A 2008-as pénzügyi világválságot követően kedvezővé váló banklétesítési feltételek és a piaci környezet hatására a kontinensen elsőként az Egyesült Királyságban jelentek meg nagy számban a digitális banki megoldásokat szállító startupok. A 2010-es években aztán egész Európában elterjedtek az online megoldásokat kínáló cégek, most úgy tűnik, hogy a gyors ügyintézésnek és támogató jogkörnyezetnek köszönhetően, Litvániával az élen. De Magyarországon is találhatunk növekvő számban olyan céget, amelyek a digitális bankoláshoz köthetőek.
Az egyik előnye a digitális bankolásnak (és az EU-tagságunknak) pont az, hogy a szolgáltatások jelentős része nem kötődik országhatárokhoz, például a litván nemzeti banktól engedélyt szerző Revolut megoldásainak többsége Magyarországról is ugyanúgy elérhető, mint az Európai Gazdasági Térség (EGT) más országaiból.
A csak online pénzügyi szolgáltatások palettája az egyszerű prepaid bankkártyáktól (ahol az összeg a kártyán és nem a bankszámlán van), a megtakarításokkal és befektetésekkel is operáló teljes banki rendszerekig terjed. A két véglet között pedig sokszínű és nagyszámú köztes termékeket találunk, utazáshoz, személyes és közösségi célok eléréséhez vagy kedvező pénzváltáshoz.
Amikor bankolunk, általában nincs szükségünk az intézet által nyújtott összes szolgáltatásra. Költséghatékony lehet emiatt olyan lehetőségeket választani, amelyek egy dologra specializálódtak, mint a pénzváltásra szakosodott Wise, vagy a prepaid betétikártya-szolgáltató DiPocket.
Vagy ezen túlmenően, akár át is lehet térni egyszerűen egy online bankhoz, de természetesen náluk is érdemes figyelembe venni a kockázatokat, mint például, hogy biztosítva van-e a náluk parkoltatott pénzünk.
Kinek éri meg az újbankokhoz szegődni?
Ha a banki ügyfelek sztereotipizált profiljait nézzük, elsősorban a digitálisan bankolók számára jelenthetnek alternatívát az újbankok és online pénzügyi szolgáltatók. Igénybevételük viszont természetesen mindenki számára nyitott, a regisztráció folyamata egyszerű, sok esetben elég egy személyi igazolvány és eu-s lakcím, amivel pár perc és egy okostelefon segítségével bárki nyithat számlát.
A sokat utazók az egyik olyan csoport, akik profitálhatnak az online lehetőségekből, tekintve a hagyományos banki ajánlatoknál kedvezőbb pénzváltást. Az e célból érdeklődőknek például a bunq-nál külön csomagot is létrehoztak, ami egy egyszeri 10 eurós költséget felszámítva nyújt kedvezményes pénzváltást és hitelkártyát.
Mi a helyzet Magyarországon?
A piacon két ténylegesen magyar nyelven is elérhető szolgáltatás van, ami nem magyar székhelyű: a pénzváltás fókuszú Wise (korábban TransferWise) és az egyik legszéleskörűbb szolgáltatást nyújtó Revolut.
Az összehasonlító listánkra még az eredendően magyar nyelvű Barion is felkerült, mert a PayPal-hoz hasonló online pénztárca-szolgáltatást is nyújtanak, de elsődleges profiljuk a webáruházak számára nyújtott fizetési szolgáltatások. A tárcának a jogszabályi korlátozások miatt, ha csak vásárlásra szeretnénk használni viszonylag alacsony felső korlátja van (45 000 Ft/120 Euró), de ez parkoláshoz vagy kisebb értékű online vásárláshoz általában elegendő.
Ha az említett szolgáltatókon kívül mással szerződnénk, elengedhetetlen az angol (vagy egyéb) nyelv ismerete. Ha ez nem akadály, akkor viszont számos lehetőség állhat előttünk. A különböző cégek mind igyekeznek valamivel kitűnni a versenytársaik közül, például az online bankok között a Monese a megtakarításokban igyekszik az ügyfeleinek segítséget nyújtani a Raisin nevű másik fintech céggel karöltve. A bunq holland digitális banknál közösségi célokra szervezhetünk gyűjtést mindenféle többletköltség nélkül, a Vividnél ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok), a Revolutnál pedig kriptovaluták érhetőek el.
Mennyibe kerül, milyen pénznemeket kezelnek?
Ahogy a táblázatból kiolvasható, jelentős különbség van az egyes szolgáltatók által igénybe vehető/elérhető pénznemek számában. Ez arra vezethető vissza, hogy vannak a bankszámla alapját képző valuták és lehetnek további alszámlák vagy “zsebek”, amelyekben eltérő valutákat tarthatunk.
Az is látszik, hogy eléggé eltérőek a szolgáltatások előfizetési díjai. Ez abból ered, hogy más termék-felhozatalú cégeket hasonlítunk itt össze, és érthető módon minél közelebb áll lehetőségek számában a szolgáltató egy hagyományos bankhoz, fenntartási költsége is annál közelebb lesz hozzá.
Vannak a ingyenesen elérhető opcióink is, mint, ahogy a táblázatban is jelöltük, például a Barion tárca használata ingyenes, de átutalási és feltöltési díjat ők is elkérnek, továbbá az adatainkat fogják munkára fizetség gyanánt. Hasonló a helyzet a Wise (Transferwise) esetében is, feliratkozási díj nincs, a szolgáltatás viszont pénzbe kerül, ahogy a fizikai kártya igénylése is.
A nemcsak egy szolgáltatásra fókuszáló cégek, mint a Vivid vagy a Revolut kínál ingyenes előfizetést a termékeikre, de jellemzően ezek egyszerű csomagok, amelyek igénybevétele inkább arra jó, hogy lássuk, mennyi mindenhez nem férünk hozzá.
Védelmükre legyen mondva, ha csak ismerkednénk az online bankolás lehetőségeivel vagy egy egyszerű ügyintézésű euró alapú számlára lenne szükségünk internetes/ bankkártyás vásárláshoz, arra ezek a termékek is tökéletesen alkalmasak.
Melyik országban kezelik a pénzünket, milyen nyelven és hol érhető el?
A táblázatban szereplő cégek esetében mindenhol elérhető az Apple Pay, és bár ezt nem tüntettük fel külön, de leszámítva a DiPocket-et, a Google Pay is. A DiPocket-nél érdekesség, hogy a szolgáltatásuk nem érhető el magyarul, ám a honlapjuk szerint kínálnak magyar nyelvű ügyféltámogatást.
Természetesen a cikkben szereplőkön kívül rengeteg egyéb újbank és más fintech startup érhető el Magyarországról, az itt bemutatott cégek csak egy kis szeletét jelentik a folyamatosan növekvő piacnak. A nagyobb bankok közül érdemes megemlíteni a német N26-ot, vagy éppen a Curve-öt, amivel ígéretük szerint digitalizálhatjuk bármelyik bankkártyánkat és akár fizetés után is válthatunk, hogy melyikről vonják le a pénzt.
A világjárvány hatására a magyarországi hagyományos bankok online jelenléte is számottevően erősödött. A közeljövő egyik izgalmas kérdése, hogy a feltörekvő és a már régóta a piacon lévő pénzintézetek közül melyik oldal kerekedik felül, melyikük hozzáállása a piachoz lesz kifizetődőbb.
