Lekötött betét

Lekötött betét - bankbetét 2020

Vrazsovits Rita Vrazsovits Rita
2020.04.08.
Frissítve: 2020-05-11 Létrehozva: 2020-04-08
8156645

Egy stabil megtakarítás kiépítése anyagi biztonságot nyújt minden helyzetben, nem mindegy azonban, hogy mit kezdünk a pénzzel. Ha csak a párnacihában gyűjtögetjük, akkor inflálódik, vagyis folyamatosan veszít az értékéből; ez természetesen hosszú távon nem ideális. Jobban tesszük, ha olyan helyet választunk a pénznek, ahol kamatozik is valamennyit. Ennek az egyik legegyszerűbb és legbiztosabb módja, ha lekötjük a pénzünket valamelyik pénzintézetben. 

 

Mit kell tudni a lekötött betétről?

A bankbetét a legegyszerűbb módja annak, hogy kamatoztassuk a megtakarításunkat. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy azt a pénzt, amit éppen nem szeretnénk használni, lekötjük valamilyen betéti okirat ellenében, vagy pedig elhelyezzük egy betéti számlán. Ez a megtakarítási forma biztonságos és kiszámítható, a várható hozam viszont mérsékelt. A lekötött pénzt az Országos Betétbiztosító Alap (OBA) biztosítja 100 ezer euróig. 

 

A lekötött betét lehet forint vagy deviza alapú, illetve különböző futamidők közül is választhatsz, attól függően, hogy meddig tudod nélkülözni a pénzt. Fontos, hogy a kamatot csak akkor kapjuk meg, ha a futamidő alatt nem törjük fel a lekötött összeget - ez a folyószámlán lekötött betét esetében is igaz. 

 

Hasonlítsd össze az ajánlatokat a lekötött betét kalkulátor segítségével, és találd meg a számodra legjövedelmezőbb megtakarítást!

 

Milyen típusai vannak a betéteknek?

A betéteket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk.

 

  1. Megkülönböztetünk lekötött és látra szóló bankbetétet. Lekötött betétnél előre meghatározott futamidőre kötjük le a pénzt, ami után a bank kamatot fizet. A lekötött betétek mellett a látra szóló betét is kamatozik, ebben az esetben a bankszámlán vagy a betétszámlán lévő összeg nincs lekötve, tehát bármikor hozzáférhetünk. A bank ebben az esetben a kamatot a számla záróegyenlege alapján számítja ki. A látra szóló betétek általában kevesebbet kamatoznak, mint a lekötött betétek, hiszen ebben az esetben bármikor hozzányúlhatunk a félretett pénzhez. 

  2. A lekötött betét feltételeit a futamidő is befolyásolja. A lekötés időtartama általában 1-12 hónap között választható, de több banknál akár 1 éven túli lekötést is választhatunk.

  3. Megtakarított pénzünket leköthetjük forintban és devizában (pl. euróban vagy dollárban) is.

  4. A kamatmeghatározás módja alapján több típusa is elérhető a betéteknek:

  • lekötés módja szerint: a betét lehet fix, változó vagy változtatható kamatozású.

  • betételhelyezés módja szerint: egyszeri vagy ismétlődő betételhelyezés,

  • kamatmeghatározás módja szerint: ez lehet sávos, lépcsős vagy egyszerű.

  1. Léteznek úgynevezett rögzített célú betétek, amelyeknél a lekötött összeget nem tudjuk bármire felhasználni. Két típusával találkozhatunk:

  • gyámhatósági takarékbetétkönyv: ez egy speciális betétforma, amelynél kiskorú a tulajdonos, de még nincs rendelkezési joga az őt megillető pénzösszeg felett. A pénzhez akkor férhet hozzá, ha betöltötte a 18. életévét, megszűnik a gondnokság vagy ha még a nagykorúság előtt megházasodik.

  • nyereménybetétkönyv: ez szintén egy speciális betétforma, amelynél a kamatot nem pénz, hanem valamilyen tárgynyeremény formájában kaphatja meg a betéttulajdonos. A bankok a nyereményalapban összegyűlt kamatokból vásárolják meg a nyereményt, amit aztán kisorsolnak a tulajdonosok között. Magyarországon a legnépszerűbb nyereménybetét az OTP gépkocsi nyereménybetétkönyv.

  1. A bankok különböző betétjellegű okiratokat bocsáthatnak ki, ezek közül a legismertebbek: 

  • értékjegy, 

  • kamatozó jegy, 

  • letéti jegy,

  • pénztárjegy,

  • takarékjegy,

  • takaréklevél.

