Rekordot döntött a taglétszám, a befizetés és a kifizetett összeg is a hazai egészség- és önsegélyező pénztáraknál. Még mindig gyógyszerre és magánorvosra költenek a legtöbbet a tagok, de a lakáshitelek törlesztése is felfutóban van. Az szja-mentesség kiterjesztése viszont növelheti a nem fizető tagok már így is magas arányát.
Csaknem 32 ezer fővel nőtt az egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma tavaly, az év végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint már 1 187 283 ember gondoskodott ilyen módon az egészségéről. A tagdíjfizetés is rekordot döntött, a tagok 74,7 milliárd, a munkáltatók pedig csaknem 10 milliárd forintot fizettek be ezekbe az intézményekbe, összesen 21,4 százalékkal nőttek 2024-ben 2023-hoz képest a díjbevételek.
A befizetett pénzt persze a tagok rendszeresen kiveszik, hiszen felhasználják, ennek ellenére a pénztári alapokban lévő összeg is nőtt, az év végén meghaladta 104,4 milliárd forintot. Ebből 95,8 milliárd forint volt az egyéni számlákon lévő felhalmozás, amit egészségügyi kiadásokra, illetve 180 napnyi várakozás után önsegélyező célokra is felhasználhatnak a tagok.
A gyógyszer és a magánorvos a legnépszerűbb
Tavaly a tagok több mint 98 milliárd forintot vettek ki a számláikról és költöttek el különféle kiadásokra. Ez 20 százalékkal több a 2023-asnál, és nem meglepő annak tükrében, hogy a 2022-es, 2023-as év magas inflációja az egészségügyi szolgáltatások árába is beépült, sokkal többe kerül most egy magánorvosi látogatás, mint 2-3 évvel ezelőtt.
A legtöbb pénzt gyógyszerekre költötték a tagok, több mint 38,2 milliárd forintot, ez a felhasznált összeg 39 százaléka. A második helyen a “társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése” szerepelt, vagyis rövidebben megfogalmazva a magánegészségügyi ellátások. Ezekre 36,64 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, csaknem 24 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az első félévben egyébként valamivel többet költöttek magánellátásra, mint gyógyszerre, de a második félévben már ismét a gyógyszerekre fordított összeg volt a magasabb.
A harmadik helyen továbbra is a gyógyászati segédeszközök - például szemüveg, hallókészülék - árának támogatása áll, 14 milliárd forintot költöttek ezekre a számláikról a tagok.
Az önsegélyező szolgáltatások lassan terjednek el
A pénztárak alapvetően kétféle szolgáltatást kínálnak. Az egyik az egészségügyi kiadásokhoz kapcsolódik, ezeknél azonnal felhasználható a számlára érkezett egyenleg. A másik szolgáltatáscsomag az önsegélyező funkciókhoz kapcsolódik, ezekre csak 180 napos várakozás után lehet elkölteni a befizetett tagdíjat. Ilyenek például az iskolakezdéshez, gyerekneveléshez, gyerekszüléssel kapcsolatos kiadásokhoz vagy a lakáshitel törlesztéséhez kapcsolódó támogatások. Ezek közül a lakáshitelek törlesztése a legnépszerűbb, tavaly már 3 milliárd forintot meghaladó összeget költöttek erre a tagok, csaknem 40 százalékkal többet, mint 2023-ban.
Ennek összege mindig az adott évi minimálbérhez igazodik. Az idén havonta maximum 43 620 forintnyi lakáshitel törleszthető havonta egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításból, de legfeljebb annyi, amennyi a hitel havi törlesztőrészletének egy főre eső összege. Ha tehát ketten vették fel a hitelt, és 60 ezer forint a törlesztőrészlet, akkor csak 30 ezer forintot lehet ily módon felhasználni.
A második legnépszerűbb önsegélyező szolgáltatás a gyerekszüléshez kapcsolódó támogatás, amire 2,4 milliárd forintot költöttek tavaly, 18 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Erre a célra gyermekenként 1 millió forintot vehet ki egy pénztártag.
Az szja-kedvezménnyel megszűnik az árelőny
Az egészségpénztárak fő vonzereje abban áll, hogy a befizetések után 20 százalék, maximum évente 150 ezer forint szja-visszatérítés vehető igénybe. Azok viszont, akik nem fizetnek személyi jövedelemadót, nem tudják kihasználni ezt az előnyt, hiszen nem kaphatnak a pénztárakba visszatérítést a be sem fizetett adóból. Tavaly az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba 36,45 milliárd forint adóvisszatérítés érkezett be, egy átlagos egészségpénztári tag 14 ezer, egy nyugdíjpénztári tag pedig 18,5 ezer forintot kapott vissza.
Az idén még megéri mindenkinek, aki szja-t fizet befizetni a tagdíjakat az adóvisszatérítés miatt, sőt, akinek nyugdíjpénztára is van, és lakáscélú kiadásokat tud igazolni, könnyen elérheti a maximális 150 ezer forintos adóvisszatérítést is némi adminisztrációval. Ennek menetét itt írtuk le.
Azoknak azonban, akik nem fizetnek szja-t - például a nyugdíjasoknak, a 25 év alattiaknak, a 30 év alatti és a négygyermekes édesanyáknak-, már nem biztos, hogy megéri az egészségügyi célú öngondoskodás. Az szja-mentesség két- és háromgyerekes anyákra való kiterjesztése további széles réteget téríthet el az ilyen öngondoskodástól. Könnyen lehet, hogy az érintettek felfüggesztik a további díjfizetést, emiatt nőni fog a pénztárakban a nem fizető tagok már így is magas, 38 százalék körüli aránya.
