A rezsidémon után a rezsiangyal is megjelent: varázsütésére alighanem napokon belül sok magyar lakóházról derül ki, hogy abban több “lakás rendeltetési egység” is van, és ezért többszörösen jár az ott élőknek a kedvezményes árú gázmennyiség.
Amint arról a Bank360.hu már beszámolt, a kormány a 345/2022. számú rendeletével egy olyan kiskaput nyitott ki a kedvezményes árú gázmennyiség növelésére, amin most alighanem nagyon sok ingatlantulajdonos szeretné valahogy átpréselni magát. Érdemes sietni az igényléssel, a tét ugyanis nagy - de a kockázat is. Tapasztalatunk szerint óriási az érdeklődés a lehetőség iránt, ezért részletesen leírjuk az igénylés menetét, feltételeit és veszélyeit.
Mi a kedvezmény lényege?
Azok az ingatlantulajdonosok, amelyeknek a házában csak egy gázóra, de több lakás vagy lakrész (hivatalos nevén „lakás rendeltetési egység”) található, annyiszor (de maximum négyszer) vehetik igénybe a rezsicsökkentett árú gázmennyiséget, ahány ilyen önálló lakrészük van. Ezek lehetnek egy épületben vagy különállóan is az ingatlanon. (A társasházra és a lakásszövetkezetre közös gázmérőóra esetén más szabályok vonatkoznak.)
Ha például egy házban két, egymástól elkülönülten használható “lakás rendeltetési egység" van, akkor a mérési helyenként (mérőóránként) járó éves kedvezményes gázmennyiség, 63 645 MJ/év (1729 köbméter/év) duplája jár rezsicsökkentett áron.
Ez a kedvezmény legkorábban októbertől vehető igénybe, csak a gázra, és időarányosan. Utóbbi azt jelenti, hogy a rezsiszabályok augusztus eleji változásához képesti egy évben a kedvezményes hónapoknak megfelelő arányos mennyiségben. Abban az eseteben pedig, ha a kedvezményes mennyiség éven belüli elosztása fogyasztási jelleggörbe alapján történik, akkor annak megfelelően.
Nem kicsi annak a tétje, fel tud-e valaki mutatni az ingatlanán belül több lakás rendeltetési egységet, hiszen a kedvezményes gázár jelenleg bruttó 2,865 forint/MJ, míg a piaci ár szeptember végéig 21,416 Ft/MJ, októbertől december végéig pedig 22,002 Ft/MJ.
Hogyan kaphatod meg a plusz kedvezményes gázmennyiséget?
Az új kedvezmény igényléséhez szükséges hatósági bizonyítványt a település jegyzőjétől lehet kérni. Kérelemre a település jegyzője 8 napon belül hatósági bizonyítványt köteles kiállítani arról, hogy az ingatlanban hány “lakás rendeltetési egység” van.
A rendelet nem határozza meg a jegyző eljárásának pontos menetét, nincs benne formanyomtatvány a kérelemre. A jogszabály általánosságban írja le azokat a szempontokat, amelyeknek meg kell felelni, illetve amik alapján a jegyzőnek döntenie kell.
Az igazolás kiállításakor a ténylegesen kialakult állapotot kell figyelembe vennie, és az épület jogszerű használatát kell vélelmeznie a jegyzőnek. Ez azt jelenti, hogy ennek az igazolásnak a kiadása szempontjából mindegy, hogy a lakások kialakítása, használata egyébként jogszerű-e vagy sem. Ha az ingatlanon több (maximum négy) “lakás rendeltetési egység” van, akkor ki kell adni az igazolást.
A “ténylegesen kialakult állapot” kitétel elég széles mérlegelési lehetőséget ad a jegyzőnek. Minimumelvárásnak látszik ennek során, hogy a lakrésznek minősítéshez szükséges funkciók ki legyenek alakítva, használhatóak legyenek (tehát az kevés, hogy “itt lesz majd a WC, ott meg a konyha”). A rendelet ugyanakkor nem írja elő, hogy a “lakás rendeltetési egységet” ténylegesen használja is valaki. A megfogalmazás tág értelmezhetősége alapján azonban elképzelhető az is, hogy lesz olyan jegyző, aki a “ténylegesen kialakult állapoton” nem csak a lakrész fizikai paramétereit érti majd, hanem a lakrészként való használatot is.
