Két év alatt nagyot romlott a magyar lakosság fizetőképessége egy friss felmérés szerint: 33-ról 53 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek egy havi jövedelme nem fedezi a megélhetéshez szükséges költségeket és egy havi megtakarítással sem rendelkeznek. Így az sem meglepő, hogy a magyar válaszadók Európában a legpesszimistábbak az áremelkedésekkel kapcsolatban: 90 százalék arra számít, hogy a következő fél évben magas marad az infláció.
Európa húsz országában, húszezer fogyasztó megkérdezésével készített felmérés azt mutatja, hogy az áremelkedések jelentősen rontják a családok megtakarítási képességét és a megtakarítások, jövedelmek arányát. Tavaly az összes európai válaszadó 28 százaléka mondta azt, hogy egy hónapnyi, vagy annál is kevesebb bérének megfelelő kiadást tudna csak vállalni anélkül, hogy eladósodna. Idénre tovább romlott a helyzet, most már 37 százalék rendelkezik legfeljebb egy havi jövedelemnek megfelelő megtakarítással - írja az Európai Fogyasztói Fizetési Felmérésének (ECPR) eredményére hivatkozva az Intrum követeléskezelő.
A magyarok 53 százalékának gondot okozna egy váratlan, nagy összegű kiadás
Magyarországon a KSH adatai alapján tavaly és az idei év eltelt hónapjaiban az EU többi tagországát meghaladó mértékű volt az infláció. Ez látszik az Intrum adataiban is: a magyarok 90 százaléka számolt be arról, hogy az infláció negatívan érinti háztartása pénzügyeit. Ez a legmagasabb szám Európában, megelőzve Görögországot (87 százalék) és Olaszországot (87 százalék). Összehasonlításképpen, az európai átlag 82 százalék volt.
A növekvő kiadások miatt jelentősen csökkent az az időtartam, amit egy esetleges jövedelemkiesés esetén át tudnak vészelni a magyar családok a megtakarításaikat felhasználva. 2021-ben a magyar fogyasztók 33 százalékának nem volt elegendő megtakarított pénze egy havi kiadásainak fedezésére. 2022-ben már 35 százalék volt az érintettek aránya, ami jelentősen romlott mostanra, hiszen a legfrissebb adatok szerint, 2023-ra ez az arány elérte a 53 százalékot, ami komoly aggodalomra ad okot a lakosság fizetőképességével kapcsolatban - állapította meg az adatok alapján az Intrum. (Eközben az uniós átlag 37 százalékra romlott a korábbi 28 százalékról.)
„A fejlett államok gazdaságainak növekedését elsősorban a belső piaci kereslet hajtja” – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. „Nem véletlen, hogy a fizetőképességi adatok alakulása jellemzően előre jelzi a GDP dinamikáját. A mostani adatok csökkenő fizetőképességet jeleznek előre, ami visszatarthatja a gazdasági növekedést.”
Többségbe kerültek azok, akik fizetésről fizetésre élnek
Az egyre csökkenő megtakarítások aránya szoros összefüggésben van az inflációval. Európa-szerte a magyarok a legpesszimistábbak az inflációval kapcsolatban. Az adatok szerint 90 százalék arra számít, hogy a következő fél évben még magas marad az infláció. Üveges Judit hozzátette: a friss adatok alapján már többségbe kerültek azok, akik fizetésről fizetésre élnek. Emiatt súlyos szociális válságot idézne elő például, ha növekedne a munkanélküliség. „Ez szerencsére egyelőre nem fenyeget, azonban a belső piac további gyengülése akár leépítésekre kényszerítheti a vállalatokat is.”
A növekvő pénzügyi nehézségekre a magyar és az európai fogyasztók egyaránt főleg extra kiadásaik csökkentésével reagálnak. Egyebek mellett azzal, hogy igyekeznek kevesebb készételt vásárolni, kevesebbet költenek ajándékra vagy utazásra. Magyarországon rendkívül nagy mértékben növekedtek az árak, emiatt az európai átlaghoz képest kevésbé várható a kiadások csökkenése. Üveges Judit szerint leginkább azért, mert a jelenlegi kiadásaikon már nincs mit lefaragni.
Minden ötödik magyar legalább két számla befizetésével csúszik
A magyarok az európai átlaghoz képest kevésbé szívesen nyúlnak hozzá a félretett pénzükhöz (40, illetve 35 százalék), már ha van nekik, és még kevésbé szeretnek hitelt felvenni (30, illetve 19 százalék) kiadásaik fedezésére. A magyar válaszadók további 41 százaléka arra készül, hogy fizetésemelést kérjen, vagy akár jobban fizető munkát keressen.
A magyar válaszadók között tavaly óta 17-ről 21 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik kettő vagy több számlát nem tudtak kifizetni időben. Az érintettek fele ráadásul azt mondja, rendszeresen előfordul, hogy nem tudja időben fizetni a számláit.
