Autóvásárlásnál, különösen új járműnél gyakori, hogy a vételár részben vagy egészben nem áll a vevő rendelkezésére, ezért hitelt kell felvennie vagy lízingelni kell a kocsit. Bemutatjuk, mi is a lízing lényege, és miben különbözik a hiteltől.  

Mi a lízing?

A lízing egy olyan finanszírozási konstrukció, amelynél a szerződés alapján a lízingbe adó (bank vagy pénzügyi vállalkozás) a lízingtárgyat (lakás, gépjármű) lízingdíj fizetése ellenében a szerződésben meghatározott időtartamra a lízingbe vevő (ügyfél) használatába adja.

Fontos jellemzője a konstrukciónak, hogy a lízingbe vevő NEM szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, azt csak használhatja. A lízingtárgyon csak az összes lízingdíj megfizetését követően szerezhet tulajdonjogot.

Mi a különbség a lízing és a hitel között?

Ha például autót vásárolunk, és ahhoz autóhitelt veszünk fel, akkor a jármű a vásárlás után a tulajdonunkba kerül, annak vételárát a bank meghitelezi / kifizeti helyettünk, és nekünk a bank felé kell a hitelt törleszteni. Lízing esetén a bank vagy a pénzügyi vállalkozás megvásárolja az autót (az ő tulajdonába kerül), mi használhatjuk, amiért díjat fizetünk, és amikor az összes lízingdíjat megfizettük, az autó a tulajdonunkba kerülhet.

A lízingbe vevő úgy használhatja a lízingelt eszközt, mintha az a sajátja lenne – élvezi az előnyeit, és viseli a működtetésének költségeit, valamint a kárveszély átszállásából származó kockázatot, viszont a futamidő alatt nem adhatja el. A tulajdonjogot gépjármű finanszírozása esetén a lízingbe adó úgy biztosítja, hogy csak a forgalmi engedélyt adja át az ügyfelének, a törzskönyvet magánál tartja.

Mi a pénzügyi lízing?

A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, amely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott vagyontárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbe vevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost. A pénzügyi lízing során a vagyontárgy végig a lízingbe vevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbe adó.

A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. A két konstrukció között az a különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog- átruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja.

Mi az operatív lízing (tartós bérlet)?

Az operatív lízingnél vagy másik népszerű nevén tartós bérletnél a tulajdonos a tulajdonában lévő vagyontárgyat, például autót, a vevőnek egy meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A cégek általában így szoktak autóflottát üzemeltetni. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait és költségeit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között. 

A lízingbe adó egyéb szolgáltatásokat is vállalhat a lízingbe adáson kívül, például az autó szervizelését vagy csereautó biztosítását, ha a lízingelt autó elromlik. Az előre meghatározott futamidő végén a vagyontárgy visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja vagy továbbértékesítheti. Gyakran ez utóbbi történik, hogy a céges autót a lízing lejárta után maradványértéken eladják a használójának.

Hogyan kell törleszteni?

A lízing törlesztése hasonló a hiteléhez. A rendszeresen (havonta) fizetendő lízingdíj tőkerészből (az eszköz vételárának havonta történő megfizetése) és kamatrészből (a lízingbe adó költségeit és nyeresége) áll.

A hitelbírálati vagy kezelési díj a finanszírozott összeg meghatározott százaléka, ami a piacon általában 1-3 százalék között mozog.

A jogszabály szerint a finanszírozóknak nemcsak a lízingkonstrukció kamatát kell rögzíte- niük, hanem az ügyfeleket terhelő egyéb költségeket és szolgáltatási díjakat, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét is. Teherbíró képességünk ellenőrzésekor érdemes figyelembe venni a havi törlesztőrészletet és a szerződéskötéskor esetleg fizetendő egyszeri költségeket.

Futamidő és önerő

A forint alapú lízingnél legalább 20 százalékos önerőt írnak elő az adósságfék-szabályok, ez valamivel megengedőbb, mint a hitelek esetében, ahol 25 százalékos a minimális önerő. 

