Sokan nem foglalkoznak a nyugdíjas éveikkel, pedig nagyon fontos lenne a lehető legkorábban kiszámolni, mikor mennyit tudunk tenni nyugdíjas éveink biztonságáért. Ez különösen fontos akkor, ha nem munkavállalóként, hanem például katás vállalkozóként tevékenykedünk, hiszen a havi 50 ezer forint kata után szinte alig látható összeget kap majd a vállalkozó az államtól. Ez azt jelenti, hogy minden katás elemi érdeke ez előtakarékoskodás, a munkavállalók pedig a jobb élet kialakítása érdekében takarékoskodhatnak.
Hogy mennyire fontos az előtakarékoskodás, jól mutatja az alábbi számítássorozat. Azt vettük alapul, hogy hogyan alakulnak a megtakarítások, ha valaki 50 éves korában kezd félretenni, illetve ha 40 vagy 30 éves korában. Ez azt jelenti, hogy 65 éves kori nyugdíjba vonulással számolva 15 vagy 25 vagy 35 évig takarékoskodunk.
Az első, amit megnézünk, hogy mi a helyzet akkor, ha ugyanakkora összeget teszünk félre minden hónapban, a második esetben pedig azt, hogy mennyit kell havonta félretenni ahhoz, hogy 65 éves korunkra 10 millió forint megtakarításunk legyen. A számítások során azt vettük alapul, hogy évente mindig ugyanakkora összeget teszünk félre és az évente 3 százalék kamatot termel.
Mire elég havi 10 ezer forint?
Tegyük fel, hogy minden hónapban félreteszünk 10 ezer forintot. Vajon mekkora megtakarításunk lesz, ha ezt 30 évesen kezdjük, mekkora ha 40, illetve ha csak 50 évesen? Az egyszerűség kedvéért évi 120 ezer forint megtakarításával számoltunk és minden évben 3 százalék kamatot állapítottunk meg.
Ha 50 évesen kezdünk félretenni, akkor 15 évig fog gyűlni a pénzünk. Ez azt jelenti, hogy nyugdíjba vonuláskor 2,2 millió forint megtakarításunk lesz. Valamivel több, 4,4 millió forint jön össze, ha 40 éves korunkban kapunk a fejünkhöz és teszünk félre havi 10 ezer forintot. Ha pedig 35 éven át takarékoskodunk, akkor a havi 10 ezer forintokból végül 7,3 millió forint megtakarításunk lesz.
Hogy mire elég ez a felhalmozott összeg és mire nem, az természetesen egyénfüggő. Ám ha abból indulunk, ki, hogy csak tíz évet élünk a nyugdíjba vonulás után, akkor a 2,2 millió forint havonta kevesebb, mint 20 ezer forintot jelent. A 7,3 millió forint megtakarítás már havonta 60,8 ezer forint felhasználását jelenti, ami már valamennyire látható összeg. A megtakarított összeget persze a felhasználás időszakában is kezelni kell, hogy megtartsa az értékét, ez ugyanis külön problémakör.
Mennyi kell 10 millió forint megtakarításhoz?
Fordítsuk meg a kérdést és nézzük meg, mekkora összeggel lennénk elégedettek, és ehhez mennyit kellene félretenni havonta! Legyen ez az összeg 10 millió forint. Mennyit kell havonta megtakarítani ha 15, illetve 25 és 35 év áll rendelkezésünkre? A megtakarítás kamataként továbbra is 3 százalékot veszünk alapul.
Ha 30 évesen állunk neki félretenni, akkor 35 éven át havi 13,7 ezer forintból jön ki a 10 millió forint. Ugyanezt az összeget 40 éves korban indított megtakarítással havi 22,8 ezer forinttal lehet elérni, ez esetben 25 éven át tudunk félretenni. Ha 50 évesen kapunk észbe, akkor sincs veszve semmi, ám ez esetben 15 év alatt már havi 44,7 ezer forintot kell megtakarítani.
Miben érdemes megtakarítani?
A hosszú távú megtakarítások kulcsa nem csak és nem is elsősorban az, hogy havonta valamekkora összeget fizikailag elkülönítünk - mondjuk malacperselybe teszünk. Nagy jelentősége van annak is, hogy a megtakarítás mennyit kamatozik. A rendszeres megtakarítások esetében ugyanis kamatos kamattal hízik a pénzünk. Ez azt jelenti, hogy adott kamatszint mellett sokat számít, hogy az összeget mennyi idő alatt halmoztunk fel.
Példánkból kiindulva ha 35 éven át fizetünk havi 13,7 ezer forintot, akkor mindösszesen 5,75 millió forintot fizetünk be, ebből lesz a kamatos kamat révén 10 millió forint. Ha csak 15 éven át fizetünk havi 44,7 ezer forintot, ugyanúgy 10 millió forint lesz a megtakarítás, ám mindösszesen 8 millió forintot fizettünk be. Vagyis a megtermelt kamat millió forintokban mérhető.
