A háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott – ez a legsúlyosabb visszaesés a pénzügyi világválság óta. Magyarország azonban szembe megy a globális trenddel, és további 8 százalékos bővülést mutatott – állapította meg egy friss jelentés. A magyarok soha nem vásároltak még annyi értékpapírt egy év alatt, mint tavaly. Az egy lakosra jutó átlagos nettó vagyon mintegy 7 millió forint volt.
2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára. A háztartások pénzeszközállománya (amely lehet készpénz, bankbetét, biztosítási, értékpapír és nyugdíjmegtakarítás) világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta – derült ki az Allianz 11. alkalommal összeállított globális vagyonosodási jelentéséből, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ közel hatvan országában.
A három fő megtakarítási forma növekedési üteme jelentősen eltér egymástól. Míg az értékpapírok (-7,3 százalék) és a biztosítások/nyugdíjcélú megtakarítások (-4,6 százalék) esetében számottevő visszaesés látható, addig a bankbetéteknél erőteljes, 6 százalékos növekedés tapasztalható. Mindent egybevetve a pénzügyi eszközök 6,6 billió (6600 milliárd) eurós veszteséget szenvedtek el, a teljes pénzeszközállomány pedig 233 billió eurót tett ki 2022 végén.
Az infláció aratott Nyugat-Európában is
A fájdalmas veszteségek ellenére a háztartások év végi pénzeszköz-állománya világszinten még mindig közel 19 százalékkal meghaladta a Covid19-világjárvány előtti szintet – legalábbis névértéken. Inflációval kiigazítva a (nominális) növekedés mintegy kétharmadát elvitték az áremelkedések, így a reálnövekedés három évre vetítve mindössze 6,6 százalékra fogyatkozott. Míg a legtöbb térségben legalább részben sikerült megtartani a vagyon reálnövekedését, addig Nyugat-Európában egészen máshogy alakult a helyzet: a nominális nyereség eltűnt, mint a kámfor, a reálvagyon pedig 2,6 százalékkal csökkent 2019-hez képest - állapították meg a felmérés készítői.
Tovább nőtt a magyarok vagyona
A magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 2022-ben nagymértékben, 8 százalékkal bővült, ez a növekedési ütem azonban jóval lassabb, mint az előző évben (13,7 százalék), ugyanakkor összhangban van a járvány előtti átlaggal. A bővülés húzóereje elsősorban az értékpapírok (ami lehet állampapír, részvény, kötvény, befektetési jegy) terén tapasztalt 12,1 százalékos növekedés volt.
A biztosítási/nyugdíjcélú megtakarítások viszont 2,8 százalékos értékvesztést szenvedtek el, és a bankbetétek gyarapodása is jelentősen lassult: a 2021-es 10,5 százalékhoz képest már csak 5,3 százalék volt. Ebben a megtakarítási magatartás változása is szerepet játszik, ugyanis a magyarok kevesebb mint feleakkora új pénzösszeget (mintegy 2,3 milliárd eurót) helyeztek el bankbetétben, a teljes megtakarítás-állomány pedig csupán 34,7 százalékkal, 9,2 milliárd euróra csökkent, miközben az értékpapír-vásárlás aránya nőtt, 2022-ben elérve a 6,4 milliárd eurót – a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt.
A járvány előtti, 2019-es évhez viszonyítva a pénzeszközállomány 38,2 százalékkal nagyobb, de csak névértéken. Inflációval kiigazítva a bővülés jóval kisebb, három év alatt 11,1 százalék.
Az egy magyarra jutó megtakarítás 7 millió forint
A kötelezettségállomány növekedése a 2021-es 14,6 százalékhoz képest 7,2 százalékra lassult. Ennek eredményeképpen a GDP-arányos adósság több mint 1 százalékponttal 23,7 százalékra csökkent.
A nettó pénzeszköz-állomány tekintélyes, 8,2 százalékos növekedést mutatott. Az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 390 euró volt (jelenlegi árfolyamon mintegy 7 millió forint), ezzel Magyarország kettőt előrelépve a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában - közölte az Allianz.