A futamidő magánszemélyek esetében 12-84 hónap között lehet, ennél hosszabb időre nem lízingelnek. A lízingcég megszabhatja azt is használt autó vásárlása esetén, hogy legfeljebb mennyi idős lehet az autó a lízingszerződés lejáratakor. 10 évesnél idősebb autót például lehet, hogy csak rövidebb futamidejű lízinggel tudsz megvásárolni. 

A futamidő hossza azért is fontos, mert egy autó fedezeti értékét (vagyis azt, hogy az autó aktuális piaci értéke milyen arányban fedezi a bankkal szembeni tartozást) nehéz előre megbecsülni. Általában a hosszabb (5-6 éven túli) futamidő második felében az autó piaci értéke már nem nyújt kellő fedezetet a tartozásra. 

Ilyen esetben, ha valamilyen váratlan okból a futamidő alatt fel kell mondani a szerződést, az autó eladásából nem lehet kiegyenlíteni a még fennálló tartozást, és amellett, hogy autó nélkül maradunk, még utólagos befizetést is teljesítenünk kell.

Feltételek az igénylésnél

A lízingnél is ugyanúgy megvizsgálják a pénzügyi cégek a hitelképességet, mint a hiteleknél. Minden lízingcég a saját szabályzata alapján végzi el a hitelképesség vizsgálatát. A leggyakoribb feltételek:

• minimum életkor (általában 18 év),
• a maximum életkor tekintetében a lízingnél megengedőbbek lehetnek a finanszírozó cégek, mint egy hitelnél, sokszor nincs is ilyen szabály. A magas életkorból fakadó kockázatot esetleg életbiztosítás megkötésével fedezhetik.
• állandó lakhely igazolása,
• megfelelő munkaviszony,
• elvárt nettó jövedelem,
• megfelelő elérhetőség,
• azonosító okmány megléte,
• bankszámla,
• van-e aktív vagy passzív lejárt tartozása az ügyfélnek a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR lista lekérdezés).

Milyen lízingcéget válasszunk?

A lízingnél is választhat az ügyfél, melyik finanszírozóval köt szerződése. A gépjárműlízing-szerzõdést – hasonlóan az áruhitelekhez – sokszor nem a finanszírozónál, hanem a kereskedoőknél, például autószalonokban köthetjük meg. Ezek a forgalmazók a finanszírozó lízingcégek ügynökei, vagy esetleg a lízingcég képviseloője szerzoődik velünk a helyszínen. Egy kereskedoőnél rendszerint több lízingcég – köztük általában a jármű gyártócégének csoportjához tartozó saját finanszírozó – terméke is elérhető.

A gépjárművek lízingjénél olykor nehézkes az ajánlatok összevetése. Kérdezzünk az érté- kesítőtoől, ha nem világosak a feltételek! Érdemes előzetesen több kereskedő ajánlatát is beszerezni – például internetes honlapjaikon –, vagy a több finanszírozó konstrukcióját összegyűjtoő közvetítoő (ügynök) segítségét kérni, összehasonlító oldalakon kalkulációt végezni. 

Ezt vizsgálják a jövedelemigazolásnál

A hiteligényléshez minden esetben szükség van igazolt jövedelemre. A minimum jövedelemre vonatkozó feltételek lízingcégenként eltérnek.  A bírálatnál három szempontot vizsgálnak:

• Milyen típusú jövedelemről van szó? Honnan származik? (pl. nettó munkabér, vállalkozói jövedelem, nyugdíj stb.)
• Elsődleges vagy másodlagos (kiegészítő) jövedelemről van-e szó?
• Hány százalékban számítja be a lízingcég az adott jövedelmet?

A pénzügyi vállalkozások csak akkor fogadják be az igénylést, ha elsődleges jövedelmet igazolsz, a kiegészítő jövedelem önmagában nem elegendő. Ha olyan bevételed van, amit nem tudsz igazolni, azt nem fogják figyelembe venni aa hitelbírálatnál.

