A babaváró hitelesek közel kétharmada már teljesítette a kamatmentesség megtartásához szükséges gyermekvállalást - derül ki az MNB által közzétett, hitelekre vonatkozó elemzéséből. Eközben egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az államilag támogatott kölcsönök a lakossági összállományból. Ez az állam számára is egyre többe kerül nemcsak a babaváró, hanem a csok esetében is.
A lakossági hitelezés 38 százalékát tették ki 2022-ben az államilag támogatott hitelek - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Hitelezési folyamatok elemzéséből. 2017 első negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között összesen 2675 milliárd forintot folyósítottak a kamattámogatott csok-hitelekből és a babaváró kölcsönökből.
A babaváró hitel már a lakossági hitelállomány ötödét teszi ki
Ezen belül a babaváró hitel átlagos havi folyósítása 38 milliárd forint volt tavaly, amiben szerepet játszott a decemberi kiugró érdeklődés is. A folytatás bizonytalansága miatt az év utolsó hónapjában a szokásos volumen duplájára, 70 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok. A nagy hajrá után aztán a januári hitelezés mindössze 7 milliárd forint volt, ami messze alulmúlja az eddigi legalacsonyabb havi eredményt is.
A 2019. július óta elérhető babaváró hitel 2022. év végén a teljes magyar lakossági hitelállomány 19,5 százalékát tette ki az MNB közlése szerint. Ebben szerepet játszik a program sajátossága, miszerint a törlesztés akár többször, több évre is szüneteltethető, vagyis a tőketartozások nem kopnak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a hazai lakossági hitelállomány közel egyötöde után jelenleg csak az állam fizet kamatot, hiszen a gyermekvállalásra kapott öt év még nem telt le. Arról ebben a cikkben írtunk bővebben, hogy a költségvetésnek már milyen óriási összegbe kerül a program finanszírozása.
Decemberben 203 ezer aktív babaváró szerződés volt, ugyaneddig pedig több mint 2097 milliárd forint került a fiatal házaspárokhoz. 87 százalékuk a maximális, 10 millió forintos hitelösszeget tudta felvenni, melynek körülbelül a háromnegyedét fordították valamilyen lakáscélra. Mivel a babaváró hitel 75 százalékban akár önerőként is felhasználható, jelentős szerepet játszik az ingatlanvásárlások és -építések finanszírozásában is a lakáshitelek igénylésekor.
A babaváró hitelesek 64 százalékának már legalább egy gyermeke született
Az MNB felmérése szerint a babaváró hitelfelvevők 59 százalékának nem volt egyetlen gyermeke sem a hitel felvételekor, míg 26 százalékuk egy, 11 százalékuk pedig 2 gyermeket nevelt az igényléskor. 64 százalék esetében a babaváró hitel felvétele óta legalább egy gyermek született, így számukra a hitel már biztosan kamatmentes, ami jelentősen csökkenti a nemteljesítés kockázatát, miközben a piaci kamatok éppen csúcsot döntenek. Az adósok 15 százaléka legalább három gyermek vállalását tervezi. Ennek megvalósulása esetén a kölcsön teljes egészében vissza nem térítendő támogatássá alakul.
A babaváró támogatás kezdete óta egyre több fiatal vesz fel kölcsönt. A program hatására volumen alapon a 40 év alattiak aránya az új hitelezésben a babaváró 2019. júliusi indulását megelőző 45 százalék körüli szintről 60 százalék körüli szintre nőtt - áll a jegybank jelentésében.
A csok is egyre drágább az államnak
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé igényelhető kamattámogatott lakáshitelek havi kibocsátása 2022-ben átlagosan 16 milliárd forint volt az MNB közlése szerint. A teljes fennálló tőketartozás ennél a támogatásnál 2022 harmadik negyedévének végén 700 milliárd forintot tett ki, ami a teljes lakossági hitelállomány 7 százaléka. A 2022-ben kibocsátott lakáshitelek mintegy 16 százalékát a kamattámogatott csok-hitelek adták.
Mivel a csokra és a babaváró hitelre ugyanaz a referenciamutató vonatkozik, értelemszerűen a csok kamattámogatása is egyre több pénzt vesz ki az államkasszából. A különbség a két támogatási forma között az, hogy a csok-hitelnél az állam nem az egész kamatot fizeti, hanem “csak” azt a fix 3 százalékon felüli kamatrészt, mely az igénylőket terheli. Ez a hitel indulásakor még jelentősen alacsonyabb volt, mint most. Az MNB számítása szerint 2022 negyedik negyedévében a csok-hitelek teljes hitelköltség mutatója átlagosan 8 százalékponttal volt magasabb a piaci alapú lakáshitekénél. Mindez úgy, hogy a piaci hitelek átlagos thm-je is 10 százalék körül van.
Milyen lakáscélokra fordítják az igénylők a támogatásokat?
A program indulása óta 2022 decemberéig közel 64 ezer kamattámogatott lakáshitel szerződést kötöttek, melynek 53 százalékát a 2 gyermeket nevelő vagy -vállaló családok igényelték, a fennmaradó 47 százalékot pedig a 3 vagy több gyermeket nevelő vagy vállaló családok. A volument tekintve viszont a magasabb elérhető támogatási és hitelösszeg miatt a nagycsaládosok vettek fel több kölcsönt.
A 2 gyermeket nevelő családok 76 százaléka használt lakás vásárlása céljából igényelt kamattámogatott lakáshitelt, a 3 vagy több gyermekes családok 78 százaléka új lakás építésére vagy vásárlására fordította a csok-hitelt.
Területi alapon vizsgálva a Pest vármegyei, Hajdú-Bihar vármegyei és Győr-Moson-Sopron vármegyei családok vették fel a legtöbb állami hitelt, míg a legkevesebb a Somogy vármegyei, Borsod vármegyei és szabolcsi járásokba.