A kérelem benyújtása előtt mindenképpen érdemes előzetesen tájékozódni a polgármesteri hivatalban, illetve a település (kerület) honlapján a kérelem elvárt tartalmáról, mert ebben szinte biztosan lesznek majd eltérések az egyes önkormányzatok között. Egy ilyen kérelem kötelezően elvárt elemei közé az alábbiak tartozhatnak:
- A kérelem tárgya (hatósági bizonyítvány kiadása a 345/2022. számú kormányrendelet alapján kedvezményes áron igénybe vehető gázmennyiségre jogosultságának igazolására).
- A kérelmező neve, szokásos személyes adatai (születési idő, hely, lakcím, személyazonosító igazolvány száma), elérhetőségei (telefon, e-mail).
- A kérelemben szereplő ingatlan adatai (cím, helyrajzi szám).
- Az ingatlanon lévő “lakás rendeltetési egységek” száma.
Lehetséges további tartalom annak bizonyítása, hogy a kérelemben szereplő “lakás rendeltetési egységek” száma megfelel a valóságnak. Ez lehetséges például alaprajzzal és azon a jogszabályban előírt funkciójú helyiségek és méretek szerepeltetésével. Leginkább ebben van eltérés az önkormányzatok által elvártak között.
A jogszabály a kérelem benyújtásának módját nem határozza meg, ez tehát megegyezik az egyénként szokásossal. Beadhatjuk személyesen, elküldhetjük postán vagy ügyfélkapus jogosultsággal akár e-papíron is. Ezek közül csak a postai út okoz egy kis időveszteséget, mert a 8 napos ügyintézési határidő a kézhezvételtől, érkeztetéstől számít. Ebben az esetben mindenképpen érdemes ajánlottan, tértivevényesen feladni a levelet.
A rendelet nem írja elő, hogy a jegyzőnek, illetve a hivatal képviselőjének személyesen, a helyszínen meg kell győződni arról, hogy a kérelemben szereplő tények megfelelnek-e a valóságnak, valóban létezik-e a megjelölt számú “lakás rendeltetésű egység”, és azok teljesítik-e mindenben az előírtaknak.
Természetesen ettől még elképzelhető, hogy lesznek olyan önkormányzatok, amelyeknél helyszíni szemlét is tartanak a leírtak ellenőrzésére. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy a tömeges helyszíni ellenőrzésre a polgármesteri hivataloknak most nem lesz kapacitása a hirtelen beözönlő kérelmek száma, az előírt határidő rövidsége és az erőforrásaik szűkössége miatt. (Frissítés 09.15.: A Belügyminisztérium és Miniszterelnökség jegyzőknek küldött közös körlevélében azt írja, hogy a bizonyítvány kiadása előtt a helyszíni szemlét kell tartani annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a kérelemben foglaltak valóságtartalmáról.)
A kérelmezői nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért a kérelmezők felelnek, az önkormányzatoknak pedig egy fillér bevétele sem függ a kérelem elbírálásától, annak végeredményétől, közben viszont a nyakukon a kötelezettség, hogy 8 napon belül ki kell adni az igazolást vagy el kell utasítani a kérelmet.
A puha elbírálásnak már maga a rendelet is megágyaz, amikor kimondja, hogy a hatósági bizonyítvány csak a kedvezményes rezsicsökkentett gázár igénybevételéhez használható fel. Ha tehát az ingatlant egyébként más szabályok szerint nem lehetne így használni, nem szereztek meg hozzá még valamilyen engedélyt, nem tettek meg valamilyen bejelentést, nyilatkozatot, attól a bizonyítvány erre a célra még kiadható, sőt ki is kell adni, hiszen a jegyzőnek csak a “tényleges kialakult állapotot” kell néznie, és vélelmeznie kell a jogszerű használatot.
