Az idei viharszezon első hónapjában a biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre. Nemcsak a lakásbiztosítási bejelentés több, hanem a kárinfláció miatt a helyreállítás költsége is magasabb, mint korábban.
A májusi zivatarok a biztosítókat is próbára tették az idén. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják az 1,7 milliárd forintot és több mint tizenhatezer bejelentéshez kapcsolódnak. A bejelentések száma negyedével több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek.
Ezekben az adatokban még nincsenek benne a most hétvégi viharkárok, amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, miként hiányoznak belőlük a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben keletkezett károk is. A leginkább a május 17-25. között, valamint a hónap utolsó napján dúló viharok miatt keletkezett károk növelték a bejelentések számát, leginkább Budapesten valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, továbbá Dunakeszi, Érd, Eger és a Tápióság térségében. A fő káresemények a beázások, jégverés, felhőszakadás, villámcsapások másodlagos hatása voltak.
A biztosítási szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a viharkárok után a kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el a károsultak, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket. Kárelhárítási kötelezettségük ugyanakkor van, tehát ha halaszthatatlan munkálatokba kell fogni ennek érdekében, akkor előtte alaposan fotózzák le a kárt.
A kampány hatása is látszik már
A bejelentők között már lehetnek olyan ügyfelek is, akik az idén először megtartott szabad felmondási és váltási kampány hatására kötöttek lakásbiztosítást. Nekik és a régi ügyfeleknek az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom MABISZ-tag társaság kínálja több tucat konstrukcióját, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások egy átlagos alapterületű lakás esetében már havi néhány ezer forintért elérhetőek.
Az elemi károk minden lakásbiztosításban szerepelnek
Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok (tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb.), ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.
A kárinfláció miatt könnyen alulbiztosított lehet a lakás
A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a pár évvel korábbiakat. Ez főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek miatt van így. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká a szerződésünkkel, ugyanis ilyen esetben saját zsebből kell állnunk azt a kárrészt, amire a biztosítótól kapott összeg már nem elég.
Ezért kampányidőszakon kívül is érdemes átnézni a lakásbiztosítási szerződésünket, és ha szükséges, módosítani benne a biztosítási összegeket. Egy online lakásbiztosítási kalkuláció alapján összehasonlíthatjuk az ajánlatokat is az új, emelt összegre. Ha a kalkuláció alapján váltani szeretnénk, akkor azt vagy a szerződésünk évfordulójakor tehetjük meg vagy a jövő márciusban, amikor egy hónapra újra megnyílik a szabad felmondás lehetősége. A meglévő szerződésünk biztosítási összegének megemelésére a biztosítók évfordulón belül is lehetőséget nyújthatnak.
