Megváltoztak az ingatlanok adatait tartalmazó tulajdoni lap lekérés szabályai. 2023-tól már csak hiteles másolatot adnak, de évente kettő abból is ingyenes, és online is beszerezhető.
Mi a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap az a hivatalos állami dokumentum, ami közhitelesen mutatja egy ingatlan legfontosabb adatait, tulajdonosait, terheit, a rá bejegyzett jelzálogjogot. A tulajdoni lapot bárki lekérheti, évente korlátozott számban ingyenesen.
A tulajdoni lap része a nyilvános ingatlan-nyilvántartásnak, amely településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának törvényben meghatározott adatait (így az ingatlan számszerű adatait, a tulajdonos adatait, valamint az ingatlanra vonatkozó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket – az utóbbi adatokat tekintve a nyilvántartás közhiteles, azaz hitelesen tanúsítja, hogy a bejegyzett jogok és tények fennállnak).
Az adatokat a tulajdoni lapra jegyzik be. Minden tulajdoni lapnak van száma, amely az elektronikus ingatlan-nyilvántartásban megegyezik az ingatlan helyrajzi számával, és feltüntetik rajta a település nevét is.
A tulajdoni lap részei
A tulajdoni lap három részből áll:
- Az I. rész az ingatlan megnevezését és számszerű adatait tartalmazza: a helyrajzi számot, címet, területnagyságot, az ingatlan rendeltetés szerinti jellegét (például lakás, üdülő, gazdasági épület) vagy jogi jellegét (például társasház, bányatelek, országos vagy helyi védett épület), földterületnél a művelési ágat és a föld minőségi osztályát. Itt tüntetik fel az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi és földhasználati jogokat is.
- A II. rész tartalmazza a tulajdonjogi információkat, állami vagyonnál a vagyonkezelő adatait. Látható a tulajdonos(ok) neve, tulajdoni hányada és a tulajdonszerzés jogcíme.
- A III. rész az ingatlanra vonatkozó egyéb jogokat és tényeket tartalmazza. Itt tüntetik fel az ingatlan terheit, korlátozásait (a jelzálogjogot, a végrehajtási, haszonélvezeti és tartási jogot, stb.), az ingatlannal kapcsolatos peres eljárások indítását, a tulajdonos jogainak korlátozását (például az elidegenítési és terhelési tilalmat, amit gyakran a bankok a jelzálogjog biztosítására jegyeznek be; a vételi jogot, az építési és telekalakítási tilalmat, a közműszolgáltatók ingatlant érintő vezetékjogát.
Miért szükséges a tulajdoni lap?
Jelzáloghitelek, így például lakáshitel igényléséhez 30 napnál nem régebbi, hiteles tulajdonilap-másolatot kérnek a bankok, ez igazolja a fedezetként bevont ingatlan adatait, a tulajdonjogot és azt, hogy per-, igény- és tehermentes az ingatlan.
Ingatlanvásárlási és albérleti szerződések megkötése előtt a tulajdonilap-másolat kikérésével több információt is megtudhatunk az adott ingatlanról. Például azt, hogy valóban az eladó/bérlő az ingatlan tulajdonosa, vagy hogy a lakás mérete akkora-e, mint amennyit feltüntettek a hirdetésben. Megtudhatjuk azt is, hogy az adásvételt korlátozza-e valamilyen jog vagy teher.
A tulajdonilap-másolat szükséges lehet a közüzemi szerződések megkötéséhez is, amikor tulajdonost vált az ingatlan (a közműszolgáltatók ugyanakkor a tulajdoni lap mellett elfogadják az adásvételi/bérleti szerződést is az ingatlanhasználat jogcímének igazolására).
Tulajdoni lap lekérése
A tulajdoni lap tartalmába bárki betekinthet, aki igazolja a személyazonosságát. Az adatszolgáltatás - ahogy az ingatlan-nyilvántartás vezetése és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése - a területileg illetékes földhivatalok feladata. (Ezek jelenleg a budapesti és a vármegyei kormányhivatalok földhivatali főosztályai, illetve osztályai keretében működnek – az utóbbiak területileg egy vagy több járást fednek le.)
A tulajdoni lapról papír alapú hiteles másolatot - kérelemre vagy megkeresésre - a földhivatalok szolgáltatnak. A kormányablakokban is kérhető hiteles tulajdonilap-másolat. A közjegyzők is kiállíthatnak a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú.
A tulajdoni lapról igényelhető másolat lehet
- szemle, amely csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza és
- teljes másolat, amely az ingatlanon lévő valamennyi - fennálló és törölt – bejegyzést tartalmazza.
Elektronikus dokumentumként hiteles tulajdonilap-másolat a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből igényelhető: magánszemélyeknek a Földhivatal Online szolgáltatása keretében ügyfélkapus vagy KAÜ-s (Központi Azonosítási Ügynök) azonosítással. (Ez egy hitelesítési záradékkal ellátott elektronikus okirat, amely csak elektronikusan hiteles, kinyomtatva nem. Ezért ha valamilyen hivatalos ügyben papíralapon kell benyújtani hiteles tulajdonilap-másolatot, akkor az csak személyesen kérhető ki bármelyik földhivatalban.)
