A piacon elérhető szabad felhasználású hitelek között két fő típus közül választhatnak az igénylők: a személyi kölcsön és a szabad felhasználású jelzáloghitel között. Milyen előnyei, hátrányai vannak a két szolgáltatásnak, illetve kinek és mikor érheti meg az egyiket és mikor a másikat választani?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból kiderült, hogy a főbb hiteltípusok szinte mindegyikénél csökkent áprilisban a hitelfelvételi hajlandóság – még az egyébként rekorderedményeket produkáló személyi kölcsönök esetén is enyhén csökkent az új szerződések összege. Kivételt csak a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentettek, melyeknél idén március-április vonatkozásában 12,5 százalékkal nőtt az új kihelyezés összege.
Bár szabad felhasználású jelzáloghitelből még a fentiek ellenére is egy nagyságrenddel kevesebbet vettek fel a magyar háztartások, mint személyi kölcsönből (áprilisban 9,83 milliárd vs. 90,45 milliárd forint), ezen ellentétes mozgás láttán mégiscsak érdemes lehet összehasonlítani a két konstrukciót.
Vert helyzetben a szabad felhasználású jelzáloghitelek
A szabad felhasználású jelzáloghitel elméleti előnye, hogy az ingatlanfedezet miatt az kevésbé kockázatos a hitelt nyújtó bank számára, ezáltal alacsonyabb kamat mellett nyújthat ilyen hitelt, mint egy sima személyi kölcsönt. Ennek ellenére a gyakorlatban nem feltétlenül ezt látjuk – a Bank360 kalkulátorával elvégzett kalkuláció szerint például 8 millió forint személyi kölcsönt 6 éves futamidő mellett az UniCredit Banknál és a CIB Banknál akár már havi 147 296 forintos törlesztőrészlettel is felvehetnénk (THM 10,22%).
Ugyanakkor a fentiekkel megegyező paraméterek mellett 154 990 forinttól indulnak a jelenleg elérhető szabad felhasználású jelzáloghitel ajánlatok. Míg a fent ismertetett személyi kölcsönök esetében a futamidő végéig visszafizetett összeg 10 605 312 forint lenne, addig ugyanilyen hosszú futamidőre az OTP Bank által kínált szabad felhasználású jelzáloghitelnél 10 százalék felett van az éves kamat és 11 343 245 forint lenne a teljes visszafizetendő összeg. Vagyis előfordulhat olyan helyzet, amikor a szabad felhasználású személyi kölcsön akár olcsóbb is lehet, mint a szabad felhasználású jelzáloghitel.
Mindehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél az ingatlanfedezet miatt hosszadalmasabb az ügyintézés, elvégre az ingatlannak meg kell becsülni az értékét, illetve be kell jegyeztetni a bank jelzálogjogát. Ezen felül az sem teljesen magától értetődő, hogy az adósoknak van egy tehermentes ingatlanjuk, amely megfelelő fedezet lehet a bank számára.
Mikor érheti meg mégis?
Látható tehát, hogy jelenleg akár egy viszonylag magas összeget is igényelhetünk egyszerűbben és olcsóbban személyi kölcsön, mint szabad felhasználású jelzáloghitel formájában. De akkor mivel magyarázhatjuk azt, hogy ha kisebb mértékben is, de mégiscsak folyamatosan emelkedik az utóbbi konstrukció iránti kereslet is? (Idén januárban 6,61 milliárd, februárban 6,97 milliárd, márciusban 8,74 milliárd, áprilisban pedig már 9,83 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege a jegybanki adatok szerint.)
Bizonyos esetekben még a fentiek ellenére sem lehet a személyi kölcsön valós alternatívája a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek. Ilyen eset például, ha a hitel törlesztőrészlete túlságosan magas az adós jövedelméhez képest. Ilyenkor az egyik legegyszerűbb megoldás a futamidő hosszának növelése, hiszen ezzel csökkentjük a havi törlesztő nagyságát. Csakhogy a személyi kölcsönök esetében ez a lehetőség viszonylag korlátozott – a fent ismertetett személyi hitel ajánlatok esetében maximum 8 évig növelhető a futamidő, amivel a havi törlesztő 120 438 forint lenne.
Ezzel szemben a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében akár 30 évre is növelhető a futamidő – ebben az esetben a havi törlesztőrészlet mindössze 80 200 forinttól indulna. Aki tehát nem engedhet meg magának egy havi 120 ezres törlesztőt, ellenben egy 80 ezrest igen, és van fedezetként beszámítható ingatlanja, annak a szabad felhasználású jelzáloghitel lehet a jobb megoldás, de hosszabb ügyintézéssel és elhúzódó törlesztéssel kell számolnia.
Ugyanakkor a személyi kölcsönökhöz a pénzintézeket gyakran ajánlanak jóváírást, különféle egyedi promóciókat, amelyeket igénybe véve jelentős költségmegtakarítás érhető el. Ilyen például az UniCredit Bank jelenleg is futó Online Plusz 30 000 forint visszajár promóciója, amely keretein belül a vonatkozó feltételek teljesítése esetén egy alkalommal 30 ezer forint jóváírásra kerül az ügyfél hitelszerződésében szereplő bankszámláján.