Aki azért kötött június 30-ig életbiztosítást, hogy elkerülje a 13 százalékos szociális hozzájárulást, csalódhat. A július 1. utáni eseti befizetések után keletkezett hozamra ugyanis akkor is kell szochót fizetni, ha a szerződést már korábban aláírták.
A kamatjövedelmekre július 1-től bevezetett szochót a kormány rendelete szerint a július 1-től kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére is meg kell fizetni. Mostanra azonban kiderült, hogy az sem dőlhet hátra, aki a szocho elől menekülve még június 30-ig megkötötte az élet- vagy nyugdíjbiztosítását. A 2023. június 30. után teljesült eseti befizetéseken képződött hozamra ugyanis akkor is vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, ha a megtakarítási szerződést még az új közteher hatályba lépése előtte megkötötte az ügyfél. Erről az Allianz Biztosító életbiztosítással (és valószínűleg más megtakarítással is) rendelkező ügyfeleinek küldött ki tájékoztatást. Eszerint “a meglévő szerződésekre történő új eseti befizetésekkel kapcsolatban a Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérte. A Pénzügyminisztériumtól kapott állásfoglalás alapján a 2023. július 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2023. június 30-a után fizetett eseti díjon képződött hozam szociális hozzájárulási adó köteles”.
Az eseti díjakat akkor terhelheti szocho fizetési kötelezettség a tájékoztató szerint, ha az eseti díjak terhére a befizetéstől számított 5 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződését.
Ez azt jelenti egy június 30-ig aláírt, megtakarítással egybekötött életbiztosításnál, hogy csak akkora összegnek lesz szocho-mentes a hozama, amennyit az eredeti szerződésben vállalt az ügyfél rendszeres befizetésként. Aki ezen felül élni szeretne az eseti befizetés lehetőségével, akkor az eseti díjon keletkezett hozam után már nem csak kamatadót, hanem szochot is kell fizetni.
Mennyit kell adózni a hozam után?
Nézzünk meg egy egyszerű példát: tegyük fel, hogy havi 25 000 forint vállalásával egy év alatt 300 000 forintot fizetünk be megtakarításként. Ez az egyszerűség kedvéért 10 százalékos hozammal számolva egy év múlva 330 000 forintot fog érni. Ebből adózni a 30 000 forintnyi hozam után kell, a július 1. előtti szabályok alapján 15 százalékot, vagyis 4500 forintot. A július 1. után kötött szerződéseknél ez az összeg majdnem a duplája, 8400 forint, mivel már a szochoval is számolni kell.
Ha a rendszeres megtakarításon felül is szeretne még befizetni valamennyit az ügyfél, akkor az azon képződött hozam után szintén 28 százalék adót kell fizetni, függetlenül a szerződéskötés idejétől. Ez alapján júliustól előfordulhat, hogy egy szerződésen belül a hozam után kétféleképpen is adózik a biztosított. A rendszeres befizetések után képződött kamatoknál 15, az eseti befizetések után képződött kamatoknál pedig 28 százalékot. A június 30. után kötött szerződéseknél ez mindenképpen 28 százalék, a jelenlegi szabályok alapján a fennálló veszélyhelyzet végéig.
A szochót akkor kell megfizetni, amikor a hozamot kifizetik, tehát ha addigra nem lesz veszélyhelyzet, akkor a most szocho-köteles kamatjövedelem után sem kell megfizetni ezt a közterhet. Kivéve, ha ez a veszélyhelyzeti adó is úgy jár, mint eddig már több másik, és idővel már fix közteherként megtartják, mint például a kiterjesztett tranzakciós illetéket vagy a repülési adót.
Hogyan lehet elkerülni a szochot?
A szochót július 1-től a kamatjövedelemként adózó befektetések hozamára terjesztették ki, vagyis a kamatadómentes megtakarítások kiesnek a szocho hatálya alól. A megtakarítások utáni kamatfizetést kikerülheti a befektető, ha állampapírt vásárol, vagy ha valamelyik ingatlanalapba teszi a pénzét.
A nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetések hozamát sem terheli szocho, emellett a tartós befektetési számlán (tbsz), illetve nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) tartott értékpapírok, befektetések hozama is szocho-mentes maradhat, ha a befektető kivárja a szükséges időt. Ugyanez vonatkozik az életbiztosításokra is: a rendszeres díjasok tíz, az egyszeri díjasok öt év után válnak adómentessé.
