A meglévő ingatlanok korszerűsítése akár évi egymillió forintos, csaknem 90 százalékos megtakarítást is jelenthet sok lakástulajdonos számára – derül ki a Takarék Indexből. Minél régebbi egy ingatlan, annál több energiát fogyaszthat. A felújításokkal évi 1500 milliárdos lehetne spórolni nemzetgazdasági szinten.
A Takarék Index elemzői a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő kategóriák alapján kiválasztott 40 példa ingatlanon vizsgálták az építés ideje, a fűtési rendszer és a fogyasztás kapcsolatát. Az eredmények szerint összefüggés mutatható ki a lakóingatlanok építési ideje és a fűtéshez, melegvízhez felhasznált energia mennyisége között: minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A gázkazánokkal felszerelt lakások energetikai jellemzői jobbak, mint a szilárd tüzelésű fűtési rendszerekkel vagy gázkonvektorral felszerelteké, utóbbiak esetében az építés idejétől függetlenül magas az energiaigény - írja a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank közleményében.
Sokat nyerhetnének a Kádár-kockák lakói
A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő ingatlancsoportok szerint milyen mértékű lehet a lakosság megtakarítása egy-egy adott kategóriába tartozó átlagos alapterületű ingatlan esetében.
A magyarországi lakásállomány legnagyobb részét kitevő, 1946 és 1980 között épült ingatlanoknál ez kiugró mértékű is lehet: egy kategóriáján belül átlagos területű, száz négyzetméteres családi ház esetében, amelynek a felújítást követően DD, vagyis a korszerűt megközelítő lesz Hiteles Energetikai Tanúsítvány (HÉT) szerinti besorolása, a megspórolt összeg meghaladhatja az évi egymillió forintot. Ez 89 százalékos csökkenést jelenthet.
Az újabb építésű ingatlanoknál a megtakarítási arány ennél szerényebb: egyrészt a korszerűbb ingatlanoknál az eredeti állapot szerinti fogyasztás kisebb, másrészt a jelenlegi gáz- és áramköltségek sávos rendszerűek. Az augusztustól bevezetett rezsiszabályok szerint csak bizonyos fogyasztási szint felett kell emelt árat fizetniük a háztartásoknak, így a korszerűbb otthonok fogyasztása nagyobb valószínűséggel marad a kedvezményes sávban. Mindezek miatt a felújítások kapcsán jellemzően rosszabb megtérülés mutatható ki esetükben az egyes háztartások szintjén. Nemzetgazdasági szinten azonban a megtakarítás a valós, magas energiaárak miatt jóval nagyobb lehet ezen ingatlanok korszerűsítését követően is - hangsúlyozzák a szakértők.
A Takarék Index elemzőinek számításai rávilágítanak: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan közzétett átlagos energiafelhasználás több mint harmadával csökkenhetne az ingatlanok korszerűsítését – legalább a DD vagy a korszerűt jelentő CC osztály elérését – követően. Ez éves szinten hozzávetőleg 1500 milliárd forint megtakarítást jelenthetne.
Milyen mértékű felújítások térülnek meg a legjobban?
A szakértők a mintaként vizsgált különböző energiabesorolású ingatlanok felújításának várható eredményeit elemezve megállapították, hogy a legnagyobb megtakarítást a jelenlegi lakossági energiaár-rendszer és tarifák alapján a JJ, az II és a HH, a kiemelkedően rossz, a rossz és a gyenge kategóriába tartozó ingatlanoknál lehetne elérni. A legalább a DD besorolást biztosító munkálatok révén az energiaköltség a korábbi töredékére, 7-12 százalékára csökkenhetne, de a reális felújítási szint elérésével is az alapállapotban fizetett 16-35 százalékára mérséklődhetne.
A megtakarított összegeket a becsült felújítási költségekkel összevetve kiderül: a vizsgált HH-JJ ingatlanok esetében a DD szint elérésénél a felújítás 6,4-10,2 év alatt térülhet meg saját forrásból, míg a reális felújítási szintek esetén 5,3-8,8 év közötti megtérülési idő volt kalkulálható a példaként vizsgált otthonoknál. A felújított ingatlanok értéke ráadásul növekszik a munkálatok hatására, ami szintén pozitívum lehet a tulajdonosok számára.
A lakások felújítása 20 ezer milliárd forintba kerülne
A magyar lakásállomány óriási része elavult energetikai szempontból. Az új lakások építésével a megújulás csak nagyon lassan menne végbe, annak ellenére is, hogy az elmúlt években a korábbinál több új lakás épült. Az energiahatékonyság javulását főként a felújításokkal lehetne elérni. A szakértők számításai szerint a magyarországi lakásállomány költségoptimum szintű energetikai felújítása csaknem 20 ezer milliárd forintba kerülne, ez az éves bruttó hazai termék hozzávetőleg harmada.
A munkálatok nagy megrendelést jelenthetnének az építőiparnak, elsősorban a kis- és a közepes vállalkozásoknak, de egy átfogóbb program esetében akár a nagyvállalatoknak is. Központi kérdés a korszerűsítés finanszírozása: az állami intézkedések mellett ebben nagy szerepe lehet a kedvező, támogatott hitelfelvételi lehetőségeknek is.
A minta lakóingatlanok elméleti energiaköltsége a jelenlegi sávos rendszerben (fűtés és melegvíz) alapállapotban, illetve a lehetséges felújítási szintek szerint (Forrás: Takarék Index-számítás)
