig nem mondhatják fel a szerződést, amíg nem teljesítették a három kapcsolatfelvételre és a tájékoztatási elvárásokra vonatkozó feltételeket. Azokra az adósokra ez nem vonatkozik, akiknél korábban már volt újratervezés a jelentős késedelem miatt, és ismét elmaradás történik a törlesztéssel.
