Két számjegyű és nem az infláció, mi az? Kevesen gondolták volna tavaly ilyenkor, hogy erre a nyugdíjpénztárak nyeresége lesz a jó válasz 2023-ban. Márpedig a harmadik negyedévben is nőtt a nyugdíjpénztári alapok árfolyama, a legtöbb portfólió történelmi csúcson jár, és két számjegyű pluszban van az év eleje óta. Ráadásul a költségek is nagyon kedvezőek ennél a megtakarításnál.
Amilyen szörnyű volt 2022, olyan jól alakul 2023 a nyugdíjpénztárak számára. Az önkéntes pénztári portfólió döntő része 10-15 százalékos pluszban jár kilenc hónap után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénztárak honlapjára feltöltött árfolyamadatok alapján. Már az első hat hónap is kiválóan sikerült a szektor számára, azóta pedig még tovább híztak a nyugdíjalapok.
Gyakorlatilag az összes kockázati profilba tartozó alap jól teljesített. Szeptember végén a legnagyobb árfolyamnyereséget az Alfa (korábban Aegon) szakértői alapja érte el, amelynek árfolyama az év eleje óta 17,4 százalékkal emelkedett. A naponta árfolyamadatokat közlő alapok között pedig mindössze négy olyan volt, amelyiknek a hozama nem érte el a 10 százalékot. A jó teljesítmény mögött az áll, hogy mind a magyar állampapírok, mind a tőzsdei részvények árfolyama nőtt az év eleje óta.
A legtöbb tag pénze úgynevezett kiegyensúlyozott alapban található, amelyben a részvények aránya 25-40 százalék között van. Ezek a portfóliók 11,4-15,6 százalékos árfolyamemelkedésen vannak túl az idén. A nyugdíjpénztári portfólió többsége ráadásul történelmi csúcson van.
Lassan jön vissza a reálhozam is
A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye is impozánsan alakult az idén, az első kilenc hónapban 11,4-15,7 százalék közötti árfolyamemelkedésen vannak túl. A tagok számára ez jó hír, hiszen az árak tavaly december óta a KSH friss adatai szerint mindössze 6 százalékkal emelkedtek. A tavaly szeptember óta mért áremelkedés üteme persze magasabb ennél, 12,2 százalékkal nőttek az árak.
2020-2021 körül még átlagosan millió nagyságrendű reálhozamuk volt a tagoknak, ez azonban az idei év elejére a magas infláció és a negatív hozamok miatt nagyrészt vagy teljesen eltűnt.
A csökkenő infláció és az emelkedő árfolyamok eredőjeként viszont azóta ismét nőhetett a reálhozam a magánkasszáknál, ami jó hír azok számára, akik nyugdíjba vonulnának, vagy fel akarják venni ezt az összeget. Erre bármikor lehetőségük van a tagoknak, ha úgy határoznak, visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és megszüntetik a magán-nyugdíjpénztári tagságukat.
A költségek is kedvezőek
Az már csak hab a tortán, hogy a pénztárak olcsó megoldást jelentenek a nyugdíj célra takarékoskodó tagságnak. Az MNB friss közleménye szerint ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak költségmutatói tavaly alig változtak, a klasszikus díjterhelési mutató 0,72 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,73 százalék lett.
A díjterhelés összetevőin belül a működési költségek nem változtak lényegesen tavaly, korrigált értékük az előző évi 0,31 százalékról 0,32 százalékra módosult. A tavalyi általános eszközleértékelődés okozta negatív befektetési eredmények miatt a pénztáraknak nem volt lehetőségük a tagdíjat nem fizető tagok hozamából működési költséget levonni. Emiatt néhány pénztár növelte a tagdíjakból működésre és likviditásra levonható részt, vagy módosította a sávos tagdíjfelosztást, növelve a befizetésarányos levonást (a klasszikus díjterhelési mutatónál e hatás erősebb, mert ott az – a tavaly csökkenő – vagyonra vetítve jelent meg).
A befektetési tevékenységhez kapcsolódó díjterhek a korrigált mutatónál a 2021. évi 0,44 százalékról 0,41 százalékra csökkentek. A csökkenéshez jelentősen hozzájárult, hogy tavaly a pénztári portfóliók jórésze negatív hozamot ért el. Több pénztárnál ugyanakkor a vagyonkezelői sikerdíj feltétele a pozitív hozam volt, márpedig így a sikerdíjat nem kellett kifizetni az érintett vagyonkezelőknek akkor sem, ha a pénztári hozam meghaladta a referenciahozamot.