 

Ezek az okiratok minden esetben névre szólóak.

 

Miért fontos a lekötött betét futamideje?

Ha lekötjük a megtakarításunkat, akkor előre meg tudjuk mondani, hogy a lekötés milyen hosszú ideig tartson. A legtöbb pénzintézetnél 1, 3, 6 vagy 12 hónapos lekötés közül lehet választani, attól függően, hogy milyen hosszú időre tudjuk nélkülözni a lekötött pénzösszeget. A bankok által fizetett kamatot befolyásolhatja a futamidő, illetve az, hogy mekkora összeget kötünk le. 

 

Mielőtt a lekötés mellett döntünk, minden esetben gondoljuk végig, hogy a futamidő alatt tudjuk-e nélkülözni a pénzt, ugyanis feltörés (a lekötött összeg előbb kivétele) esetén, nem jár kamat, de jobb esetben is csak egy részét fogja kifizetni a bank. 

 

Forint- és devizabetét: fontold meg, melyiket választod!

A megtakarításunkat leköthetjük forintban vagy valamilyen devizában is, például euróban vagy dollárban. Fontos azonban, hogy ebben az esetben nemcsak az összeg és a futamidő befolyásolja a várható kamatot, illetve a hozamot, hanem a forinthoz viszonyított árfolyamváltozás is. Az árfolyamkockázat miatt ez egy kevésbé biztonságos megoldás, így a nyereség sem garantált. Veszteséges is lehet, ha éppen kedvezőtlenül alakul az árfolyam.

 

Hogyan tudom lekötni a megtakarításomat?

A betétlekötés egyszerű folyamat, amit megtehetünk bármelyik bankfiókban, több banknál pedig akár az internetbankban vagy a mobilbankban is leadhatjuk a lekötési megbízást. A legegyszerűbb módja az adatok megadásának, ha az online lekötött betét mellett döntünk, de online és offline is a következő adatokat kell megadni: 

 

  1. Mekkora összeget szeretnénk lekötni?

  2. Fix vagy változó kamatozású legyen a betét?

  3. Milyen hosszú legyen a futamidő?

  4. A betét elhelyezés módja egyszeri vagy folyamatos legyen?

 

Ha minden információ megvan a megbízáshoz, akkor nincs más teendőnk, mint megvárni a futamidő végét, ami alatt a lekötött pénzünk kamatozik. A futamidő végén a bank a lekötött összeget és a kamatot jóváírja a megadott számlán. Ha a futamidő vége előtt feltörjük a betétet, akkor csak a befektetett tőkére tarthatunk igényt, a kamatot részben vagy teljes egészében elveszítjük.

 

Mitől függ a lekötött betét kamata?

A klasszikus lekötött betétek kamatozását különböző módon számolhatják a pénzintézetek.

 

  1. Kamatozás a lekötés módja szerint

A fix kamatozású lekötésnél nem az ügyfél vállalja a kamatkockázatot, hanem a bank, így a megtakarításunk várható hozama nem változik, akkor sem, ha a piaci kamatok csökkennek a futamidő alatt. Ha változó kamatozású lekötést választunk, akkor viszont mi vállaljuk a kamatkockázatot, vagyis a kamat a futamidő alatt folyamatosan követni fogja a pénzpiaci mozgásokat. 

 

  1. Betételhelyezés módja szerint

A lekötési periódusokat tekintve két út áll előttünk: egyszeri lekötésnél akkor kapjuk meg a befizetett tőkét és a kamatot, amikor véget ért a futamidő. Folyamatos vagy ismétlődő lekötésnél a futamidő végén csak a keletkezett kamatot írja jóvá  a bank, a tőkét pedig újra lekötik, ugyanazokkal a feltételekkel, mint első alkalommal. Az ismétlődő lekötés másik típusa, ha a lejárat napján nemcsak a tőkét kötjük le újra, hanem a futamidő alatt összegyűlt kamatot is. Ha a futamidő végén nem szeretnénk felhasználni a pénzt, érdemes újra lekötni.

