A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma délután 30 bázisponttal emelte az alapkamatot, így november 17-től már 2,1 százalékos értéket tesz ki a jegybanki irányadó ráta a féléves szigorítási ciklus eredményeként - derült ki a Monetáris Tanács havi kamatdöntő ülése után.
Ez a kamatemelés már hatodik hónapja jelent szigorítást az irányadó ráta mértékében, ráadásul a 30 bázispontos emelés a nyári hónapok erőteljesebb jegybanki lépéseit eleveníti fel. Így a kamatemelés szeptemberi-októberi lassítása csupán kéthónapos mérséklődést jelentett a kamatemelési ciklusban, novemberben már az eredeti ütemben emelte az MNB az alapkamatot. A jegybank a kamatemelési ciklus során összesen már 1,5 százalékponttal emelte az alapkamatot, és előreláthatólag folytatja is a szigorítást annak érdekében, hogy a jelenleg magas inflációs rátát mérsékelje.
Az emelések mostani felpörgetésében szerepet játszott, hogy az infláció már 6,5 százalékos éves rátát jelentett októberben, és a szomszédos országok jegybankjai a megugró infláció miatt nagyarányú kamatemeléssel lepték meg a piacot. A lengyel jegybank ugyanis 75, a cseh monetáris hatóság 125 bázisponttal emelte az alapkamatot a hónap elején. Részben emiatt dönthetett úgy az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az őszre előrevetített 15 bázispontos havi emelést felülírja, és novemberben már 30 bázispontos emelést hajt végre. Viszont ez a szigorítási mérték a sorozatos kamatemelések ellenére is csupán egy óvatosabb szigorítást jelenít meg a szomszédos országokhoz képest.
A bankközi kamatokat jellemző három hónapos BUBOR ma reggel 2,26 százalékon állt, ami a hónap eleji 2,05 százalékhoz képest nagyjából 20 bázispontos emelkedést jelenít meg. Így egy kisebb mértékű emelkedés még várható a referenciamutatóban kamatemelés hatására, ami tovább növeli a változó kamatozást fizetők havi törlesztőrészletét a kamatfordulót követően. A BUBOR későbbi emelkedésének szempontjából azonban kulcsfontosságú lesz, hogy számítanak-e egy nagyobb léptékű kamatemelésre az árjegyzők decemberben, amikor a jegybank az Inflációs Jelentés megjelenésével összhangban részletesen áttekinti az inflációs dinamikát.
Virág Barnabás a döntést követő háttérbeszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy a tartóssá váló külső inflációs folyamatok és a megemelkedett inflációs pálya gyorsabb alapkamatemelési ütemet tesz szükségessé. A várhatóan hosszabb ideig tartó jegybanki szigorítás erősítésére a Monetáris Tanács további lépéseket jelentett be - ezek a jegybanki kamatemelési ciklus hatását erősítik.
Az egyhetes betéti eszközt így várhatóan az alapkamat feletti kamatszint mellett határozza meg az MNB már csütörtöktől. Szintén a szigorítási folyamatot segíti elő, hogy a forintlikviditást nyújtó swapeszköz kivezetését felgyorsítja a jegybank, újabb tendert már nem hirdet meg a továbbiakban. A már meglévő eszközök változtatása mellett új elemként segíti a pénzpiaci zavarok megelőzését egy eseti jellegű, legfeljebb egy hónapos futamidejű diszkontkötvény és a már eddig is alkalmazott eurolikviditást nyújtó swapeszköz kiterjesztése. Az állampapír-vásárlások tekintetében ugyanakkor nem történt változás, továbbra is heti 40 milliárd forint a célzott mennyiség, vagyis a hosszabb lejáratú kamatok tekintetében kisebb mértékű lehet a kamatok emelkedése, mint a 30 bázispontos alapkamatemelés mellett is számos szigorítási intézkedéssel segített rövidebb kamatok esetében.
Frissítés: Összesen 70 bázispontot emelt az MNB a kamatemelés hetén
November 18-án, a kamatdöntő ülés után két nappal végül 2,5 százalékra emelkedett előző heti 1,8 százalékos értékéről a bankközi kamatokat alakító központi kamatszint. A Magyar Nemzeti Bank kamatmeghatározó ülésén már előrevetítette, hogy a kamatemelés a gyakorlatban várhatóan magasabb lesz, mint az előzetesen kihirdetett 30 bázispont. Ez úgy lehetséges, hogy az alapkamat mellett egy másik fontos monetáris eszköz, az egyhetes betét kamatát is emeli a jegybank, ráadásul nagyobb, még 40 százalékos mértékben az alapkamathoz képest. Így az alapkamat ugyan továbbra is 2,1 százalék, a banki forrásokat meghatározó gyakorlatban érvényes kamat viszont már 2,5 százalék.
Ez a kamatemelés pedig a BUBOR-ra is hatással van, ugyanakkor előre nem látható mértékben. Ma délelőtt a bankközi kamatokat jellemző háromhavi referenciamutató ugyanis 2,51 százalékon állt, amely jelentősen magasabb, mint a két nappal ezelőtti 2,26 százalék. Ugyanakkor van még tér a referenciamutató növekedése előtt, hiszen a mai 40 bázispontos kamatemelés még nem épült be teljesen a BUBOR értékébe - vagyis a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete akár nagyobb mértékben is emelkedhet a következő kamatforduló után. Hogy pontosan mennyivel, azt viszont nem lehet előre kiszámítani, hiszen az MNB jövő hét csütörtökön is dönt az egyhetes betét kamatáról.
