Tévhit, hogy a nyugdíjas éveire csak az tud félretenni, aki az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezik. A nyugdíj megtakarítás mindössze havi néhány ezer forinttal is elindítható, és minél előbb szánjuk rá magunkat erre a lépésre, annál jobb, hiszen a pénzünk annál tovább kamatozik. Az alábbiakban az egyik legolcsóbb nyugdíj előtakarékossági megoldás, az önkéntes nyugdíjpénztár költségeit gyűjtöttük össze. Ezt a megtakarítást adókedvezménnyel is támogatja az állam, amit az év végéig plusz befizetéssekkel is ki tudunk használni.
Az elérhető nyugdíjmegtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztár a legegyszerűbb és egyben az egyik legolcsóbb is. Különösebb pénzügyi előismeretet nem igényel, nem kell vele az évek során sokat foglalkozni, és mindössze havi néhány ezer forinttal elkezdhető a megtakarítás, az államtól ráadásul még adó-visszatérítést is kapunk a befizetések után. Mindezt figyelembe véve azok számára is elérhető ez a megtakarítási forma, akik kevésbé jártasak a befektetésekben, de a majdani állami nyugdíjukat szeretnék kiegészíteni. Nézzük meg, milyen költségekre számíthat az, aki megnyitja nyugdíjpénztári számláját.
Belépési költség
Bármelyik önkéntes nyugdíjpénztárba történő belépéskor van egy egyszeri belépési költség, amit ki kell fizetni. Ez általában 4000 forint körül van, de van olyan pénztár is, ahol egyáltalán nem kell fizetni a belépésért.
Emellett több olyan pénztár is van, ahol a belépésért ajándék jár, ami lehet egyszeri jóváírás a nyugdíjpénztári számlán, vagy valamilyen ajándékutalvány valamelyik nagyobb áruházba. Belépés előtt érdemes ezekről is tájékozódni.
Tagdíj
A nyugdíj megtakarítási számla megnyitásával az adott önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagjai leszünk. Ezért havonta kell fizetni a tagsági díjat, ami az olcsóbb pénztáraknál 5000 forint körül van, de van olyan pénztár, ahol már 10 000 forintot kell fizetni. Az elmúlt évekhez képest idén az infláció a tagdíjakat is jelentősen megdobta. Van olyan pénztár, ahol a tavalyi évhez képest közel a duplájára emelkedett a havonta befizetendő díj, igaz, korábban viszont évekig ugyanannyit kellett fizetni.
Arról, hogy a tagsági díjat hogyan használják fel a pénztárak, kötelezően számot kell adni. Ha megnézzük a pénztárak oldalán közzétett tájékoztatást, azt láthatjuk, hogy a befizetett összeg háromfelé oszlik:
- a jelentős része, több mint 90 százaléka a fedezeti tartalékba kerül (minél magasabb a vállalt befizetett összeg, annál nagyobb része kerül ide),
- 1-10 százalék közötti része a működési tartalékba kerül (minél magasabb a vállalt befizetett összeg, annál kisebb része kerül ide),
- a fennmaradó, általában bőven 1 százalék alatti rész pedig a likviditási tartalékba kerül.
A minimum tagdíjnál lehet magasabb összeget is vállalni havonta, emellett arra is van lehetőség, hogy egyszeri befizetésekkel növeljük a megtakarítás összegét.
A tagdíjat befizethetjük beszedési megbízással, eseti vagy rendszeres átutalással, bankkártyával, de akár készpénzben is, ha valakinek így a kényelmesebb.
A tagdíjfizetés átmenetileg akár szüneteltethető, ha anyagilag nehéz helyzetbe kerülünk, de az alapvető működési költségeket ebben az időszakban is le fogják vonni a számlán lévő összegből, ezért arra érdemes odafigyelni, hogy a számla ne menjen mínuszba. Ha nem tudunk eleget tenni a vállalt tagdíjnak, inkább fizessünk be kevesebbet.
Kamatadó, szocho
A nyugdíjmegtakarítások után alapesetben, vagyis a nyugdíjkorhatár elérése utáni felhasználás esetén nem kell fizetni sem kamatadót (pontosabban személyi jövedelemadót), sem a 2023. júliustól bevezetett szociális hozzájárulást. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, a szociális hozzájárulásé pedig 13 százalék. Az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeghez a számlanyitástól számított első 10 évben egyáltalán nem tudunk hozzáférni, kivéve, ha időközben elértük a mindenkori nyugdíjkorhatárt (azonban ekkor is kell adót fizetni).
