Az első negyedévben csökkent a vállalati hitelállomány, hiába a számos intézkedés, amellyel lejjebb tolták a kamatokat. A forinthitel még mindig drága, eközben a devizahitelek csúcsra járnak, még a hagyományosan forinthitelt választó ágazatok is euróban adósodnak el.
Hiába tettek a vállalati hitelekre is kamatplafont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az intézkedéssel aligha sikerült elérni a várakozásokat. A forgóeszközhitelekre tavaly októberben vezették be a bankok az önkéntes kamatplafont, akkor 12 százalékos volt az értéke. Ez folyamatosan csökkent, januártól már csak 9,9 százalékos lehetett. Ezután jött egy még nagyobb lépés: februártól május 1-ig a bankok - ugyancsak a kormány kezdeményezésére - vállalták, hogy a cégeknek forint alapon a bankközi kamatlábbal (BUBOR) azonos kamattal, felár nélkül nyújtanak hitelt a futamidő első fél évében. (A BUBOR értéke most 6,82-7,25 százalékos.)
A kormányzati ösztönzésnek köszönhetően az idén kétségtelenül már forint alapon is egy számjegyűvé a vállalati hitelkamatok, a cégek mégis nettó törlesztők, vagyis jóval több forinthitelt fizetnek vissza, mint amennyi az új hitelfelvétel. Az idei első negyedévben 451,5 milliárd forint volt a nettó törlesztés, a vállalati hitelállomány csupán annak köszönhetően nem csökkent ennyire drasztikusan, mert a jóval olcsóbb devizahiteleket még mindig szeretik a cégek. Devizahitelből 205,4 milliárd forinttal vettek fel többet, mint amennyit visszafizettek.
Várják a lehetőséget a cégek
A vállalati hitelállomány mindenesetre március végére 12 478,1 milliárd forintra esett vissza, alacsonyabb volt, mint 2023 végén. A devizahitelezés csúcson jár, több mint 1000 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, a 6 ezer milliárd forintot is megközelíti már a vállalkozások állománya. A forinthiteleké viszont minden kormányzati erőfeszítés dacára kétéves mélyponton van, egy év alatt 7,7 százalékkal csökkent, és már nem éri el a 6500 milliárd forintot.
Úgy tűnik, a magas forintkamatok miatt kizárólag a devizahitelek mentek a cégeknél, a forinthitelekből csak a támogatott konstrukciókat vihették, amilyen például a Széchenyi Hitel konstrukciók, ezek azonban nem minden cégnek elérhetőek. A vállalati egyéb forinthitelek kamata februárban-márciusban 8,9-9 százalék körül volt, euróhitel viszont 5 százalék körüli átlagos kamattal kapható.
A forint folyószámlahitelek mennyisége viszonylag stabil maradt, a kamatuk sem változott érdemben, 11-12 százalék között volt átlagosan. Az éven belüli forinthitelek volumene is hasonló a 2023 márciusihoz, de az éven túli forinthiteleknél egy év alatt kilenc százalékos visszaesés volt, két és fél éves mélyponton van az állomány. Ez azt jelenti, hogy a jellemzően forinthiteleket választó cégek beruházásra nem vesznek fel annyi hitelt, mint korábban.
A bankok is erről számoltak be, hogy nehezen indul be a vállalati hitelezés, vélhetően a cégek további támogatott hitelekre vagy pályázatokra várnak, teljesen piaci alapon nem akarnak hitelből fejleszteni.
Csak néhány ágazat vesz fel hitelt
A forint hitelek állománya a szakmai tudományos tevékenység ágazatot leszámítva mindenhol csökkent az első negyedévben. A legtöbb ágazatban általában véve is kisebb lett a hitelállomány, ahol növekedés volt, ott az a devizahiteleknek volt köszönhető. Ennek egyik oda az új hitelek felvétele, a másik az ebben az időszakban gyengülő forint, ugyanis január elejétől március végére mintegy 10 forinttal emelkedett az euró/forint árfolyam.
A mezőgazdaság hagyományosan forint hiteleket vett fel, ennek 2022 második felében vége szakadt, és elkezdték felvenni az agrárcégek is a devizahitelt. Az akkori 30-35 milliárd forint körüli devizahitel-állományuk 133,9 milliárdra hízott. Az agrár ágazat teljes hitelállománya összességében csökkent az első negyedévben, amiben szerepet játszhatott az is, hogy az év elején véget ért a mezőgazdasági cégekre vonatkozó hiteltörlesztési moratórium.
Komolyabb hitelállomány-növekedés az év első negyedében a feldolgozóiparban, a gépiparban és az ingatlanos cégeknél volt, amelyek a statisztika szerint nagyrészt devizában adósodhattak el. Kisebb mértékben, de folytatódott a hitelfelvétel az építőiparban és a szálláshely, vendéglátás szektorban is.
A kereskedelem, gépjárműjavítás, a könnyűipar és a kőolaj-feldolgozás, vegyipar, gyógyszeripar ágazatok viszont a jelek szerint több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek.
