A tervek bejelentése után azonnal rendeletbe is foglalta a kormány a lakásbiztosítások új szabályait. A legfontosabb változás az lesz, hogy az ügyfelek minden évben kapnak egy újabb lehetőséget a biztosításuk felmondására, de ezzel először már csak 2024-ben élhetnek.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerdán közzétette, hogy milyen változásokat tervez a lakásbiztosítás szabályaiban. Estére ebből már kormányrendelet is lett. Ezek lesznek a legfontosabb változások májustól.
1. A jelzáloghitelekkel egyidejűleg megkötött lakásbiztosításoknál az a cél, hogy a bankok ügyintézői tájékoztassák az ügyfelet a Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási (MFO) kalkulátorról annak érdekében.
Az új szabályok szerint a jelzáloghitelek igénylése során a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozója elektronikus eszközön köteles bemutatni az ügyfélnek a Magyar Nemzeti Bank Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) kalkulátorának a kölcsön fedezetéül felkínált ingatlanra történő alkalmazását, ha a jelzáloghitel-szerződés megkötéséhez az adott ingatlanra vagyonbiztosítást kell kötni.
A hitelfelvevő így teljes piaci képet kaphat az elérhető lakásbiztosításokról, és lehetősége nyílik megkeresni és igénybe venni a számára legkedvezőbb terméket. Az új szabállyal nyilvánvalóan azt akarják elérni, hogy az ügyfél ne okvetlen azt a lakásbiztosítást kösse meg a lakáshitel felvételekor, amit a bank ajánl neki, hiszen korántsem biztos, hogy a számára az a legkedvezőbb.
A jelzáloghiteleknél kötelezően előírt lakásbiztosításnál elég gyakori, hogy ennek kiválasztására az ügyfelek már nem figyelnek, hanem automatikusan elfogadják azt a konstrukciót, amit a hitelező bankok vagy közvetítő ügynökök ajánlanak nekik, ezzel viszont veszteség érhető őket, hiszen elképzelhető, hogy az ajánlatokat összehasonlítva számukra jobbat is találhatnának.
2. A másik változtatás szerint a kölcsönszerződés megkötése előtt a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) meghatározásakor figyelembe kell venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját is. Ezáltal az ügyfél a hitellel kapcsolatos összes költség között már ezt is látni fogja, valamint a maximális THM-et is ezzel kell számolni. Ezzel meg lehetne gátolni, hogy egy hitelt a THM-plafonnál drágábban legyen kénytelen felvenni valaki, mivel a hitelfelvétel mellé kötelezően kötnie kell lakásbiztosítást, ami egy plusz rendszeres költség számára
3. A már megkötött lakásbiztosítás esetében a kormány lehetővé tenné, hogy az ügyfelek az éves fordulónapon túl minden év adott hónapjában a biztosítók által kidolgozott új ajánlatok alapján költségmentesen átszerződhessenek egy, a számukra kedvezőbb feltételeket kínáló lakásbiztosítási konstrukcióra. A rendelet szerint a lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés esetében a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában (március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően) költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján. Erről a felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja.
4. A rendelet a lakásbiztosításoknál jutalékplafont is bevezet a biztosítók számára, amitől azt várja a kormány, hogy a szerződők olcsóbb ajánlatokat kapnak. A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződésnél a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20 százalékát.
Az új jogszabály rendelkezései 2023. április 30-án lépnek hatályba, ami azt is jelenti, hogy az új, kibővített felmondási lehetőséggel az ügyfelek először 2024-ben élhetnek.
