A Lakossági jelzáloghitelek befogadáskori LTV mutatója című jegybanki jelentés szerint 2025 III. negyedévében a legmagasabb hitelfedezeti (LTV) mutatókat a keleti vármegyékben, különösen Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben mérték, míg a legalacsonyabbakat Budapesten, továbbá Pest és Veszprém vármegyékben. A vizsgált időszakban felvett lakáshitelek túlnyomó részét használt lakás vásárlására vették fel, továbbá ezekhez az ügyletekhez kapcsolódtak a legmagasabb LTV-mutatók is. Az ingatlanok értékének jelentős részét kitevő hitelösszegek törlesztőrészleteit minden bizonnyal a futamidő kitolásával igyekeznek csökkenteni az adósok, legalábbis erre utal, hogy a hitelek döntő többsége hosszú, 10-30 éves futamidejű.
A jegybanki adatok szerint 2025. III. negyedévben az ország keleti vármegyéiben regisztrálták a legmagasabb hitelbírálatkori súlyozott LTV-mutatókat. A mutató Békés vármegyében volt a legmagasabb (64,7%), amit Jász-Nagykun-Szolnok (64,3%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (63,3%) vármegyék követtek a sorban. A felsoroltakon kívül további öt olyan vármegye volt, ahol az LTV-mutató meghaladta a 60%-ot, ezek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Komárom-Esztergom és Tolna vármegyék. A legalacsonyabb értékeket Budapesten (56,3%), Veszprém (55,9%) és Pest (55,9%) vármegyékben találhatjuk.
A tavalyi év III. negyedévében a felvett lakáshitelek 81,4%-át használt lakás megvásárlásának céljából vették fel, míg új lakás vásárlására csupán a hitelek 7,74%-át vették fel. Az ügyletek 5,06%-ának volt építés a hitelcélja, míg az egyéb kategória 5,79%-kal képviseltette magát a vizsgált negyedévben. A használt lakások megvételére felvett hiteleknél 61,05% volt az LTV-mutató, míg az új lakás vásárlása esetén 54%, építéskor 51,12%, az egyéb hitelcélok esetében pedig 39,87%.
A hitelfedezeti mutató (LTV) az egyik legfontosabb mutató a hitelpiac stabilitása szempontjából, amely azt méri, hogy a felvett hitelösszeg mekkora arányban áll az ingatlanfedezet forgalmi értékéhez képest. A mutató kulcsfontosságú indikátor a pénzügyi kockázat szempontjából, elvégre közvetlenül jelzi, mekkora védettsége van a hitelintézetnek egy esetleges nemfizetés esetén.
A tavalyi év harmadik negyedévében felvett lakáscélú jelzáloghitelek 31,71%-át 20-25 éven belül lejáró lakáscélú hitelek tették ki. A második legnagyobb kategóriát a 25-30 éven belül lejáró (30,65%), míg a harmadik legnagyobbat a 15-20 éven belül lejáró (13,3%) lakáshitelek tették ki. A vizsgált negyedévben a lakáshitelek szerződéses összegének 83,42%-át 10-30 éven belül lejáró lakáscélú hitelek tették ki. Ezen lejárati idejű kategóriák mindegyikében 50% feletti volt az LTV-mutató – a legmagasabb arány (64,97%) a 25-30 éven belül lejáró szerződéseknél volt megfigyelhető. A jegybanki adatok alapján elmondható, hogy a magas hitelfedezeti mutató jellemzően hosszú futamidővel párosul. Mindez nem különösebben meglepő, hiszen az adósok sok esetben csak így tudják elérni a magas hitelösszeg következtében ugyancsak magas havi törlesztőrészlet összegének csökkenését.
Ami a szabad felhasználású jelzáloghiteleket illeti, azok összege csupán a teljes szerződéses összeg 6,09%-át tette ki a vizsgált időszakban. A legnagyobb arányban ezeken belül is a 20-25 éves lejáratú szerződések voltak jelen, melyek aránya a teljes (tehát lakáscélú + szabad felhasználású hitelek) szerződéses összegen belül 2,42% volt. A 25-30 év között lejáró szerződéses részaránya is közelítette az 1%-ot (0,98%), tehát a szabad felhasználású jelzáloghitelek felét ilyen hosszú lejáratú ügyletek tették ki.
Tovább emelkedett a kifeszített hitelek aránya
A 2024. októbere és 2025. szeptembere közötti időszakban 2 százalékponttal emelkedett a 70%-nál magasabb LTV-vel nyújtott hitelek darabszám szerinti aránya, amely így 2025 szeptemberében 28,4%-ot ért el. A jegybanki publikáció szerint azonban ez nem jelent jelentős kockázatemelkedést, ugyanis 2022-2023-ban a magas kamatszint miatt visszaesett, alacsony bázisról történt a mostani emelkedés. Korlátozottabb mértékben ugyan, de ugyancsak magasabb LTV-mutatót eredményez az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb jegybanki szabályozás is.
Tavaly szeptemberben 28,42%-ot tett ki a 70%-nál magasabb LTV-vel nyújtott hitelek darabszám szerinti aránya. Ezt a kategóriát szétbontva 24,68%-ot tettek ki a 70-80%-os LTV-mutatóval rendelkező ügyletek, míg a 80%-ot is meghaladó LTV az összes ügylet 3,74%-ára volt jellemző. Ezzel szemben 2024 októberében 23,44%-ot tettek ki a 70-80%-os LTV-vel nyújtott hitelek, míg a 80% felettiek aránya mindössze 2,98% volt – a kettő együttes aránya tehát 26,42% volt.
A fentiekkel ellentétben az 50-70%-os LTV-vel megvalósult ügyletek aránya csökkent, a 2024. októberi 27,35%-kal szemben tavaly szeptemberben ezek aránya már csak 25,71% volt. Ugyancsak csökkent a 30-50%-os kategória súlya (25,16%-ról 22,10%-ra), míg a 0-30%-os kategória súlya emelkedett (21,07%ról 23,77%).
Életkor szerinti eloszlás
A jegybanki jelentés szerint a 2024. október és 2025. szeptember között újonnan kötött jelzáloghitelek darabszám alapon több mint 56%-át, volumen alapon pedig 61%-át legfeljebb 40 éves hitelfelvevők vették fel. A hitelfelvevők koreloszlásában volumen alapon a 40 év alatti hitelfelvevők súlyának enyhe csökkenése figyelhető meg. Tavaly októberben a 31-40 éves hitelfelvevők csoportja volt a legnépesebb (33,66%), őket a 41-50 évesek (27,53%), a 18-30 évesek (19,58%), az 51-60 évesek (13,04%) és a 61-70 évesek (4,83%) korcsoportja követte. A 71 év feletti hiteladósok darabszám szerinti részaránya 1,36% volt.
A jelentés szerint a 2024. október és 2025. szeptember között nyújtott jelzáloghitelek életkor és LTV szerinti eloszlásából a fiatal hitelfelvevők fokozott fedezeti megterheltsége olvasható ki. Az LTV értéke ugyanis az életkor emelkedésével fokozatosan csökken – míg a 18-30 évesek esetén átlagosan 64%, addig a 61-70 évesek esetén már csak 47% ez az érték. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a fiatalabb korosztályoknak egyszerűen kevesebb megtakarításuk, végső soron tehát kevesebb önerejük van a hitelfelvételkor. A 80% feletti LTV-vel felvett elsőlakás-vásárlói hitelek aránya közel 8% a 18-30 évesek, illetve 3,8% a 31-40 évesek körében.
