Már 1500 bankfiók sincs Magyarországon. A nyereségadatok elsőre ugyan kiválónak tűnnek, de valójában a hitelintézetek számára ez az év nem indult jól: csökkent a számlák száma, a hitelezés lelassult, a kamatráfordítások pedig másfélszer olyan gyorsan nőnek, mint a kamatbevétel.

 

Lassuló hitelezés, egyre kevesebb bankfiók - baljós jelek sejlenek elő a magyarországi bankszektor első negyedéves eredményeit bemutató adatokból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint konszolidáltan nézve a számokat kiváló a helyzet. Az első negyedévben ugyanis 321 milliárd forintnyi adózott eredményt ért el a hazai bankszektor, ami nem csak több mint a négyszerese a tavalyinak, de történelmi rekord is. Csakhogy a konszolidált adatokban benne vannak például olyan cégek is, mint az OTP Bank külföldi leányai, amelyek sokkal nagyobb nyereséget értek el, mint a Magyarországon működő bank. 

 

A magyarországi helyzetet pontosabban tükröző nem konszolidált adatok szerint a hazai bankok nyeresége jóval kisebb, 229 milliárd forintos lett, ez is 31 százalékkal felülmúlja ugyan a 2022-est, de ebben a javulásban olyan tényezők is szerepet játszanak, mint az értékvesztés és céltartalékolás csökkenése. Tavaly az első negyedévben többet kellett félretenniük a bankoknak ilyen címen az orosz-ukrán háború okozta válság és az akkor bezáró Sberbank miatt, mint az idén. (Az idei első negyedévet még javította is, hogy az Országos Betétbiztosítási Alaptól visszakapták a Sberbank-betétesek kártalanítására befizetett pénzüket.) Az első negyedévi 229 milliárdos profit nagyobbik része még így is külföldről vagy más hazai leánycégektől származhat, ebből ugyanis az MNB adatai szerint 128 milliárd forintot osztalékbevétel tett ki. Egy évvel ezelőtt az osztalék nagyobb volt, megközelítette a 188 milliárd forintot.

 

A kamateredmény az elmúlt évben megugrott, 612 milliárd forint lett az első negyedévben, ez 82 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ez az emelkedő kamatszint miatt érhető is. Csakhogy a kamatok ráfordításai jóval gyorsabban nőnek, mint a bevételek, az előbbiek a négy- és félszeresükre ugrottak meg, az utóbbiak alig a háromszorosukra nőttek. A díj- és jutalékbevétel soron 13 százalék körüli növekedést mértek, ez nagyjából kompenzálja a tavalyi inflációt. 

 

A hitelezés lelassult

 

A lakossági hitelezés az év első hónapjaiban lelassult, a vállalati hitelállomány is leginkább egy nagyobb tranzakciónak (a 4iG Nyrt. a Vodafone felvásárlására felvett finanszírozása) köszönhetően nőtt csak. Az államilag támogatott hitelprogramok hatása az első negyedévben még kevéssé látszott, sőt a jegybank adatai szerint a vállalati hitelállomány az első negyedévben kis mértékben csökkent. A 11 561 milliárdos volumen mintegy 60 milliárd forinttal marad el a 2022 év végitől. 

 

A háztartások hitelállományának növekedése is lelassult az év első negyedében. Március végén 9444 milliárd forint összegű hitele volt a magyar háztartásoknak, ez mindössze 30 milliárd forintot növekedés az utolsó negyedévben, de éves szinten is csak kis mértékben, kevesebb, mint 5 százalékkal bővült a lakossági hitelállomány. 

 

A vállalati és a lakossági betétállomány csökkenni kezdett, bár a cégek jobb alkupozícióik miatt magasabb betéti kamatot tudnak elérni a bankoknál, de az idei első negyedévben bő 500 milliárd forintot mégis kivettek a betétjeikből, így 14 709 milliárd forint maradt a számláikon. 

 

A háztartások többsége számára elérhetetlenek a magas kamatok, 10 százalék fölötti betétet csak néhány bank kínál, de ez sem versenyképes ajánlat a lakossági állampapírokhoz képest. A háztartások is több mint 470 milliárd forinttal csökkentették a bankbetét-állományukat fél év alatt, a 2022-es szeptemberi csúcshoz képest pedig csaknem 1000 milliárd forintos a visszaesés. A háztartásoknak március végén 12 443 milliárd forintnyi bankbetéttel rendelkeztek. 

 

Már 1500 bankfiók sem maradt az országban

 

A bankok egyelőre a dolgozókon nem takarékoskodnak. Az átlagos állományi létszám az első negyedév végén 39 499 fő volt, ez több mint 500 fős állománybővítést jelent 2022 vége óta. A bankokban vezetett számlák száma ugyanakkor csökkent. A hitelfedezeti ügyletek száma 9 ezerre esett vissza, a lakossági hitelszerződéseké 16 ezerrel csökkent.

 

Eltűnt egy nagyobbacska városra való betétes ügyfél is, 73 ezer számla szűnt meg, ebből 65 ezer lakossági betétes volt, így összesen 10,19 millió betétes ügyfél maradt, közülük 9,28 millió volt a lakossági ügyfél. 

 

A bankfiókok bezárásával sem álltak le a hitelintézetek, újabb 19 egységre került lakat az év első három hónapjában, így már az 1500-at sem éri el a ilyen létesítmények száma. Tíz évvel ezelőtt, 2023 végén még több mint kétszer ennyi bankfiókot tartottak nyilván Magyarországon. A MBH Bank májusi fúziója után pedig borítékolható, hogy újabb egységek zárhatnak be a jövőben, hiszen vannak olyan egykori takarékbankos fiókok, amelyek közelében vannak régi MKB-s vagy Budapest Bank-fiókok is, és ezek egy része fölöslegessé válhat.