Attól egy forinttal sem lesz olcsóbb a készpénzhasználat, ha ennek joga bekerül az alaptörvénybe, de a kormány több dolgot is tehetne ennek érdekében. A tranzakciós illeték tavalyi emelésével azonban még meg is drágult a készpénzfelvétel.
Orbán Viktor miniszterelnök a szombati évértékelő beszédében bejelentette, hogy az alkotmányban (azaz az alaptörvényben) garantálják a készpénzhez való jogot. Várja erről Lázár János javaslatát a készpénzhasználattal kapcsolatban. Enyhén szólva furcsának tűnhet, hogy ezt miért az építési és közlekedési miniszternek kell letennie a kormány asztalára, de az előzmények legalább részben magyarázatul szolgálnak erre.
A közlekedési miniszter tesz javaslatot a készpénzhasználatról
Erről a jogi értelemben meglehetősen egyszerűnek tűnő változtatásról már meglehetősen régóta várhatja Lázár János javaslatát Orbán Viktor, hiszen lassan egy éve, hogy a miniszter a kormány nevében leült tárgyalni Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk elnökével. (Az persze már akkor is furcsa volt, hogy a készpénzhasználatról a kormány nevében az építési és közlekedési miniszter tárgyal.) Erre azt követően került sor, hogy a Mi Hazánk Mozgalom azt indítványozta, a kormány ne tegyen a jövőben készpénzhasználatot korlátozó lépéseket, és a készpénzhasználatot váljon alkotmányos joggá. A tavaly márciusi tárgyalás idején az derült ki, hogy az alaptörvénybe való beemelésre van is nyitottság a miniszterelnök és a kormány részéről, azonban azóta ebben az ügyben nem történt semmi.
A kormány még drágította is a készpénzfelvételt, amikor tavaly nyáron jelentősen, 50 százalékkal megemelte a tranzakciós illetéket, ami a készpénzfelvételre is vonatkozik. Ezt ugyan a bankoknak kell megfizetniük, de a díjstop lejártával 2025-től gyakorlatilag automatikusan ráterhelik az ügyfelekre.
A Mi Hazánk korábban azt is közölte, hogy törvénycsomagot is kezdeményeznek, amiben rögzítik, hogy a kistelepüléseken is kötelező legyen a bankoknak ATM-eket üzemeltetni, valamint a készpénzfelvételt korlátozás nélkül ingyenessé tennék.
Az ingyenes készpénzfelvétel összege tíz éve nem változott
Jelenleg havi 150 ezer forintos az ingyenes készpénzfelvételi limit maximum kétszeri felvétellel az ATM-ekből. Ez az összeg azonban a már több mint tíz éve történt bevezetése óta változatlan. 2014-ben ezzel még bőven ki lehetett venni a minimálbért vagy az átlagnyugdíjat készpénzben, ma már azonban ez egyikre sem igaz. Tavaly ősszel több ellenzéki javaslat is született a 150 ezres limit emelésére, egy darabig úgy tűnt, hogy a 250 ezres változat esetleg el is jut a parlamenti szavazásig, de végül ez is megakadt. Az adóknál ugyan bevezette a kormány az automatikus inflációkövetést 2025-től, de ebben nem változtatott. Az is igaz ugyanakkor, hogy még ez a 150 ezer határ is magasabb, mint a lakossági ügyfelek havi készpénzfelvételének átlagos összege.
A bankjegyeket és érméket forgalomba hozó és a készpénzforgalmat felügyelő Magyar Nemzeti Bank meghatározta a bankoknak, hogy a piaci súlyukhoz mérten hány ATM-et kell üzemeltetniük, és ezt az országon belül milyen elosztásban. Az előírás teljesítéséhez a bankoknak több ATM-et kell működtetniük, illetve a meglévőket az országon belül más elosztásban, de az MNB szabálya messze nem olyan szigorú, mint amilyet a Mi Hazánk szeretne.