 

  1. Kamatmeghatározás módja szerint

A bankok a kamatszámításnál eltérő metodikát alkalmazhatnak, de minden esetben a lekötött összeg és a futamidő függvénye, hogy mekkora kamatra számíthatunk. Ez egyaránt vonatkozik a forint betéti kamatra és a deviza, például az euró betéti kamatra is. Foglaljuk össze röviden a három számítási módot, amellyel a bankbetét kamata meghatározható:

 

  • sávos kamatozás: a sávos számítás vonatkozhat a futamidőre és az összegre is. Az első esetben minél hosszabb időre kötjük le a pénzt, annál magasabb lesz a betéti kamat mértéke - de a magasabb érték nem a teljes futamidőre vonatkozik. Nézzünk meg egy konkrét példát: ha lekötjük a pénzt 12 hónapra, akkor az első 3 hónap után 1%-ot, a második 3 hónapra 2%-ot, a harmadik negyedévre 3%-ot, a negyedikre pedig 4%-ot kamatozik a teljes összeg - a lekötött betét kamata ezeknek az átlagából lesz kiszámolva. Ha a sávos számítás a lekötött összegre vonatkozik, akkor az elv hasonló, vagyis a legmagasabb érték nem a teljes tőkére vonatkozik, hanem csak a “legfelső” sávra, a többi sávhoz tartozó összeg kamata eltérő lesz. Sávos kamatozásnál minden esetben a teljes futamidőre és a teljes összegre vonatkozó kamatot nézzük meg.

  • lépcsős kamatozás: ezt a számítási módot alkalmazzák leggyakrabban a bankok, ekkor a lekötési idő és a lekötött összeg határozza meg a kamat mértékét. Minél hosszabb időre kötünk le minél nagyobb összeget, annál magasabb kamatra számíthatunk. A legnagyobb különbség a sávos kamatozással szemben az, hogy a lépcsős kamatozás a teljes tőkére és futamidőre vonatkozik.

  • egyszerű kamatozás: egyszerű kamatszámításnál a kamatot nem csatolják hozzá a tőkéhez, ami azt jelenti, hogy az összegyűlt betéti kamat nem kamatozik. Az egyszerű kamatszámítás mellett a kamatos kamatszámítás a másik módja a számításnak.
     

Betéti kamatok összehasonlítása: a kulcs az EBKM

Mi az EBKM? Az egységesített betéti kamatláb mutató, rövidítve EBKM. Ez az érték mutatja meg, hogy mekkora egy betét ténylegesen kifizetendő éves kamata. Az EBKM a kamat mellett azokkal a díjakkal is számol, amelyek csökkentik a betét hozamát.

 

Ezt az értéket minden banknak meg kell adnia, méghozzá egy egységes számítási mód alapján. Ennek az az oka, hogy a kamatot a pénzintézetek eltérő képlet szerint számolhatják; általában 365 napos időintervallum alapján adják meg ezt az értéket, de van olyan bank is, ahol 360 nappal számolnak. Ezért fontos az EBKM meghatározása, így a betétesek ugyanazzal a mércével tudják összehasonlítani a befektetések nettó hozamát. 

 

Nézzünk meg egy példát az EBKM kiszámítására!

Tegyük fel, hogy 12 hónap futamidőre elhelyeztünk a bankban 500 000 forintot, 5 százalékos kamatlábbal. Így egy év múlva a bruttó kamatunk 25 000 forint lesz. Ebből az összegből adóznunk kell, 2020-ben 15 százalékot. Ez 25 000 forintos kamatnál 3750 forintot jelent, tehát a nettó kamat 21 250 forint.

 

Nézzünk meg egy számítást arra az esetre is, amikor az 5 százalékos kamatlábat 360 napra számoljuk. Így 360 napra kapjuk meg a 25 000 forint kamatot. 365 napra a kamat így valamivel több, 25 347 forint lesz. Az EBKM 365 nappal számolva így 5,07 százalék.

 

Az EBKM mutató számítására vonatkozó képlet a következő:

 

 

O = a betét összege

Oi = az i-dik kifizetéskor megkapott összeg

ki = az i-dik kifizetéskor kifizetett kamat

r = az egységes betéti kamatmutató

t = a betét kezdeti napjától számolva, az i-dik kifizetésig hátralevő napok száma

 

Természetesen senkinek nem kell ennyire hosszú képleteket megjegyezni, hiszen egy EBKM kalkulátorral könnyedén kiszámolhatjuk, hogy mekkora hozamra számíthatunk a futamidő végén.

 

Kamatadó: mennyit kell fizetni a felvett kamat után?

A kamatadó kifejezést a köznyelvben használjuk, de nem ez a becsületes neve. A megtakarításunk után fizetett összeget valójában kamatra számított személyi jövedelemadónak nevezzük. Ennek megfelelően ennek a mértéke 2020-ban 15 százalék.