Az elfogadható jövedelmek listáját a pénzügyi cégek saját belső szabályzata határozza meg. A jövedelemigazolás nem lehet régebbi 30 napnál, és nem fogadható el a három hónapnál frissebb munkahelyről.

Mi számít másodlagos jövedelemnek? Ide számít minden olyan bevétel, amit nem munkával keresel, mint például:

• gyes
• gyed
• családi pótlék
• szociális járandóságok
• ösztöndíj
• ingatlan kiadásból származó jövedelem

Önállóan ezeket a bevételeket nem fogadja el a lízingcég, de ha a jövedelemigazolásod mellé az ezeket hitelesen igazoló dokumentumokkal együtt leadod, azzal javítod az esélyeidet a kölcsönhöz. Az is intézményenként változik, mit fogadnak el másodlagos jövedelemnek.

Munkáltatói jövedelemigazolás

A jövedelemigazolást a munkáltató állítja ki. Általában a pénzügyi cégek ragaszkodnak ahhoz, hogy az általuk javasolt formátumban vagy formanyomtatványon állítsa ki a munkáltató. Ezeket a lízingcég honlapjáról letöltheted, de egy fiókban, az autókereskedőnél is beszerezheted. Külföldi munkaviszony esetén a lízingcég weboldaláról általában letölthető az angol vagy német nyelvű verzió is. 

Munkáltatói jövedelemigazolás az alábbi adatokat tartalmazza:

• munkavállaló adatai
• munkáltató adatait
• munkaviszony típusa (határozott vagy határozatlan idejű)
• munkaviszony kezdete
• nettó jövedelem
• bruttó jövedelem
• levonások (például tartásdíj, tartozások stb.)
• nyilatkozat, hogy:
  • munkavállaló utáni közterhek megfizetésre kerültek,
  • a munkavállaló nem áll felmondás alatt,
  • a munkáltató cég nem áll felszámolás alatt

A munkáltatói igazolás csak az adott munkáltatónál történő munkaviszonyból származó jövedelmet tartalmazza, egyéb jövedelmet és bevételt nem, ezeket külön kell igazolni. 2020-tól lehetőség nyílt arra, hogy online felhatalmazást adjunk a lízingcégnek, vele a NAV-tól megkaphatja a jövedelemkimutatásunkat.

Mi történik, ha megsérül az autó? Kötelező megkötni a cascót

Ha lízinggel vásárolsz autót, motort, a finanszírozó általában előírja, hogy casco biztosítást kell kötnöd rá. Ha bármi történik a járművel, balesetben megsérül vagy ellopják, ezzel szeretné biztosítani a lízingbe adó, hogy mindenképpen megtérüljön a kár. Ha nem akarsz cascót kötni, azt is megengedik egyes lízingcégek, de ebben az esetben általában magas kamatfelárat kell fizetned. 

Amikor megsérül az autó, eltérő gyakorlatot követnek a finanszírozók. Vannak, amelyek egy meghatározott értékhatárig nem kérnek hozzájárulást a kártérítés felvételéhez, és a károsultnak sem kell bejelentenie az esetet a finanszírozónak. Ezt a kötelezettséget a finanszírozási szerződés tartalmazza. 

Ha viszont a gépkocsiban keletkezett kár meghaladja ezt az értékhatárt, a biztosított üzembentartónak engedményező nyilatkozatot kell bemutatnia a biztosítónál, amelyben a lízingcég felhatalmazza, hogy a kártérítést felvegye. Egyes pénzintézetek közvetlenül a biztosítónak, mások az ügyfélnek adják ki ezt a nyilatkozatot. Az is megtörténhet, hogy a lízingcég a szerviz után ellenőrizni kívánja, megfelelően, szakszerűen történt-e meg az autó javítása. 

A kárrendezési eljárás értelemszerűen legszigorúbb esete, amikor a finanszírozott gépkocsi totálkáros lesz. Ebben az esetben az engedményező nyilatkozatnak nincs szerepe, mert a kártérítést a finanszírozó kapja meg, és ő számol el utólag a károsulttal.

