Egyszerre akarja növelni és fékezni a bankolás költségeit a kormány: ötven százalékkal emeli a tranzakciós illetéket, de díjstopot vezet be a bankszámlákra. Ennek ellenére tartani lehet attól, hogy olyan hatása lesz, mint az árstopoknak az élelmiszerboltokban. Ugyanúgy nem lesz olcsóbb a bankolás, ahogy a bevásárlás sem lett az a rögzített árak idején.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a hétfői kormányinfón azt közölte, növelni fogják a tranzakciós illeték mértékét, emellett illetéket vetnek ki a bankok devizaműveleteire. A lakossági számlavezetési és kártyahasználati díjakra ugyanakkor árstopot vezetnek be.
A tranzakciós illetéket 2014-ben vezették be, pontosan tíz évvel ezelőtt. A mértéke most az elektronikus tranzakciók esetében 0,3 százalék legfeljebb 10 ezer forint, a készpénzfelvételnél pedig 0,6 százalék limit nélkül. (Van viszont havi kétszeri, maximum összesen 150 ezer forintos ingyenes felvételi lehetőség a lakossági ügyfelek számára.)
A jogszabály az eredeti állapothoz képest az évek során valamelyest finomodott, lakossági forgalomban a 20 ezer forint alatti tranzakciók mentesülnek alóla, az államkincstárnál vezetett értékpapírszámlájukra is illetékmentesen utalhatnak a kisbefektetők. A bankkártyás vásárlásokat pedig “átalánydíjas”, néhány száz forintos illeték sújtja, amelyet évente fizetnek be a bankok a kibocsátott kártyák után.
A jelenlegi tranzakciós illetékek augusztustól nagyon jelentősen, 50 százalékkal megemelkednek. Az átutalásoknál, pénzváltásnál és értékpapírügyleteknél az illeték 0,3 százalékról 0,45-re nő (a maximális összege tranzakciónként az eddigi 10 ezer helyett 20 ezer forint lesz), a készpénzfelvétel illetéke 0,6 százalékról 0,9-re emelkedik. A bankkártyás vásárlásoknál az érintős kártyáknál évi 500 forintos (a bankkártyák túlnyomó többsége már ilyen), és a nem érintőseknél 800 forintos átalány illeték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) esti közlése szerint nem változik.
A Kormányinfón bejelentett, a bankok devizaműveleteire vonatkozó átváltási illeték konkrétumai az NGM esti közléséből derültek ki. Ezek szerint 2024. október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a konverziót tartalmazó ügyletekre, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg. Amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz, úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli. A kiegészítő illeték mértéke - az általános tranzakciós illetéken felül - tranzakciónként 0,45 százalék, 20 ezer forintos felső határral.
Az általános szabályoktól eltérően a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.
Az illetékemelésekkel együtt a jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra emeli tranzakciónként.
Év végéig nem emelhetik a számladíjaikat a bankok
A kormány az idei évre 348,3 milliárd forintot tervezett beszedni tranzakciós illeték címén a pénzügyi cégektől. Eközben a politikusok azt szokták hangsúlyozni, ezt a terhet a bankok nem háríthatják át a fogyasztókra. Ez azonban eddig nem volt igaz, ugyanis a legtöbb banki kondíciós listájában a tranzakciós illeték alapján árazza be az ügyleteket.
A lakossági ügyfelek számára az a nagy kérdés, hogy a mostani illetékemeléseket vajon hogyan próbálják meg áthárítani rájuk a bankok. Eddig ezt a bankszámla-szolgáltatások különböző költségeiben tették meg, de a kormány a lakossági bankszámlavezetési díjra és kártyadíjra árstopot vezet be. A NGM esti közlése szerint a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre és egyéb fizetési kötelezettségekre vezetik be a díjstopot, ami szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfeleknél a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó. A bankok az elmúlt év két évben jelentősen emelték ezeket a díjaikat, bár az idén már átlagosan kisebb mértékben, mint a tavaly infláció.
Megjelent és keddtől hatályos díjstoprendelet
A Magyar Közlönyben hétfő este már meg is jelent a díjstopról szóló renedelet, amely kedden lép hatályba. E szerint a hatálybalépéskor fennálló szerződések esetén 2024. december 31-ig a bank egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosíthatja a fogyasztó fizetési számlájához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó, szolgáltató részére fizetendő jutalékot, díjat, költséget, költségelemet vagy egyéb fizetési kötelezettséget, valamint a fogyasztót illető díj, költség elengedést, adott kedvezményt – ideértve az időszakos elengedést és kedvezményt is – vagy egyéb jóváírást.
A rendelet azt is kimondja, hogy a hatálybalépése napján általánosan – üzletszabályzatában, általános szerződési feltételeiben, hirdetményében meghatározott – alkalmazott, a fogyasztó fizetési számlájához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó, szolgáltató részére fizetendő jutalékot, díjat költséget, költségelemet vagy egyéb fizetési kötelezettséget nem emelheti a bank, valamint a fogyasztót illető díj, költség elengedést, adott kedvezményt – ideértve az időszakos elengedést és kedvezményt is – vagy egyéb jóváírást nem csökkentheti. Ez a tilalom is 2024. december 31-ig tart.
