Ma már egy lakás eladásához vagy bérbeadásához kötelező az energiatanúsítvány, sőt az energetikai minőség szerinti besorolást az ingatlan hirdetésében is fel kell tüntetni. A tanúsítványt gyakran nem készítik el előre, vagy a nem kedvező kategóriát kifelejtik az eladók a reklámból. A vevők inkább az energiaszámlák, a fűtési rendszer vagy akár már hőkamerás vizsgálat alapján tájékozódnak az ingatlan állapotáról és energiafelhasználásáról.
A rezsicsökkentett lakossági áram- és gázárak nyári megnyirbálása, az átlagfogyasztás felett megsokszorozódó tarifák az ingatlanpiacra is hatást gyakoroltak. Az ingatlanvásárlást tervezőknek már az az egyik első kérdése, hogy mennyi az energiafogyasztása – számolt be tapasztalatairól Hoppál Krisztián, a főként soproni és nyugat-balatoni ingatlanokat értékesítő Lakáskulcs-direct irodavezetője. Hangsúlyossá vált, hogy milyen a szigetelés és a nyílászárók minősége, mennyi a fűtésszámla.
A vásárlók a kisebb, korszerűbb ingatlanokat keresik. A nagyobb házaknál előfordul olyan is, hogy a vevő műszaki szakemberrel együtt érkezik megtekinteni az épületet. Sőt olyan is, hogy hőkamerával mérik fel egy épület hőszigetelési állapotát – tette hozzá az ingatlanértékesítő. Az épület energetikai tanúsítványát megnézik, de előzetesen nem kérik a lakásvásárlók, inkább a hidegebb hónapok rezsiszámlái alapján tájékozódnak.
Van olyan érdeklődő, aki már kamerával megy lakást nézni
A hőkamerával a nyílászárók és a födém mentén a hőhidasság, azaz a hőveszteség nyomait kereső érdeklődőkről Biró Zsolt, a debreceni DB Ingatlan képviselője is beszámolt. Tudatosabbak lettek a vásárlók, a jobb energiahatékonyságú ingatlanokat keresik, de szinte csak a korszerűtlen, többszintes, az 1980-90-es években épült családi házak iránt esett vissza a kereslet, ezen kívül a szezonális hatást leszámítva nem érzékel változást a szakértő.
A családi házak iránt a jó idő beköszöntével, márciustól növekszik meg az érdeklődés, a szakember most is ebben bízik, főként azért, mert a jelenlegi magas építőanyagárak és építési költségek, valamint szakemberhiány mellett a családok kevésbé mernek belevágni egy építkezésbe.
Plusz négymilliót jelent a panelprogram
Az albérletet keresők egyáltalán nem, a lakást és házat keresők pedig csak nagyon ritkán érdeklődnek az ingatlan energetikai tanúsítványa iránt – mondta a győri EraLak Ingatlan tulajdonosa. Az gyakrabban elhangzó kérdés, hogy egy panelház részt vett-e a panelprogramban, ami alapján a vevő már tudhatja, hogy egy szigetelt, ablakcserén és fűtéskorszerűsítésen átesett házban, egyedi hőmennyiségmérővel felszerelt lakást vehet. Ebből a szempontból 4 millió forint különbség lehet a panellakások árában – tette hozzá Horváthné Erika. Családi házaknál 10-15 millióval érhet többet egy energiakorszerűsített ház, mint egy fel nem újított.
Leginkább a vevők pénztárcája határozza meg azt is, hogy mennyire figyelnek az energiahatékonyságra – erősítette meg több ingatlanos véleményét a Miskolcon és környékén értékesítő Majoros Zsoltné, az Etikus Ingatlanos Csoport tagja is. A szigetelt, kisebb házakat és lakásokat preferálják, mindamellett, hogy a téli időszakban jelentős, mintegy 40 százalékos keresletcsökkenésről számolt be az ingatlanközvetítő. Az energiatakarékosság korábban is fontos szempont volt a vásárlók számára László Zoltán, a szegedi Napfény Ingatlaniroda vezetője szerint, aki ebben a rezsiváltozás után nem érzékelt számottevő változást. Tapasztalatai szerint a fűtési rendszer inkább érdekli a vevőket, mint az ingatlan energetikai besorolása.