Pénztár és biztosítás
Tipikusan az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás és a nyugdíjbiztosítás az a termék, amelyeknél megoldható, hogy havi fix összeget átutalva hosszú távú megtakarítást képezzünk. Ezen megtakarítások esetében ráadásul adókedvezményt is igénybe lehet venni. Ez a megtakarított összeg 20 százaléka, a biztosításoknál legfeljebb évi 130 ezer forint, nyugdíjpénztári megtakarításnál 150 000 forint. Ez az összeg automatikusan a megtakarításhoz csapódik.
Fontos, hogy katásként nem tudunk adókedvezményt igénybe venni, hiszen nem fizetünk személyi jövedelemadót. Ugyanakkor, ha a katásnak bármilyen szja-köteles jövedelme keletkezik, az szja kedvezményt abból igénybe lehet venni. Ebben az esetben is számolni kell ugyanakkor azzal, hogy elsőként a családi adókedvezményt lehet érvényesíteni.
A nyugdíjbiztosítás és az önkéntes pénztári befizetés nagyjából hasonló pénzügyi szakértelmet kíván: önkéntes nyugdíjpénztárnál néhány lehetséges portfólió közül lehet választani - ezek kockázata eltérő - minden mást a pénztár portfoliókezelői intéznek. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a hozamot tíz év után fel lehet venni adómentesen. A pénztári tagság és a szerződés sem szűnik meg, ha az ügyfél nem fizet tagdíjat, de a költségeket vonják.
A nyugdíjbiztosításnál viszont nekünk kell kialakítanunk a portfóliónkat több befektetési alap között elosztva a pénzünket. Az ügyfélnek folyamatosan célszerű nyomon követnie a megtakarításait de a biztosító is ad támpontokat és segítséget a választáshoz, a befektetéseket pedig szintén a portfóliómenedzserek kezelik. A nyugdíjbiztosítás megtakarításához nem lehet hozzáférni a jogosultsági idő, azaz a szerződéskori nyugdíjkorhatár elérése előtt. A nyugdíjbiztosítást folyamatosan fizetni kell, ha valamiért ezt nem tudja teljesíteni az ügyfél, mindenképpen lépnie kell.
Nyesz, tbsz
Szintén jár adókedvezmény a nyugdíj-előtakarékossági számla után, amely legfeljebb 100 000 forint lehet. Ez a fajta megtakarítás nem igényel folyamatos befizetést, ám itt már az ügyfélre van bízva a befektetések kezelése, hiszen az értékpapír-számlán lévő összeget folyamatosan forgatni kell annak érdekében, hogy hozamot termeljen. Ez azt jelenti, hogy csak akkor van értelme ilyen számlát nyitni, ha van időnk foglalkozni vele, illetve ha kellőképpen ismerjük a pénz- és befektetési piacot. Tetszőleges időben, tetszőleges összeggel tölthető a nyesz, ám elkölteni csak nyugdíjba vonuláskor lehet a megtakarítást.
Hasonló felkészültséget és szakértelmet követel a tartós befektetési számla, azaz a tbsz. Ennek lényege, hogy a számlán elhelyezett összeg hozama adómentes lehet, ha legalább öt évig megtartja az ügyfél a befektetést. Ehhez a megtakarításhoz már nem kapcsolódik adókedvezmény, hiszen a tbsz nem közvetlenül nyugdíjcélú megtakarítást szolgál. Fontos, hogy a tbsz-számlára csak az első, úgynevezett gyűjtőévben fizethetünk be (de minden évben indíthatunk új tbsz-számlát a meglévő mellé). Utána új forrást nem helyezhetünk el, de a befektetés forgatható, kezelhető.
Döntés előtt
Mielőtt valamelyik befektetés mellett döntenénk, mindenképpen vegyük számba a saját lehetőségeinket és képességeinket. Ha nem akarunk vagy tudunk a befektetéseinkkel foglalkozni, nem biztos, hogy érdemes például nyesz-számlát nyitni. Mindenképp olyan befektetés, megtakarítás mellett érdemes dönteni, amelyet értünk és követni tudunk. Ha egyáltalán nem szeretnénk ezzel foglalkozni, inkább a nyugdíjpénztári számla a jó megoldás, ám ha otthonosan mozgunk a tőzsdei befektetések világában, célszerű lehet a nyesz-számla választása.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy a hosszú távú megtakarítások esetében milyen kockázatot vállalunk. A magasabb hozam reményében nem biztos, hogy megéri kockáztatni a teljes befektetésünket. Inkább érdemes egy kockázatosabb és egy kockázatkerülő portfóliót képezni, így a megtakarításunk egy része mindenképpen biztonságban marad.