A számlanyitástól számított 10 év letelte után azonban akár a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is felvehetők adómentesen az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok, de erre csak három évente van lehetőség.
Ha a tőkerészt is szeretnénk felvenni, azután azonban adózni kell. Ennek az adónak a mértéke a 10. év után fokozatosan csökken, az alábbiak szerint:
- 11 év után a tőke 100 százaléka után kell fizetni 15 százalék szja-t és 13 százalék szocho-t,
- 12 év után a tőke 90 százaléka után kell fizetni,
- 13 év után a tőke 80 százaléka után kell fizetni,
és így tovább, amíg el nem érünk a 20. évbe, amikor már csak a tőke 10 százaléka után kell befizetni az adót. A 21. év után az első év befizetései adómentesen felvehetők, a következő évben pedig már az első két év befizetéseit vehetjük fel, anélkül, hogy egyetlen forint adót kellene utána fizetni.
Azt, hogy pontosan mikor lehet hozzáférni a teljes megtakarítási összeghez, a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésétől függ. Ha még fiatalon nyitjuk meg a számlát, érdemes arra számítani, hogy a következő években emelkedni fog a nyugdíjkorhatár.
Adókedvezmény
A nyugdíjpénztári megtakarítást nemcsak azzal támogatja az állam, hogy nem terheli kamatadó és szocho, hanem még plusz adókedvezményt is ad hozzá. Ennek mértéke az évi befizetések 20 százaléka, maximum 150 ezer forint. Ahhoz tehát, hogy egy évben a teljes szja-kedvezmény igénybe vegyük, 750 ezer forintot kell befizetnünk a nyugdíjpénztári számlánkra. Ezt a rendszeres tagdíjunkon felül megtehetjük úgy is, hogy egyszeri befizetésekkel egészítjük ezt ki, akár az év utolsó hónapjaiban is.
A kedvezmény a naptári évben teljesített befizetések után jár, de ezen belül mindegy, hogy mikor tettük ezt meg. Így nagyon rugalmasan tudunk vele élni az aktuális anyagi helyzetünk alapján. A tagdíjunkat (rendszeres megtakarításunkat) beállíthatjuk úgy, hogy az akkora összeg legyen, amit minden hónapban gond nélkül be tudunk fizetni. Ezt pedig az anyagi lehetőségeink alapján változó összeggel egészíthetjük ki, figyelve az adókedvezmény kihasználására. Az év utolsó hónapjaiban, december végéig például megnézhetjük, maradt-e még pénzünk ilyen célra, és feltölthetjük a számlánkat, hogy minél nagyobb összegű adójóváírást kapjunk.
Fontos tudni, hogy ebben az esetben a pénztári befizetések utáni adókedvezményt nem visszakapjuk a magánszámlánkra, hanem azt az adóhatóság a nyugdíjpénztári számlánkra utalja. Ez tehát e megtakarításunkat növeli, nem költhetjük el azonnal. Az adott évben a nyugdíjpénztárba befizetett pénzt fejeli meg 20 százalékkal az adókedvezményes korlátig az állam az adónkból. Ez például egy decemberi extra befizetés esetén azt jelenti, hogy néhány hónap alatt 20 százalékos hozamot termel a nyugdíjpénztárba tett pénzünk - de ezt ilyen módon csak egyszer teszi, a befizetés évét követően.
Pénztári költségek
A nyugdíjpénztárak a működésüket, befektetési tevékenységüket a tagdíjakból fizetik. Ennek azonban szigorú szabályai vannak, nem költhetnek rá nyakló nélkül. Az MNB friss adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak költségmutatói 2022-ben alig változtak, a klasszikus díjterhelési mutató 0,72 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,73 százalék lett. Ebből a működési költségek értéke az előző évi 0,31 százalékról 0,32 százalékra módosult.
A befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjterhek a korrigált mutatónál a 2021. évi 0,44 százalékról 0,41 százalékra csökkentek. A csökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy tavaly a pénztári portfóliók jórésze negatív hozamot ért el. Több pénztárnál ugyanakkor a vagyonkezelői sikerdíj feltétele a pozitív hozam volt, márpedig így a sikerdíjat nem kellett kifizetni az érintett vagyonkezelőknek akkor sem, ha a pénztári hozam meghaladta a referenciahozamot.
A pénztárak a 2022-es nagy mínuszt 2023-ra szinte teljesen kiheverték, és jellemzően két számjegyű, akár az inflációt meghaladó hozamokat tudtak felmutatni. Erről itt írtunk részletesebben.