Hiába kötelező, az érdeklődők nem nagyon kérik előre
Az ingatlanközvetítők válaszaiból összességében az derült ki, hogy az albérletet vagy lakást keresők nem különösebben érdeklődnek a kiszemelt ingatlan energetikai tanúsítványa iránt, amely a várható energiafogyasztásról közölhet információt. Az esetek többségében csak akkor kerül terítékre a tanúsítvány kérdése, amikor a felek előkészítik az adásvételi megállapodást. A vevők főként a rezsiszámlák alapján tájékozódnak az energiafelhasználásról, az új vagy néhány évvel korábban épült ingatlanoknál viszont ezt nem kérik; a fűtési rendszerre rákérdezhetnek, de arról általában az ingatlanhirdetésben is olvashatnak.
Az érdeklődök nagy része nincs tisztában azzal, hogy a hirdetőnek – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint a “reklámban” - közzé kell tennie az eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlannak az energetikai minőség szerinti besorolását, ha készült már tanúsítványa. (Az ingatlanokat az energiahatékonyság alapján jelenleg egy dupla betűs, 12 kategóriát tartalmazó besorolási rendszer alapján minősítik, az AA++ minimális energiaigényűtől a JJ kiemelkedően rosszig. A tanúsítvány tíz évig érvényes. A tanúsítvány felújítási javaslatot is tartalmaz, amellyel energiát spórolhat a tulajdonos.)
A használt lakásoknál ugyanakkor az eladók és ingatlanosok trükköznek is ezzel. Előfordul, hogy előzetesen nem készítik el az energiatanúsítványt, vagy ha már készült ilyen, és nem kedvező a minősítése, kimarad a hirdetésből. Nem is kerül szóba addig, amíg a vevő rá nem kérdez, vagy sor nem kerül a szerződéskötésre, amihez viszont már kötelező a megléte. A bérleti és az adásvételi megállapodásban ugyanis szerepelnie kell az energetikai tanúsítvány kódjának, és a tulajdonosnak át is kell adnia a tanúsítványt, vagy annak másolatát a vevőnek vagy az albérlőnek.
Adásvételeknél ez meg is szokott történni, hiszen, ha más nem, a szerződést intéző ügyvéd kivasalja az eladóból. Albérleteknél azonban ma még elég ritka, hogy energetikai tanúsítványt is kap a bérlő. Mivel egy ilyen szerződést nem kell sehová benyújtani, nem is kötelezi semmi a bérbeadót a tanúsítványra, szemben az adásvételi szerződéssel, ahol a földhivatalnak be is kell jegyezni a tulajdonosváltást, és ennek során ellenőrzi a szerződés jogszabályszerűségét.
Ingyen lekérdezhető a tanúsítvány
A vevő- vagy albérlőjelölt ugyanakkor maga is utánanézhet annak, hogy a lakásnak van-e tanúsítványa és milyen a besorolása. Egy egyszerű, cím szerinti kereséssel az E-építés.hu portálon az E-tanúsítás alkalmazás segítségével ingyenesen és regisztráció nélkül megteheti azokra az ingatlanokra, amelyekre korábban már készült energetikai tanúsítvány.
A tulajdonosnak legkésőbb az ingatlan eladása vagy bérbeadása előtt el kell készíttetnie az energiatanúsítványt, mégpedig egy épületenergetikai tanúsítási jogosultsággal rendelkező szakemberrel. Ennek díja néhány tízezer forint lehet. Amint a fentiekből is látszik, ez az adásvételeknél legkésőbb a szerződéskötésre meg is történik, de albérleteknél alighanem csak akkor lesz általános, ha az albérlők érdekelni kezdi majd ez. Ma inkább az a jellemző, hogy a kiadott lakásnak nem sumákolásból nincs tanúsítványa vagy nem kerül bele a szerződésbe, hanem egyszerűen azért, mert nem tudja sem a tulajdonos, sem a bérlő, hogy erre szükség lenne.