Különböző felhasználói csoportok – mint például ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, felszámolók, pénzintézetek, önkormányzatok, ingatlanirodák vagy más cégek - kötelezően vagy választhatóan csatlakozhatnak a TakarNet földhivatali számítógépes rendszerhez, amelyből kikérhetik ügyfeleiknek, illetve a munkavégzésükhöz szükséges tulajdonilap-másolatokat, és egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. (A TakarNet-csatlakozásért fizetni kell, a kérelemért 3000 forintot, a belépést biztosító digitális igazolványért 3 évre 40 ezer forint plusz áfát, mint ahogy a lekért földhivatali szolgáltatásokért is fizetni kell (például az e-hiteles tulajdoni lap másolatért 3000 forintot).
Mennyit kell fizetni a tulajdoni lap másolatáért?
A papír alapú, biztonsági elemekkel ellátott, hiteles tulajdonilap-másolat kikérési díja ingatlanonként 6250 forint, a térképmásolaté (helyszínrajz) 3000 forint.
Az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolatért 3000 forint adatszolgáltatási díjat kell fizetni, a térképmásolatért 3000 forintot.
Mikor ingyenes az e-hiteles tulajdonilap-másolat?
Magánszemélyeknek évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezés. Ezen felül ingatlanonként 3000 forintot kell fizetni. (Változás 2023. január 1-jétől, hogy megszűnt a nem hiteles tulajdonilap- és térképmásolat, amelyek letöltés díja 1000, illetve 2250 forint volt, már csak hiteles másolat kérhető, drágábban.)
Díjmentes a tulajdonilap-másolat lekérdezése a lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez, az igénylő megbízásából évente egyszer a hitelintézetnek.
Számos más esetben is ingyenes lehet az e-hiteles tulajdonilap-másolat, többek közt a hagyatéki, gyámügyi, kisajátítási, a részarány-földtulajdonnal kapcsolatos vagy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokhoz, valamint egyes közigazgatási hatósági, bírósági és ügyészségi eljárások lefolytatásához. Személyi mentességet élveznek a díjfizetés alól az állami és egyházi szervezetek (az utóbbiak évente egyszer kérhetik le ingyenesen az ingatlanjaik tulajdoni lapját).
Hogyan kérhető le online a tulajdoni lap másolata?
Magánszemélyeknek a Földhivatal Online rendszerbe – az ügyfélkapus vagy KAÜ-s azonosítással – belépve, a „Szolgáltatások indítása” menüpontra, majd az „Ingatlan keresése” menüpontra kell kattintani, ahol az ingatlan pontos címe vagy helyrajzi száma alapján kereshetik ki az adott ingatlan tulajdoni lapját.
- Díjmentesen letölthető havonta húsz ingatlan tulajdoni lapjának I. része, amely csak az ingatlan leíró adatait tartalmazza, tulajdonos és egyéb bejegyzés nélkül.
- Az e-hiteles tulajdonilap-másolatból (amely lehet teljes, amely az ingatlan valamennyi bejegyzését tartalmazza, és lehet szemle, amely csak a hatályos adatokat tartalmazza) évente két darab díjmentes, ezt követően 3000 forintba kerül ingatlanonként.
- Az e-hiteles térképmásolat díja 3000 forint/ingatlan.
- Díjmentesen elérhető a „társasházi információk” lekérdezése is, amely a társasházi épületben lévő külön tulajdonú lakások beazonosítását segíti.
A letöltött dokumentumokat a felhasználók lementhetik a saját számítógépükre, de azok a letöltéstől számított hat hónapig elérhetők az ügyfél-fiókjukban, a „Lekérdezett dokumentumok” menüpont alatt is.
Hogyan kerül jelzálogjog a tulajdoni lapra?
Zálogjogot jegyezhet be az ingatlan tulajdoni lapjára
- a hitelező pénzintézet lakáshitel vagy más ingatlanfedezettel biztosított hitel és kölcsön folyósításakor,
- a munkáltató vagy az önkormányzat munkáltatói, illetve önkormányzati kölcsön biztosítékaként,
- az állam tíz évre a CSOK-támogatás feltételének teljesüléséig,
- az adóhivatal vám- és adótartozás esetén,
- a közműszolgáltatók tartozás esetén,
- vagy magánszemély kölcsönügylet biztosítékaként.
Mennyibe kerül a zálogjog bejegyzése és törlése a tulajdoni lapról?
A legtöbb földhivatali eljárás díja (így a jelzálog törlése is) 6600 forintba kerül ingatlanonként, de a jelzálogjog bejegyzése és a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja ingatlanonként 12 600 forint.
A soron kívüli eljárás díja, amit az ügyfél kérelmez, 10 000 forint/ingatlan.
