Az MNB friss kockázati jelentése szerint csak 14 százalékkal nőtt tavaly a lakosság vagyonának az értéke, az év végére viszont 24,5 százalékosra ugrott az infláció. A háztartások legnagyobb vagyona továbbra is az ingatlan.
Sokat veszítettek 2022-ben a háztartások az áremelkedések miatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most közzétett Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében arról ír, hogy a háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2022 végére meghaladta a 148 000 milliárd forintot, ami ugyan 14 százalékos növekedés 2021 végétől számolva, de eközben az árak 24,5 százalékkal emelkedtek a decemberi inflációs adat alapján.
A lakásállomány értékének növekedése elsősorban az ingatlanok áremelkedése miatt következett be. Ez a hatás 2022 egészére még érvényesült, az év utolsó negyedévére azonban már megállt a drágulás az ingatlanpiacon.
A háztartások vagyonában átlag alatti volt a készpénz, a banki betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (banki, vállalati kötvények, állampapírok) és a részvények növekedése, míg a biztosítástechnikai és a pénztári tartalékok csökkentek. A hosszú távú vagyonfelhalmozás szerepét betöltő életbiztosítási és önkéntes pénztári tartalékok esetében a díjbevételek valamelyest nőttek az előző évhez képest. A növekvő kifizetések és az árfolyamveszteség miatt a díjtartalékok állománya közel 170 milliárd forinttal csökkent.
A 2008-as válság óta nem volt ekkora bukás
A csökkenés átértékelődési veszteségből származó része meghaladta a 350 milliárd forintot, ennél nagyobb átértékelődési veszteség csak a 2008-as pénzügyi válság idején érte az életbiztosítókat és a pénztárakat.
A 2008-as pénzügyi válság és annak elhúzódó gazdasági hatásai 2011-2012-ben a nyugdíjpénztári tagok döntéseit is befolyásolták: 2012-ben megugrott a szolgáltatási kiadások volumene, és sokan ki is léptek az intézményekből, hogy éljenek a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésének lehetőségével. 2013 után a pénztári kifizetések alacsonyabb szinten stabilizálódtak.
Bizonyos gazdasági események ugyanakkor továbbra is befolyásolják a tagok döntéseit. 2018-ban például több magas hozamú esztendő után ismét negatívak voltak a hozamok, ennek hatására 2019-ben megugrott a kifizetések mennyisége. A kifizetések volumenét az is növeli, hogy egyre idősebb a tagság, és többen vonulnak nyugdíjba, bár sokan döntenek úgy is újabban, hogy a nyugdíjas kor után is megtartják a pénztári tagságukat - írja az MNB.
Kivették a pénztártagok a megtakarításukat
A 2022-ben tapasztalható rendkívüli világpiaci környezetből fakadó gazdasági nehézségek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok döntéseire is hatottak. Többségük már napi szinten nyomon tudja követni egyéni számlájának alakulását, így szinte azonnal szembesülhetett a megtakarításának befektetési eredményességét érintő kedvezőtlen hatással. Eközben a megélhetés költségei is nőttek a magas infláció és a rezsiváltozások miatt, ez mind hatással volt a tagok megtakarítási hajlandóságára.
Mindezt csak fokozták a 2022-es és gyenge hozameredmények. Az MNB szerint emiatt is döntehetett több nyugdíjas korú tag a megtakarítása felvételéről. Az egyösszegű szolgáltatási kifizetések ezért 2022-ben elérték a fedezeti tartalék átlagos nagyságának az 5 százalékát, ami nagyjából a kétszerese a korábbi években megszokottnak.
