A kedvező állami támogatások igénybevételével milliókkal is nőhet az ingatlanunk értéke, érdemes azonban arra is figyelni, hogy ezek a változás megjelenjenek a lakásbiztosításunkban is. Aki ezt nem teszi meg, kár esetén nagy meglepetés érheti.
Ha baj történne, csak arra térít ugyanis a biztosító, amiről tud. Megvizsgáltuk mire figyeljünk. Az elmúlt időszakban rákaptunk a lakásfelújításra, amiben valószínűleg döntő szerepe van a különböző állami támogatásoknak, mint például a december elején indult napelem pályázat, vagy az egy éve futó otthonfelújítási támogatás.
A munkálatok végeztével azonban még nem dőlhetünk hátra, a felújításokat követően szükség lehet a lakásbiztosítás felülvizsgálatára. Ezt az olyan kölcsönökhöz, mint a csok vagy lakáshitel kötelező igénybe venni. Más esetben csak ajánlott, ugyanis a biztosító aszerint térít, hogy mekkora a biztosítási összeg, mi szerepel a szerződésben.
Ha megnő az ingatlan értéke, mint egy korszerűsítésnél, vagy megváltoznak a jellemzői, például olyan értékű berendezésektől, amikre eredetileg nem tért ki a biztosításunk, és nem vezetjük át a lakásbiztosítási szerződésbe, akkor baj esetén csak a korábbi értéknek, jellemzőknek megfelelő kárkifizetésre számíthatunk. Ezt pedig megelőzhetjük, ha a változást jelezzük a biztosítónak, és ennek megfelelően módosítjuk a szerződést. A változást és a szerződésmódosítási szándékot minden esetben nekünk kell jelezni.
Hogy ne csak a hitel maradjon a felújításból
Különösen fontos átvezetni az értéknövekedést, ha az otthonfelújítást kamattámogatott vagy piaci jelzáloghitel segítségével valósítottuk meg. Ha olyan szerencsétlenség érné a lakásunkat, amiben jószerével mindenünk odavész, például tűzkár esetén, és nem módosítottuk a biztosításunkat a tatarozás után, akkor nem csak az újjáépítési költségünknél térít kevesebbet a szolgáltató, hanem a hitel is a nyakunkon marad a belőle finanszírozott felújítás nélkül. Ugyanez ez igaz akkor is, ha éppen a nagyértékű korszerűsítéssel beépített berendezéseket éri valamilyen csapás, villámkár, viharkár.
Természetesen, ha megvolt a szerződésmódosítás és bekövetkezik a baj, a hitelt változatlanul törleszteni kell tovább, ám a pár ezer forinttal megnövekedett éves díjért cserébe fedezve van az új beruházás is.
Nézzünk egy példát a következményekre. Vegyünk alapul egy budapest környéki városban lévő kertes házat, ami téglából épült és az alapterülete 150 négyzetméter. A biztosítási díja ennek az ingatlannak, 20 ezer forint önerővel és ingóságokkal együtt hozzávetőleg 32 és 54 ezer forint között van évente.
Ugyanerre az épületre, újraszámoltuk az éves biztosítási díjakat, egy 3 millió forintos értéknövelő beruházást követően. A vizsgált ajánlatok között, 1-6 ezer forintos díjnövekedést jelentett a módosítás, ennyivel kerül tehát többe, hogy a szolgáltatás a megfelelő fedezetet nyújtsa, ne legyünk alulbiztosítottak.
Vannak más díjnövelő tényezők is
A lakásbiztosítás díja egyéb körülmények következtében is nőhet. Egyrészt a biztosítók évente indexálják a szolgáltatásaikat, ezáltal az infláció mértékétől függően emelkedik a biztosítás összege is, hogy megőrizze az értékét. Ez az összeg az, ami kifejezi az ingatlan újjáépítésének a költségét, és ehhez kapcsolódóan nő meg a biztosítás díja.
Árfelhajtó hatású lehet még bizonyos körzetekben az inflációnál is gyorsabban emelkedő lakásárnövekedés, vagy a dzsentrifikáció is. De olyan események is befolyásolhatják az ingatlanunk értékét, mint a koronavírus-járvány, ami például a főváros felől az agglomeráció felé tereli a házvásárlókat. Érdemes tehát arra figyelni, hogy valóban be legyen biztosítva az ingatlanunk, azaz az aktuális valós értékére, és jellemzőire legyen szerződésünk. Ellenkező esetben kár esetén a saját zsebünkbe is kell nyúlnunk, nem lesz elég a biztosító által fizetett összeg.
