Érdemes-e az alaptörvénybe emelni a készpénzhasználat jogát, veszélyben van-e ez ma Magyarországon, vagy inkább arra lenne szükség, hogy még jobban terjedjen az elektronikus fizetés? A kérdés politikai témává is vált, miközben a készpénzforgalmat felügyelő MNB egyértelműen azt szeretné, hogy inkább kártyával, mobillal vagy átutalással fizessünk.
A Mi Hazánk Mozgalom azt indítványozza, hogy a kormány ne tegyen a jövőben olyan lépéseket, amelyek a készpénzhasználat korlátozására irányulnak, a készpénzhasználatot pedig tegyük alkotmányos joggá. Erre van is nyitottság a miniszterelnök és a kormány részéről. Lázár János miniszter már egyeztetett is róla a Mi Hazánk vezetőjével. Toroczkai László a találkozó után azt írta, hogy a Mi Hazánk alkotmányos alapjogként, az alaptörvény „Szabadság és felelősség” című fejezetében rögzítené a készpénzhasználathoz való jogot. Egyúttal törvénycsomagot is kezdeményeznek, amiben rögzítik, hogy a kistelepüléseken is kötelező legyen a bankoknak ATM-eket üzemeltetni, valamint a készpénzfelvételt korlátozás nélkül ingyenessé tennék.
Jelenleg havi 150 ezer forintos az ingyenes készpénzfelvételi limit maximum kétszeri felvétellel az ATM-ekből. Ez az összeg a bevezetése óta változatlan, de alacsonyabb, mint a havi készpénzfelvétel átlagos összege.
A bankjegyeket és érméket forgalomba hozó és a készpénzforgalmat felügyelő Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban meghatározta a bankoknak, hogy a piaci súlyukhoz mérten hány ATM-et kell üzemeltetniük, és ezt az országon belül milyen elosztásban. Az előírás teljesítéséhez a bankoknak több ATM-et kell működtetniük, illetve a meglévőket az országon belül más elosztásban, de az MNB szabálya messze nem olyan szigorú, mint amit a Mi Hazánk szeretne, bár a javaslat pontos tartalma még nem ismert.
A készpénzhez jutás minimális feltételeinek megszabása mellett ugyanakkor az MNB-nek az a célja, hogy a készpénzes fizetések helyett tovább növelje az elektronikus tranzakciók arányát. A jegybank 2023 májusában közzétett Pénzforgalom 2030 című anyaga szerint "az eddigi pénzforgalmi stratégia eredményeire alapozva új jövőképre van szükség az elektronikus pénzforgalomban". Az MNB stratégiai célja a következő időszakban az, hogy az elektronikus tranzakciók aránya 2030-ra jelentősen emelkedjen, és széleskörű, általános használatösztönzés esetén a tranzakciók 60 százaléka, további célzott intézkedések esetén pedig a tranzakciók kétharmada legyen elektronikus 2030-ra.
Az MNB napokban publikálta szakértőjének azt a tanulmányát, amely szerint az elektronikus tranzakciók számának aránya folyamatosan nő, míg 2015-ben 9 százalék volt, 2022-ben már a tranzakciók egyharmadánál elektronikusan fizettek. Az elektronikus aránynövekedési sebesség is egyre magasabb, a covid járvány alatt megduplázódott és továbbra is magasnak mondható (évi 4-5 százalék).
A tanulmány szerzője, Deák Vivien megállapítja, hogy az online pénztárgépet használó üzletekben és az automatákon (például étel, ital, jegyautomatákon) 2022-ben már a vásárlások számának 34 százalékánál, összértékének pedig 51 százalékánál elektronikusan, azaz kártyával, átutalással, esetleg SZÉP kártyával fizettek a vásárlók. Míg 2015 első negyedévében 8 százalék volt az elektronikus vásárlások számának aránya, addig 2022 negyedik negyedévére már 36 százalékra emelkedett. Az elektronikus vásárlások összértékének aránya 21 százalékról 52 százalékra emelkedett ebben az időszakban.
A készpénzforgalom jogi védelméről, illetve az elektronikus fizetés terjedéséről a Bank360.hu szakértője is többször nyilatkozott. Tóth Levente az ATV Startjában Rónai Egonnal beszélgetett a témáról, és a Blikk.hu erről szóló összeállításában is kifejtette a véleményét arról, hogy szükség van-e a készpénzhasználatot alkotmányos joggá tenni, veszélyben van-e jelenleg nálunk a készpénzhasználat, meg kell-e védeni jogi eszközökkel.
Alaptörvényben rögzíteni a készpénzhasználat jogát olyan, mintha húsz évvel ezelőtt alkotmányos joggá nyilvánítottuk volna a telefonfülkében való telefonálás lehetőségét. Lehet, hogy azóta is állna az összes nyilvános fülke, de ki használná őket? – mondta Tóth Levente, a Bank360 szakértője a Blikk.hu-nak nyilatkozva. Szerinte a készpénzhasználat jogát jelenleg igazából semmi sem veszélyezteti. Ahhoz pedig nem kell alaptörvényt módosítani, hogy megmaradjon a készpénzfizetés lehetősége azok számára, akik ragaszkodnak hozzá, és erre méltányos is tekintettel lenni. De sokkal fontosabb állami feladatnak tartaná, hogy mindenki hozzáférjen azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában kényelmesen és biztonságosan tudja használni a korszerű fizetési lehetőségeket, élvezve azok előnyeit.
Vannak ugyan, akik elvi okokból ragaszkodnak a készpénzhez, illetve az azzal való fizetéshez, de sokan azért teszik ezt, mert nem ismerik az elektronikus fizetési lehetőségek használatát vagy félnek tőle, attól tartanak, hogy megkárosíthatják őket. A Bank360.hu szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan természetesen ennek a fizetési módnak is megvannak a biztonsági szabályai, amelyeket be kell tartani, de ezek alkalmazásával a bankkártyás, mobilis vagy átutalásos fizetés sokkal biztonságosabb, mint például nagy összegű készpénzt folyamatosan magunknál tartani és azzal fizetni.
A kisebb településeken, főleg ott, ahol már nincs is bankfiók és esetleg ATM se, megoldást jelenthetne a bolti készpénzfelvétel (cashback) ösztönzése. Erre a jogi lehetőséget széles körben megteremtette egy jogszabály 2023 júliusától, elvileg havi 40 ezer forintot ingyenes felvehetne mindenki kártyával az ezt vállaló kereskedőknél.
Hiába van meg azonban erre a jogi lehetőség, egyelőre technikai okok miatt még azok a kereskedők se tudtak ebbe belevágni, akik szeretnék. Ráadásul a jelenlegi formájában nem is különösebben ösztönző ez a lehetőség a kisboltosoknak.