Megállíthatatlanul terjed a kártyás és mobilos fizetés
A készpénzhez jutás minimális feltételeinek megszabása mellett ugyanakkor az MNB-nek az a stratégiai célja a következő időszakban, hogy az elektronikus tranzakciók aránya 2030-ra jelentősen emelkedjen, és széleskörű, általános használatösztönzés esetén a tranzakciók 60 százaléka, további célzott intézkedések esetén pedig a pénzügyi tranzakciók kétharmada legyen elektronikus 2030-ra. A fizikai bankkártyával vagy a mobiltelefonokba digitalizált változatával történő fizetés Magyarországon is folyamatosan növekszik, sokan már csak minimális készpénzt tartanak maguknál arra az esetre, ha valamiért nem tudnának kártyával vagy mobillal fizetni.
Azzal, hogy a készpénzhasználat jogát az alaptörvényben rögzítik, önmagában még nem fog változni semmi. Ez a jog ugyanis most is megvan, és eddig nem látszott olyan politikai szándék, hogy ezt korlátozzák, készpénzzel bárhol lehet fizetni. A kormány részéről ez egy látványos politikai lépés, de nem kerül egy fillérjébe se a költségvetésnek.
Olcsóbbá tehetné a kormány a készpénzfelvételt
Az viszont már kerülne, ha ezzel párhuzamosan a készpénzhez jutást és a készpénzhasználatot olcsóbbá tenné a kormány. Ezzel azonban éppen ellentétes lépést tett, amikor a készpénzfelvételre is megemelte a tranzakciós illetéket, és az ingyenes készpénzfelvétel összeghatárát is hagyja elértéketelenedni. A készpénzfelvételi limit megemelése ráadásul a bankokat terhelné, nem lenne kisebb tőle az állami bevétel. A pénzintézetek viszont ezt előbb-utóbb megjelenítenék a banki költségekben, például azzal, hogy a sok készpénzt felvevő ügyfeleknek magasabbak lennének a bankszámlaköltségei.
A készpénzhasználat jogát jelenleg igazából semmi sem veszélyezteti. Ahhoz pedig nem kell alaptörvényt módosítani, hogy megmaradjon a készpénzfizetés lehetősége azok számára, akik ragaszkodnak hozzá, és erre méltányos is tekintettel lenni. Tóth Levente ugyan a készpénzhez ragaszkodók számára megnyugvást jelenthet, ha ez alkotmányos joggá válik, de sokkal fontosabb állami feladatnak tartaná, hogy mindenki hozzáférjen azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában kényelmesen és biztonságosan tudja használni a korszerű fizetési lehetőségeket, élvezve azok előnyeit.
Vannak ugyan, akik elvi okokból ragaszkodnak a készpénzhez, illetve az azzal való fizetéshez, de sokan azért teszik ezt, mert nem ismerik az elektronikus fizetési lehetőségek használatát vagy félnek tőle, attól tartanak, hogy megkárosíthatják őket. Természetesen ennek a fizetési módnak is megvannak a biztonsági szabályai, amelyeket be kell tartani, de ezek alkalmazásával a bankkártyás, mobilis vagy átutalásos fizetés sokkal biztonságosabb, mint például nagy összegű készpénzt folyamatosan magunknál tartani és azzal fizetni.
A bolti készpénzfelvétel nem terjedt el
A kisebb településeken, főleg ott, ahol már nincs is bankfiók és esetleg ATM se, megoldást jelenthetne a bolti készpénzfelvétel (cashback) ösztönzése. Erre a jogi lehetőséget széles körben megteremtette egy jogszabály 2023 júliusától, elvileg havi 40 ezer forintot ingyenes felvehetne mindenki kártyával az ezt vállaló kereskedőknél, de az új módszer egyáltalában nem terjedt el, alig lehet így készpénzhez jutni az országban.
Összességében a készpénzhasználat alkotmányos joggá válása a lakosság és a piaci szereplők életében sem hoz változást. Ilyenre csak akkor lehet számítani, ha a kormány meg is akarja könnyíteni azt, hogy az emberek éljenek ezzel az alkotmányos jogukkal - akár a készpénzfelvételi lehetőségek tényleges bővítésével, akár a készpénzfelvétel költségének a csökkentésével.
