Az utóbbi időszakban Magyarországon is egyre nyilvánvalóbbá vált a vadvilág beköltözése a városba – a főváros 12. kerületében például már-már mindennaposnak számít, hogy a helyiek vaddisznókkal találkoznak a lakóhelyük környezetében. Az ilyen esetek kapcsán sokan leginkább arra gondolnak, egy vadállattal való találkozáskor kell-e félteniük a testi épségüket, jóllehet a probléma egy másik – a leírtakhoz részben kapcsolódó – kérdést is felvet, nevezetesen, hogy a vadak által okozott károkat térítik-e a biztosítók?
Az utóbbi időszakban a sajtóban is visszatérő téma lett, hogy Budapest budai, hegyvidéki részének lakóövezetében rendszeresen észlelnek vaddisznókat. Bár a szakértők szerint ezek az állatok csak ritkán támadnak emberre, ám az érintetteket ez sokszor nem nyugtatja meg – a sajtóban megjelent hírek szerint sokan tartanak ezektől az állatoktól, és vannak, akik bizonyos útvonalakat már kerülnek, főleg sötétedés után. Arról nem is beszélve, hogy az állatok nem csupán a járókelőket tudják megijeszteni, hanem károkat is tudnak okozni.
Természetesen a város határain belül „randalírozó” állatok nem csak Budapesten jelentenek problémát. Pécsen például már odáig jutott az ügy, hogy a belterületi károkozás és a lakosságban keltett félelem miatt a város egyes részein engedélyezték az állatok éjszakai „elhárító lesvadászatát”. De a nyáron érkeztek hírek Miskolcról, ősszel pedig Tatabányáról is – mindkét utóbbi esetben a vaddisznók okoztak problémát.
És bár azt mondtuk, hogy a vaddisznók csak ritkán támadnak emberre, időnként azonban ez is előfordul. Idén tavasszal például Berlin Friedrichshagen kerületében egy hajléktalan nő súlyosan megsérült egy vaddisznótámadás következtében.
Ki állja a cehhet?
Láthattuk tehát, hogy mostanra számos magyarországi településen jelentenek gondot a városokba beszokó vaddisznók. Hogy ez pontosan miért történik, annak oka viszonylag egyszerű – az állatok egyszerűen megtanulták, hogy a városokon belül könnyebb táplálékot szerezni, mint a vadonban. Ráadásul a merészebb, a városi zajtól kevésbé tartó állatok előnybe is kerülnek félénkebb társaikkal szemben, pont a fent említett okok miatt.
A felvázolt probléma tehát úgy tűnik, hosszabb távon is velünk maradhat, ráadásul az több is puszta kellemetlenségnél, hiszen az állatok nem csak a kertekben és a közterületeken okoznak kárt, hanem a baleseti kockázat is emelkedik. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy az állatok emberre (vagy háziállatra) támadhatnak – bőven elég, ha kiszaladnak egy autó elé. Ezen túl természetesen köz- és állategészségügyi szempontok is felmerülnek. Éppen ezen szempontok megléte miatt a Bank360 arról kérdezte a hazai biztosítókat, hogy fizetnek-e vadkárok esetén.
Alfa Biztosító
Az Alfa Biztosítónál az ún. „Állati kártevők és kerti veszélytelenítés” nevű kiegészítőn belül térülnek a vadkárok is (a madarak, rágcsálók, darazsak okozta károk mellett). Itt a vadkárok által a biztosított épületekben, építményekben, medencében okozott károk helyreállítását téríti meg a biztosító. A legjellemzőbb vadkár a kerítésben (ami az iménti felsorolásban szereplő építménynek minősül) okozott kár.
A Bank360 kérdésére a biztosító azt is elárulta, hogy az elmúlt 3-5 évben a vadállatok által okozott károk száma nagyjából stagnált, leszámítva két kiugró évet, 2022-őt és az idei évet, amikor is nagyjából másfélszer annyi káresemény történt, mint előtte általában. A károk átlagos mértéke egyébként 40 ezer és 75 ezer forint között mozgott. A vadkárok számának általánosságban elmondható stagnálása miatt a biztosító egyelőre nem is tartja szükségesnek a biztosítási termékek díjainak emelését. Mindezt az Alfa Biztosító azzal magyarázta, hogy kellően nagy a szerződésállományuk ahhoz, hogy még egy kiugró kárveszélyes időszaknál sem szorulnak ilyen kényszermegoldásra.
Azt is elárulták, hogy az egyéni lakásbiztosítási szerződéseik nagyjából 12%-a tartalmaz ilyen kiegészítőt, ami közel 100 ezer család otthonának vadvédelmét jelenti.
Megelőzésként a biztosító vadriasztót, megerősített kerítést javasolt, bár ez nem elvárás a részükről. Kártérítésnél azonban elvárás, hogy a károsult vagyontárgy legalább elvárható szinten legyen karbantartva, illetve káreseménykor időben történjen meg a kárbejelentés és a dokumentáció. Ezek azonban az összes kártípusnál elvárható minimumok, ilyen szempontból tehát a vadkárok nem különböznek az egyéb típusú károktól.
Allianz Biztosító
Az Allianz Biztosító elsősorban a gépjárművezetőkre leselkedő veszélyre hívta fel a figyelmet. „Az időjárási körülmények gyakoribb romlása mellett a korai sötétedés azt is maga után vonhatja, hogy az erdős területeken vezető utakon gyakoribb lehet az állatok átvonulása, mozgása. Ezért a közlekedésben mindig is kiemelt figyelem övezte a vadállatokkal való ütközés témáját és ügyfeleink is keresik azokat a konstrukciókat, ahol erre is megoldást kínálnak” – írta a biztosító.
