Speciális betétvédelmi szabályok vonatkoznak az MKB és Budapest Bank ügyfeleire a március végi beolvadás után. Ezek alapján érdemes dönteniük arról, mit tesznek a megtakarításaikkal a bankházasság létrejötte után.
Az MKB Bank Nyrt. és a Budapest Bank Zrt. 2022. március 31-én egyesül és a továbbiakban MKB Bank néven folytatja tovább a működését. Az ügyfeleknek az elkövetkező napokban számos korlátozásra kell számítaniuk a beolvadás technikai lebonyolítása miatt.
A várható korlátozásokat itt összesítettük. Arról, hogy a beolvadó Budapest Bank ügyfeleinek milyen további tennivalói és lehetőségei vannak, ebben a cikkben lehet bővebben olvasni. A fúzióval kapcsolatos banki értesítések miatt arra is lehet számítani, hogy ezt kihasználva támadásba lendülnek az adathalászok, amire a napokban már volt is példa. Arról, hogy az ilyen helyzetekben mire érdemes odafigyelni, itt írtunk bővebben.
A beolvadás betétbiztosítási szempontból is speciális helyzetet jelent, hiszen amennyiben jelenleg egy betétesnek mindkét bankban van betétje (bankszámlával, lekötött betéttel), úgy a két intézményben elhelyezett betétekre külön-külön vonatkozó 100-100 ezer euró összegű kártalanítási értékhatár változni fog.
Az Országos Betétbiztosítási Alap tájékoztatása szerint 3 hónapig, azaz 2022. június 30-ig a két bankban elhelyezett betétekre továbbra is külön-külön vonatkozik a 100 ezer euróig terjedő betétbiztosítás. A 3 hónapos átmeneti időszak leteltét követően azonban a kártalanítási értékhatár 100 ezer euróra módosul ügyfelenként függetlenül attól, hogy korábban két banknál voltak elhelyezve az ügyfél betétei.
Ha valakinek mindkét bankban van betétje, és ezek együttes összege meghaladja a 100 ezer eurós értékhatárt, akkor érdemes átgondolni, mit tehet a teljes védelem érdekében. A betétbiztosítás összeghatára személyenként és hitelintézetenként számítandó, tehát a betétbiztosítási védelem növelésére két lehetőség adódik:
- egyidejűleg több bankot is igénybe vehet, megosztva közöttük megtakarításait, azaz a 100 ezer euró feletti részt elviszi egy másik bankba,
- növelheti a betét tulajdonosainak számát (azonban erre nem minden banknál van mód).
Fontos tudni, hogy nem jogosult kártalanításra az, akinek rendelkezési joga van ugyan a betét felett, de nem tulajdonosa vagy résztulajdonosa a betétnek. Azáltal tehát nem növelhető a betét védettségének összeghatára, ha a betéthez a betét tulajdonosa meghatalmazotta(ka)t jelent be.
Ha egy magánszemély vagy vállalkozás több bankban helyezi el a pénzét, akkor ilyen módon hitelintézetenként újabb és újabb összeghatárral növelheti a védettségét.
Ha egy betétnek több bejelentett, azonosítható tulajdonosa van (például családtagok), akkor esetükben a betétösszegen belül annyiszor 100 000 euróig védett a betét, ahány tulajdonosa van. A betétbiztosítási rendszer, ha a bank és a betétesek a szerződésben nem rendelkeznek másként, nem tesz különbséget a betét tulajdonosai között, őket egyenrangúnak tekinti, függetlenül attól, hogy a betétbe a valóságban ki és mekkora összeget fizetett be. A kártalanítási összegből ebben az esetben egyenlő arányban részesülnek a tulajdonosok.
A közös betét azonban hátrányos is lehet a betétes számára, ha van ugyanannál a banknál másik, csak a saját tulajdonában lévő betétje. A közös tulajdon alapján az OBA által kifizetett összeg ugyanis beszámít az illető ügyfél részére kifizethető összeghatárba, azaz a saját vagy a közös tulajdonú betét után esetleg már nem kaphatja meg a teljes összeget.
Fontos azt is tudni, hogy a lakossági bankszámlára és a vállalkozói bankszámlára külön-külön érvényesek az összeghatárok. Ha tehát egy egyéni vállalkozónak van magánszemélyként is betétje a banknál, akkor ezekre egyenként érvényes a 100-100 ezer eurós határ.