Arra azonban számítani kell a kérelmezőnek, hogyha az ingatlan ilyen használatával egyébként valamilyen baj van, valamilyen szabályba ütközik, akkor arról a jegyző éppen a kérelméből (illetve az annak nyomán tartott helyszíni szemléből) szerezhet tudomást, aminek lehetnek egyéb kellemetlen, sokba kerülő következményei.
Ha megvan a hatósági bizonyítvány, akkor azzal a gázszolgáltatótól lehet igényelni a többletmennyiséget, ami a kérelem benyújtását követő hónap elsejétől jár időarányosan (ez az évi mennyiségre vonatkozik augusztushoz képest). Ez azt jelenti, hogyha valaki még szeptembertől megszerzi és benyújtja az igazolást a gázszolgáltatójának, akkor októbertől kapja meg a kedvezményt. Ha később, akkor mindig csak a következő hónaptól, ráadásul az addigi hónapok kedvezményes mennyisége elveszik számára.
A kérelmezőnek büntetőjogi és kártérítési felelősséget kell vállalni azért, hogy a kérelemben szereplő lakásszám valós. Ha a szolgáltató kérésére lefolytatott ellenőrzés során az eljáró hatóság (jegyző, építésügyi hatóság) kideríti, hogy ez nem így van, akkor súlyos büntetésre számíthat. A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményes árú mennyiséget a piaci (tehát a kedvezményesnek már így is sokszorosát kitevő) ár másfélszeresén kell kifizetni visszamenőleg.
A hatósági ellenőrzést a szolgáltató kérheti, ha észleli, hogy az ingatlanon nem a kedvezményben meghatározott számú lakás rendeltetésű egység van. A jogszabály azt nem részletezi, mi tekinthető hatósági észlelésnek. Az építésügyi hatóság akkor is ellenőrizheti a jogosultságot, ha azt egyébként a gázszolgáltató nem kéri.
Családtagoknak kell-e a lakás rendeltetésű egységekben lakniuk?
A kormány új rendelete elvileg a többgenerációs lakóingatlanokban élők hátrányos megkülönböztetésére hivatott, címében is családi fogyasztói közösségek szerepelnek, és szövegében is bevezeti ezt az új fogalmat. Ennek ellenére azonban nem írja elő a jogszabály, hogy a lakás rendeltetésű egységek mindegyikében családtagoknak, rokonoknak kell lakniuk. Ezek alapján akár albérlők is lakhatnak azokban.
A rendelet szövegében egyébként az sem szerepel konkrétan, hogy a plusz kedvezmény igénybevételéhez lakni is kell valakinek minden egyes lakás rendeltetési egységben.
Mikor minősül az ingatlan egy része lakás rendeltetési egységnek?
Azt, hogy a kedvezményes gázár szempontjából mi minősül önálló „lakás rendeltetési egységnek”, az új jogszabály alapján a 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendeletben foglaltak szerint kell elbírálni az alábbiak szerint:
A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
- a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
- a főzést, mosogatást és az étkezést,
- a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
- az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását (élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).
A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 négyzetméter hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi a pihenést és az otthoni tevékenységek folytatását - kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést - és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
A 30 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 négyzetméteresnek kell lennie. Ebbe és a lakószoba legalább 8 négyzetméterébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.
A jogszabály nem írja elő, hogy az egyes lakrészeknek különbejáratúnak kell lenniük, tehát a jegyzői bizonyítvány kiállításához erre nincs szükség, ezt elvileg elő sem írhatják.
A szabályozás nem írja le, így egyedi elbírálási különbségek lehetnek abban, hogy az egyes lakrészeknél megkövetelt-e lakrészenként az önálló konyha vagy főzőfülke, fürdőszoba, WC, tároló, vagy ezek lehetnek-e közösek, illetve utóbbi esetben melyek lehetnek azok. A folyosó, előszoba esetén a közös használatú vélelmezhetően elfogadható, hiszen a külön bejárat megkövetelése nélkül ez másképpen nem is megoldható a használat.