 

A kamatadót a befizetett összeg után jóváírt kamatra kell fizetni, tehát a betét összege után nem. Nézzünk egy egyszerű példát a számításra: ha az 1 millió  megtakarításunk 100 000 forintot kamatozott, akkor a kamat 15 százalékát, vagyis 15 000 forintot kell befizetnünk adó formájában az állam felé. 

 

A betét után felvett kamat adójának a befizetésével a magánszemélyeknek nem kell foglalkozni, sőt ezt az összeget mi nem is fogjuk látni: a bank levonja, és ő továbbítja az állam felé; mi pedig a nettó kamatot fogjuk látni a számlánkon. Fontos azonban, hogy ez csak a magánszemélyekre és a lakossági számlákra vonatkozik. A céges számláknál a pénzintézetek nem vonják le automatikusan a kamatadót, tehát nekik kötelezően be kell fizetniük ezt a tételt.

 

A lekötött betétek kamata után korábban egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetni a betéteseknek, ezt a járulékot azonban 2017-ben eltörölték. 

 

Mikor nem kell kamatadót fizetni?

Akár részben vagy teljesen is mentesülhetünk a kamatadó megfizetése alól, ha tartós befektetési számlát nyitunk, vagy ha bankbetétet öröklünk egy hozzátartozónktól. 

 

  1. Tartós befektetési szerződés (TBSZ)

Tartós betéti számlaként is ismerheted. Ez a megtakarítási forma azoknak előnyös, akik hosszú távra szeretnék lekötni a pénzüket. A TBSZ-t hitelintézetnél és befektetési szolgáltatónál is megköthetjük. Két számlatípus közül választhatunk, attól függően, hogy mi a célunk a megtakarítással:

 

  • tartós befektetési betétszámla,

  • tartós befektetési értékpapírszámla.

 

A két számlatípus között nincs átjárhatóság, de arra van lehetőség, hogy mind a két típusú számlát megnyissuk. A számla megnyitásának a feltétele, hogy legalább 25 000 forintot vagy ennek megfelelő devizát fizessünk be a számlára. 

 

A TBSZ legalább 3 éves lekötési időszakkal indul, ami meghosszabbítható. 3 év lekötés után a fizetendő jövedelemadó már csak 10 százalék, 5 év után adómentesen vehetjük fel az összegyűlt kamatot. A kedvezmény és a mentesség csak abban az esetben vehető igénybe, ha a szerződésben szereplő futamidő vége előtt nem szakítjuk meg a lekötést - ellenkező esetben nem kerülhető el az adózás. Az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleg lekérdezés MNB belépési azonosítóval lehetséges.

 

Tartós befektetési számlán kezelhetünk például állampapír állományt is - ilyen például a kifejezetten népszerű MÁP Plusz is, amelynél a futamidő végén kamatadó megfizetése nélkül vehetjük fel a teljes hozamot. A MÁP Plusz szinte a babaváró hitellel egyszerre jelent meg a piacon - ez sokaknak adta azt az ötletet, hogy a kamatmentes hitelt szuperállampapírba fektesse. 

 

  1. Bankbetét öröklése

A bankbetét öröklése bizonyos esetekben illetékmentes. Ha egyeneságbeli rokontól örököl felmenő (szülő, nagyszülő, dédszülő stb.) vagy leszármazott (gyermek, unoka stb.), akkor nem kell a felvett kamat után illetéket fizetni. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor örökbefogadás útján jön létre rokoni kapcsolat. Ezenkívül akkor sem kell adózni, ha házastárstól örököl valaki befektetést vagy értékpapírt.

 

Betételhelyezés a bankoknál

Mielőtt lekötjük a megtakarításunkat, érdemes a lehető legtöbb ajánlatot összehasonlítani, akárcsak a hiteleknél vagy a bankszámláknál, hiszen a bankok ezen a téren is eltérhetnek. Néhány mondatban összefoglaltuk a hazai bankoknál elérhető betét szolgáltatásokat: megtudhatod, mekkora a legkisebb leköthető összeg, és hogy milyen hosszú futamidőt választhatsz.

