A magyar lakosság ötödének nincs semmilyen megtakarítása, közel negyedének pedig nehézséget okoznak a mindennapi kiadások is. A megkérdezettek 43 százaléka egyáltalában nem takarékoskodik hosszú távra - derül ki az OTP Öngondoskodási Index kutatásából.

Az OTP Öngondoskodási Index egy 2011 óta minden évben elkészülő, a 18-70 év közötti magyar bankügyfelekre reprezentatív felmérés. A legfrissebb mintavétel 1500 fő megkérdezésével 2024. augusztus-szeptemberében készült. Ez alapján 2024-ben az Öngondoskodási Index értéke 54 pont lett, ami azt jelenti, hogy a magyar bankügyfelek öngondoskodási szintje közepesnek mondható. Ez azonban az átlag, amely mögött nagyon különböző egyéni értékek húzódnak, vagyis a bankoló lakosság öngondoskodás szempontjából heterogén: eltérő igények, lehetőségek és pénzügyi tudásszint jellemzi Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője szerint.

Hogyan vágjunk bele?

Az Öngondoskodási Index 60 pont feletti értékénél beszélhetünk valódi öngondoskodásról - minél magasabb ez az érték, annál erősebb az öngondoskodás mértéke. A bankoló lakosság 38%-a tartozik jelenleg ide. A megkérdezettek 43%-a (50 pont alatti érték) még egyáltalán nem takarékoskodik hosszú távra. A válaszadók 19%-a pedig billegő, azaz már megfogalmazódott benne a szándék, de nem alakította ki stabilan az öngondoskodási szokásait, és önállóan nehezen igazodik el a pénzügyekben.

Közülük főleg a még nem megtakarítókat és a bizonytalanokat célozhatja meg az OTP az új

Öngondoskodási csomagjával, bár a tudatosaknak is érdemes lehet megnézni, mit kínál benne a pénzintézet. A bármely bankfiókban igényelhető és menet közben módosítható csomagban az ügyfelek három különböző ajánlat közül választhatnak a potenciális havi megtakarítási összegtől függően. Az összeget megoszthatják a bankszámla Persely funkciója mellett az OTP Nyugdíjpénztár, az OTP Egészségpénztár és a Lakástakarék között.

Sokan az államtól várják a megoldást

Az öngondoskodási kutatás eredményei szerint tízből hat (60%) magyar az egészségügyben, a nyugdíjak és az oktatás területén is az államtól várja a megoldást. Tízből nyolcan (82%) arra számítanak, hogy nem lesz elég nyugdíjuk a tisztességes megélhetéshez. Idén már csak 18% mondta azt, hogy elegendő lesz az állami nyugdíja, míg tavaly ez az arány még 25% volt.

Az alacsony nyugdíjra szinte minden második magyarnak (46%) az élethosszig tartó munka a megoldása. Ennél kevesebben (38%) keresik a megoldást a megtakarításokban, befektetésekben. Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója szerint ezért is fontos, hogy a lakosság ne csak a rövid távú fogyasztást, hanem a hosszú távú tervezést is szem előtt tartsa. Érdemes megteremteni ebben is az egyensúlyt a nyugdíj- és egészségpénztári előtakarékossággal.

2025 a kísértés éve lesz

A fogyasztani vagy hosszú távra megtakarítani? dilemmának nagy próbatétele lesz 2025, hiszen a kormány egy évre lehetővé teszi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat a tagok adómentesen meghatározott lakáscélokra fordíthassák.

A már benyújtott törvényjavaslat szerint a megtakarítást egy évig jelzáloghitelek törlesztésére, lakáscélú hitelek felvételénél önrészre, lakásfelújításra, továbbá lakás vagy építési telek vásárlására is fel lehet használni.

Ennek részleteiről itt írtunk. 

A nincsből nehéz öngondoskodni

A kutatás azt is megmutatta, hogy a hosszú távú megtakarítás, öngondoskodás sokak számára nem csupán elhatározás kérdése. A felmérés szerint a magyar lakosság ötödének (20%) nincs semmilyen megtakarítása, közel negyedének (23%) pedig nehézséget okoznak a mindennapi kiadások is. A lakosság fele (52%) semmilyen kimutatást nem vezet pénzügyeiről, ötöde (21%) is csak fellángolásszerűen teszi ezt meg. Mindössze 26% követi rendszeresen a pénzügyeit. Az előrelátó tervezést és így az öngondoskodást tovább nehezíti, hogy a válaszadók nem szívesen foglalkoznak pénzügyekkel.