Adósságfék-szabályok, jövedelemarányos-törlesztőrészlet

A lízingcég csak akkora törlesztőrészletet engedélyezhet, amelyet problémamentesen tudsz fizetni. Ehhez a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM) használják, amely alapján azMNB szabályozása szerint:

• havi nettó 600 000 forint jövedelem alatt a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a jövedelem 50 százalékánál,
• havi nettó 600 000 forint jövedelem felett a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a jövedelem 60 százalékánál.

Mennyi személyi kölcsön vehető fel minimálbérre?

A JTM szabályozás szerint a nettó minimálbér (2024-ben adókedvezmények nélkül 177 400 forint) maximum 50%-át, azaz 88 700 forintot  tehetnek ki a felvett hitelek havi törlesztőrészletei.

Lízing deviza alapon

A lízingcégek finanszírozhatnak autóvásárlás deviza alapon is, általában euróban. Az eurós lízing kamata alacsonyabb lehet, ebben az esetben viszont számolnod kell az árfolyamkockázattal is.

További nehézség, hogy az MNB adósságfék-szabályai alapján legfeljebb a jármű értéknek az 50 százalékáig nyújthat finanszírozást euró alapon a lízingcég, vagyis több önerő szükséges a megvásárláshoz.

Ha nem tudod fizetni a törlesztőt, kérj szerződésmódosítást!

​​Számtalan adódhat olyan élethelyzet, amelyek miatt problémás vagy nem kivitelezhető, hogy időben törleszd az aktuális havi törlesztőrészletet. Bármikor jöhet egy nem várt betegség, amely miatt hosszabb időre kiesel a munkából, vagy még súlyosabb helyzetben akár munka nélkül is maradhatsz, de egy baleset, súlyos sérülés is keresztülhúzhatja a számításaidat. Mit lehet ilyenkor tenni?

Ha úgy látod, hogy gond lesz a törlesztéssel, a lehető leghamarabb értesítsd a lízingcéget. Ha időben szólsz a problémáról, akkor könnyebben fogtok tudni közös nevezőre jutni a törlesztéssel kapcsolatban. Ha nem tudjuk törleszteni a havi részletet, kérhetjük a szerződés módosításával a futamidő meghosszabbítását, így részleteink csökkennek. A lízingmegállapodásban általában lehetőséget adnak előtörlesztésre is, amelyért külön díjat kell fizetni.

A finanszírozónál többnyire köthetünk a finanszírozási konstrukció mellé hitelfedezeti életbiztosítást, melynek lényege, hogy a lízingbe vevő halála esetén a biztosító fizeti meg a hátralévő tőkét és egyéb költségeket, így a kedvezményezett, örökös tehermentesen kapja meg a járművet vagy az ingatlant. 

Egyre több finanszírozó igyekszik az ügyfelek esetlegesen beálló törlesztési nehézségein segíteni azzal, hogy javasolják számukra a különböző kockázatok biztosítását. Így például köthető biztosítás átmeneti munkanélküliség, betegség bekövetkeztére. Az NN-Bank360 csoportos személybiztosítával mindkét többféle kockázat ellen is bebiztosíthatjuk magunkat hitel és lízing esetében is.

Ha végképp nem tudsz fizetni, visszavehetik az autót

A végső esetben, ha nem fizetsz, a lízingbe adó visszaveszi a lízingelt tárgyat, autót. Sajnos egy gépjármű értéke az éves során csökken, így az is eloőfordulhat, hogy idővel a jármű kevesebbet ér, mint hátralékos tartozásunk. Ebben az esetben azonnal és egy összegben meg kell fizetnünk a különbözetet. Különösen nagy lehet a baj használt gépjárműveknél, ahol a finanszírozás költségei általában magasabbak, mint az újak esetében. 

Az alacsonyabb érték miatt ugyanis nagyobb a finanszírozó kockázata. Ha nem tudunk fizetni és a finanszírozó a szerződést felbontja, adataink bekerülnek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR, régebbi nevén BAR). A tartozást pedig – késedelmi költségekkel növelve – előbb-utóbb mindenképp rendezni kell.