 

OTP Bank

Az OTP Banknál a legalacsonyabb leköthető összeg 50 000 forint, a választható futamidő pedig 1, 2, 3, 6 vagy 12 hónap. A kamatozás lehet fix vagy változó, attól függően, hogy melyiket választjuk. A lekötési periódust illetően is dönthetünk többféleképpen: választhatjuk az egyszeri lekötést, valamint a folyamatos, vagyis ismétlődő lekötést. Azok, akik OTPdirekt hozzáféréssel rendelkeznek, akár online, a netbankon vagy a mobilbankon belül is leköthetik a pénzüket. Ha az OTP-nél szeretnéd lekötni a megtakarításod, mindenképpen nyitnod kell számlát. Az OTP-nél elérhető EBKM jelenleg 0,01% vagy 0,05%, attól függően, hogy mekkora összeget kötünk le. 

 

Erste Bank

Az Erste Banknál legalább 100 000 forint kell összegyűjteni ahhoz, hogy betétszámlát nyissunk, a megtakarítást pedig 12 hónapra tudjuk lekötni, akár egyszeri, akár ismétlődő lekötésről van szó. Egyszeri lekötésnél csak abban az esetben vehetjük fel a kamatot, ha kivárjuk a futamidő végét - ellenkező esetben oda a kamat. Ismétlődő lekötésnél fordulónapon lehetőség van a tőke növelésére, illetve ebben az esetben is oda kell figyelni a futamidőre, hiszen határidő előtt feltörés esetén nem fizeti ki a bank a kamatot.

 

CIB Bank

A CIB Banknál 100 000 forinttól tudjuk lekötni a megtakarításunkat, és különböző betétek közül választhatunk.  A futamidőt tekintve 1, 2, 3, 6, 12 és 18 hónapra is leköthetjük a pénzünket, attól függően, hogy milyen hosszú időre tudjuk nélkülözni.

 

Magyar Posta

Nemcsak valamelyik banknál van lehetőség lekötni a pénzt; ezt akár a Magyar Postánál is megtehetjük. A legkisebb leköthető összeg 50 000 forint, a választható futamidő pedig 1, 2, 3, 6 vagy 12 hónap. A Posta Fix betét terméket akár a bankszámlanyitás nélkül is igénybe vehetjük, ebben az esetben 6 vagy 9 hónapos futamidőt választhatunk, a lekötött összeg pedig 100 ezer és 10 millió forint között lehet. 

 

UniCredit Bank

Az UniCredit Banknál a legkisebb leköthető összeg 250 000 forint, a választható futamidő pedig lehet két hét, 1, 2, 3, 6 vagy 12 hónap. 

 

K&H Bank

A K&H Banknál minimum 100 000 forintot köthetünk le, 30, 60, 90, 180 vagy 365 napra, fix kamatozással. 

 

Raiffeisen Bank

A Raiffeisen Banknál szintén 100 000 forintos megtakarítástól nyithatunk betétszámlát, a futamidő pedig 1, 3, 6 vagy 12 hónap lehet. Az EBKM a lekötött összegtől és a választott futamidőtől függetlenül fixen 0,01%. 

 

MKB Bank

Az MKB Banknál választhatunk, hogy a Standard vagy az Akciós betétet választjuk. A Standard betétnél rugalmasan választhatjuk meg a futamidőt, 1-12 hónap között, a legkisebb leköthető összeg pedig 50 000 forint. Az akciós betétlekötéshez legalább 5 millió forintos megtakarításra van szükség. 

 

Gránit Bank

A Gránit Banknál különböző betétek közül választhatunk. A legkisebb leköthető összeg 50 000 forint, az EBKM pedig több ajánlatnál is elérheti a 2-3 százalékos éves kamatot. 

 

Cetelem

A Cetelemnél 100 000 forint és 50 000 000 forint közötti összeget köthetünk le, 1,00 - 3,28%-os EBKM-mel. 

 

A lekötött betét előnyei, hátrányai

Összefoglalva: a lekötött betét azoknak lehet jó megoldás, akik nem szeretnének kockázatos befektetésekbe belevágni, és a biztonságot tartják a legfontosabbnak. Azok viszont, akik magasabb hozamra szeretnének szert tenni, a lekötött betét csalódást fog okozni, ugyanis a jelenlegi kamatkörnyezetben nehezen találhatunk jó ajánlatot.

 

Gyakori kérdések

Leköthetem a felvett babaváró hitelt?

Igen, ennek nincs akadálya. Mivel a babaváró hitel felhasználását nem szabályozza a vonatkozó rendelet, akár le is köthetjük a felvett pénzt. 

Banki kalkulátorok

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük,
a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
lead sikeresen elküldve