A biztosító azt is elárulta, hogy mindegyik vonatkozó termékük téríti az állatokkal való ütközésből adódó károkat, amennyiben a jármű sérülése közvetlenül egy ilyen eseményből adódik. Sőt, van olyan szolgáltatásuk is, amely abban az esetben is térít, ha a töréskár nem közvetlenül az állattal való ütközésből adódik, hanem például abból, hogy az ütközés elkerülése végett a sofőr elrántja a kormányt. Ez a termék az úgynevezett másodlagos károk esetén is térít – itt olyasmire kell gondolni, ha például az állattal való ütközés után az autó még egy útszéli fának is nekiütközik.
Az Allianz tapasztalatai szerint a leggyakrabban szarvassal, őzzel és vaddisznóval találkoznak a gépjárművek, a 2025-ös év kárstatisztikái szerint átlagosan 1,2 millió forintos kárt fizettek ki az állattal való ütközésekből származó gépjárműkárokra. Ugyanakkor a biztosítónak a lakásbiztosítási termékei között is található olyan csomag, amely fedezi az állatok okozta károkat – ennek felső összeghatára 1 millió forint is lehet.
Groupama Biztosító
A Groupama Biztosítónál egyedül a casco nyújt fedezetet a vaddal történő ütközés esetén. „Ebben az esetben töréskárként rendezzük a gépkocsiban keletkező kárt és önrész levonás mellett térítjük” – írták válaszukban. Ebből azonban az is következik, hogy a biztosítónál egyedül a vaddal történő ütközéseket tudják a leggyakoribb vadkárokkal összefüggésbe hozni.
Ami a megelőzést illeti, a biztosító megjegyezte, hogy a vadriasztók alkalmazásának pozitív hatásáról megoszlanak a vélemények, így ők sem várják el ezek alkalmazását, illetve a díjazásban sem adnak kedvezményt, amennyiben valaki ilyen eszközt építtet be.
K&H Biztosító
A K&H Biztosító elárulta, hogy a vaddal való ütközés normál töréskárnak minősül, amely a casco biztosításuk alapfedezeteinek része. „Az elmúlt 3 évben átlagosan 200-250 darab vadkárként nyilvántartott kárunk volt, ezeken belül a kifejezetten vaddisznóval való ütközésre nincs kimutatásunk. Az átlagos kárösszegek alakulásában ugyanúgy nyomon követhető a javítási és alkatrész költségek emelkedése, így ezekben az esetekben 1 millió forint feletti átlagkárokról beszélhetünk” – írták.
Ami a káresemények számát illeti, abban nem volt kirívó emelkedés az elmúlt évek során, míg a kárköltségek a normál töréskárokéval párhuzamosan változtak. Emiatt kifejezetten a vadkárok miatti korrekcióra sem volt szükség az árazásban.
A biztosító egyébként azt tanácsolja, amennyiben az autósok azt látják, hogy a vad már az úttesten vagy útszélen van, ne dudáljanak és ne villogjanak rá fényszóróval, hanem inkább álljanak meg, vagy haladjanak lépésben, hogy biztonságosan kikerülhessék az állatokat.
Uniqa Biztosító
Az Uniqa esetében is a casco biztosítást emelték ki, amely minden vaddal történő ütközésre fedezetet nyújt. Leggyakrabban ők is az őzzel, szarvassal és a vaddisznóval való ütközést említették meg. A vadkárok aránya az Uniqánál sem változott az utóbbi időszakban, míg az okozott károk nagysága a kárinflációnak megfelelően emelkedett.
Ami a megelőzést illeti, a biztosító azt javasolja, hogy a járművezetők vegyék komolyan a vadveszélyre figyelmeztető jelzéseket. Mindez azért is fontos, mert a jelenleg hatályos vadászati törvény szinte minden esetben a vadat, illetve a vadásztársaságot védi. „Vadgázolás esetén csak akkor áll fenn a vadásztársaság felelőssége, ha vadászat van a területen, tehát űzik a vadat. Minden más esetben a gépjármű vezetője a felelős. Nem ismerünk olyan vadriasztót, ami megfelelő hatékonyságú és univerzális lenne, így ajánlani sem tudunk ilyet.”
A biztosító azt is megjegyezte, hogy számukra is ismert jelenség, hogy a vadak (leginkább a vaddisznók) a városi környezetbe is bejárnak, „de kárrendezési szempontból ez nem jelent kockázatnövekedést. Nem volt olyan kárbejelentésünk, ami lakott területen belül történt volna”.
Összegzés
A biztosítók válaszából tehát egyértelműen kiderül, hogy számukra a vadkár még mindig egyet jelent a vadállatokkal való autós ütközésekkel. A bevezetőben felvázolt jelenség tehát, hogy a vadak egyre gyakrabban jelennek meg a város határain belül, egyelőre nem, vagy csak rendkívül ritkán okoznak olyan káreseményeket, melyekkel a biztosítók is találkozhatnának. Ez leginkább az Uniqa Biztosító idézett válaszaiból derül ki, de az is sokatmondó, hogy az általunk feltett kérdésekre a Posta Biztosító csupán egyetlen mondattal válaszolt: „Az elmúlt öt évben nem volt vadkár eseményünk.” Szerencsére tehát a vadállatok városon belüli megjelenése – legalábbis egyelőre – nem jár együtt a káresemények megszaporodásával.
