2021 márciusában 4 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon – közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A munkanélküliek száma 194 ezer fő volt, 25 ezerrel több az előző év azonos időszakinál, viszont 19 ezer fővel kevesebb a februárinál. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4 százalékra emelkedett.
A 2021. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer fő volt, 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 0,9 százalékponttal meghaladta az előző évit.
2021. márciusban a munkanélküliek átlagos létszáma 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4 százalék volt. 2021 februárjához képest a munkanélküliek száma 19 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent. Az egy évvel korábbihoz képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal volt magasabb.
Az előző év azonos időszakához képest 2021. január–márciusban a 15–74 éves munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta egyaránt emelkedett: az előbbi 42 ezer fővel, 215 ezerre, az utóbbi 0,9 százalékponttal, 4,5 százalékra.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 14 ezerrel, 106 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 28 ezerrel, 109 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 4,9 százalékra emelkedett.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 42 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékponttal, 13,6 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra, az 55–74 éveseké 1,1 százalékponttal, 3,3 százalékra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 26,4 százaléka legalább egy éve keresett állást. A közzétett statisztikai adatok alapján egyértelmű, hogy az állami segítség nem fedi le a munkanélküliség átlagos tartamát, mivel álláskerési járadékra – más néven munkanélküli segélyre – legfeljebb 3 hónapig jogosultak a korábbi munkavállalók.
Erre a helyzetre lehet megoldás, ha valaki korábban jövedelembiztosítást kötött. A Bank360-nál elérhető csoportos személybiztosítással a teljes átlagos munkanélküliség tartam lefedhető, az ugyanis 6 hónapon keresztül szolgáltat, a munkanélküliség 60. napjától számítva, így időben jól illeszkedik az állami ellátáshoz. A választott havidíjas csomagtól függően akár 200 ezer forintot is térít a biztosító havonta. A biztosítás kiterjed a keresőképtelenségre is, így nem csak állásvesztés esetén, hanem a jövedelemkiesés egyéb formáinál, például hosszantartó betegségből eredő munkaképtelenség esetén is segít.
A munkanélküliségi ráta 2021. január–márciusban az Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 7,3 százalék. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúl kivételével minden régióban nőtt a ráta értéke: a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékponttal Dél-Alföldön. Jelentősen, egyaránt 1,4 százalékponttal növekedett a munkanélküliség szintje Pest régióban (3,8%) és Észak-Magyarországon (5,7%). A munkanélküliség Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,3, valamint 2,4%).
Foglalkoztatottság
Ugyanúgy szerda reggel, a munkanélküliségi adatokon túl, a márciusi foglalkoztatottsági adatokat is közölte a KSH. Ezek alapján 4 616 000 fő volt a foglalkoztatottak száma.
A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 2021 márciusában 4 616 000 fő volt, ami az előző év azonos időszakát 41 ezer, míg az előző hónapot 66 ezer fővel haladta meg. A 2021. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 568 000 ezer fő volt, ami 39 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakitól. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
2021. márciusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 616 000 fő volt, 66 ezerrel több, mint az előző hónapban, míg a tavaly márciusi létszámot 41 ezer fővel haladta meg. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 72,5 százalék volt, ami a februári értéknél 0,7 százalékponttal, míg az előző év márciusinál 1,2 százalékponttal magasabb volt.
Az egy évvel korábbihoz képest a január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 39 ezer fővel (0,9 százalékkal) kevesebb, 4 568 000 fő volt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezer fővel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 17 ezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 39 ezer fővel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4 476 000 minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 71,8 százalék volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 8 ezer fővel, 2 407 000 főre mérséklődött, míg a foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okból – 0,4 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 43 ezer fővel, 2 069 000 főre, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 66,3 százalékra csökkent.
A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta is csökkent: az előbbi 23 ezer fővel, 265 ezer főre, az utóbbi 1,9 százalékponttal, 26,9 százalékra. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 85,6 százalékra mérséklődött, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 7 ezer fővel, 709 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 61,2 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15–64 évesek körében, ahol a ráta értéke 76,0 százalék volt, míg a legalacsonyabb érték Észak-Magyarországot és – az egy év alatt bekövetkezett nagymértékű aránynövekedés ellenére – Dél-Dunántúlt jellemezte, egyaránt 66,2 százalékos értékekkel. Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb csökkenés Nyugat-Dunántúlon történt, ahol a foglalkoztatási ráta értéke 1,6 százalékponttal csökkent.
