Az év vége közeledtével nagyobb figyelem hárul az önkéntes nyugdíjpénztárakra, hiszen a pénztári számlákra az utolsó hetekben befizetett összegekkel még jelentősen befolyásolni tudjuk, hogy mekkora adó-visszatérítésre lehetünk jogosultak a következő évben. Ezt minden pénztártagnak érdemes észben tartania, ha pedig valaki még nem tag, akkor az év ezen időszaka kiváló alkalom arra, hogy azzá váljon.
Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) az egyik legelterjedtebb, államilag támogatott nyugdíjmegtakarítási forma Magyarországon. Egy olyan hosszú távú öngondoskodási megoldás, amelyben a tagok rendszeresen vagy eseti jelleggel fizetnek be a számlájukra. A befizetett pénzt különböző eszközökbe fektethetik, az évek, évtizedek alatt felhalmozódott összeget pedig a nyugdíjkorhatár elérésekor egyben, vagy pedig járadékként vehetik fel.
Az önkéntes nyugdíjpénztár egy közösségi megtakarítási forma, és mint utaltunk rá, a pénztár a tagság befizetéseit befekteti. Tulajdonképpen itt mutatkozik meg a nyugdíjpénztárak egyik legnagyobb előnye, hogy a befektetéssel kapcsolatos teendőket a pénztár magára vállalja, azzal nem kell maguknak a tagoknak foglalkozniuk. Az önkéntes nyugdíjpénztár tehát ideális megoldás lehet azok számára, akik nem szeretnének időt és energiát fordítani a nekik megfelelő befektetési formák kiválasztására, vagy nem érzik magukat elég jártasnak ahhoz, hogy önállóan fektessenek be különböző pénzügyi eszközökbe. A pénztártagnak csupán annyi a dolga, hogy befizet a számlájára, illetve kiválasztja a számára legszimpatikusabb portfóliót, a többit pedig már a pénztár intézi helyette.
Melyik portfóliót válasszam?
A pénztáraknál jellemzően több portfólió közül is lehet választani, annak függvényében, hogy mekkora a kockázatviselési hajlandóságunk. Az alacsony kockázatú portfóliók elsősorban vállalati és államkötvényeket tartalmaznak, míg a magasabb kockázatú értékpapírok, például a részvények részaránya ezeken belül jóval alacsonyabb. A közepes kockázatú portfóliókban már körülbelül fele-fele arányban fordulnak elő az alacsonyabb és a magasabb kockázatú eszközök, míg a magas kockázatú portfóliókban már a részvényalapú befektetések képviseltetik magukat magasabb arányban.
A megfelelő portfólió kiválasztásakor érdemes azt is figyelembe venni, hogy mennyi időnk van még a nyugdíjig. Hosszabb, legalább 10 éves megtakarítási idő esetén érdemes lehet a magasabb kockázatú portfóliók közül választani, ezek az eszközök ugyanis hosszabb távon jellemzően magasabb hozam elérésére képesek. Ugyanakkor az is igaz, hogy rövidebb távon, vagyis 10 évnél rövidebb megtakarítási időn belül akár átmenetileg veszteségesek is lehetnek. Amennyiben a pénztárba való belépéskor már csak 5-10 évünk van hátra a nyugdíjig, úgy érdemes lehet egy alacsonyabb kockázatú portfóliót választani, ezek ugyanis jellemzően kisebb hozammal, ugyanakkor rövidebb időtávon belül is stabilabban teljesítenek.
Az egyik legnagyobb előny: 20 százalék adó-visszatérítés jár a befizetések után
Már cikkünk elején is utaltunk rá, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarításokat az állami is támogatja, méghozzá adó-visszatérítés formájában. Mindez úgy néz ki, hogy az adott naptári évben befizetett összegek 20 százalékát a következő naptári évben jóváírják a tagok pénztári számláján. Ha például 2025. december 31-ig befizetünk 100 ezer forintot a nyugdíjpénztári számlánkra, akkor 2026-ban az adóbevallás beküldése után a NAV elutal 20 ezer forint szja adó-visszatérítést a szóban forgó számlára. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy csak abban az esetben számíthatunk az adó-visszatérítésre, amennyiben az adott évben volt személyi jövedelemadó (szja) befizetésünk, illetve annak mértéke akkora volt, hogy az fedezi a visszatérítés összegét.
A másik fontos kitétel, hogy a visszatérítés összege maximum 150 ezer forint lehet, amit évi 750 ezer forint befizetése mellett érhetünk el. Mindez azt jelenti, hogy hiába is fizetnénk be mondjuk 1 millió forintot a nyugdíjpénztári számlánkra, az annak 20 százalékát kitevő 200 ezer forint helyett ugyanúgy már csak 150 ezer forint visszatérítésre számíthatnánk. Ahhoz, hogy a különböző nyugdíj megtakarításokkal elérhető évi 280 ezer forint adó-visszatérítést maximalizálni tudjuk, legalább két különböző nyugdíj megtakarítással kell rendelkeznünk (nyugdíjbiztosításnál legfeljebb 130 ezer, nyugdíj-előtakarékossági számla esetén legfeljebb 100 ezer forint a visszaigényelhető összeg).
Összefoglalás
Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár egy kiszámítható megtakarítási forma, amely után állami támogatást is igényelhetünk adó-visszatérítés formájában. Megfelelő választás lehet azok számára, akik nem akarnak elmélyedni a befektetések világában, hiszen a pénztártagnak csak portfóliót kell választania, a továbbiakban pedig a pénztár fekteti be a nyugdíjpénztári számlára befizetett összegeket.
A nyugdíjpénztári megtakarítás elindításának, a pénz felhalmozásának legfontosabb lépéseit az alábbi pontokban foglalhatjuk össze:
- Belépünk egy önkéntes nyugdíjpénztárba (például az OTP Nyugdíjpénztárba).
- A különböző kockázatú portfóliók közül kiválasztjuk a számunkra legmegfelelőbbet.
- Rendszeresen vagy alkalmanként befizetünk a nyugdíjpénztári számlánkra.
- A pénztár befekteti a befizetett pénzt, a hozamok jóváírásra kerülnek a számlánkon.
- Nyugdíjkor hozzáférünk a felhalmozott összeghez, illetve bizonyos feltételekkel már 10 év után is részösszeget vehetünk fel.
A megtakarítási időn belül a nyugdíjpénztárak az elért hozamokat is befektetik, ezáltal pedig kihasználhatjuk a kamatos kamat nyújtotta előnyöket. Mindez azt jelenti, hogy minél előbb kezdünk el megtakarítani, annál több pénzt halmozhatunk fel, illetve kisebb havi összegek megtakarítása mellett is akkora összeget halmozhatunk fel, amit egy későn induló csak jóval nagyobb havi megtakarítás mellett érhet el.
