Nyugdíjcélú állampapír kiemelkedő kamatozással

Nyugdíjcélú állampapír kiemelkedő kamatozással

Vrazsovits Rita Vrazsovits Rita
2019.03.26
Frissítve: 2019-03-26 Létrehozva: 2019-03-26
3454404

A jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartása egyre nagyobb terhet jelent az államkasszának. Ezért a jelenleg elérhető nyugdíj előtakarékossági megoldások mellett a tervek szerint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kínál egy alternatívát, és elindítja a nyugdíjcélú állampapír kibocsátását. Utánajártunk, mit lehet tudni az állampapír alapú nyugdíj megtakarítási lehetőségről és elemezzük, hogyan állnak a magyar háztartások a nyugdíj előtakarékossággal.

 

Ezek a részletek ismertek eddig a nyugdíjcélú állampapír tervekről

 

Egyelőre még bevezetésre vár az úgynevezett öngondoskodási államkötvény, amelytől azt reméli az állam, hogy az otthon tartott, megtakarított pénzt a lakosság inkább hosszú távon befekteti és nyugdíjcélú állampapírt vásárol.

 

Barcza György ÁKK vezérigazgató nyilatkozata alapján egy számlacsomag bevezetését tervezi az Államadósság Kezelő Központ. A nyugdíjkötvény tervezett minimális kamata 1,73%-kal lenne magasabb a mindenkori inflációnál. A mostani közlés szerint havi 10-40 ezer forint megtakarítást lehet majd befektetni.

 

A lakossági állampapírpiac állománya már így is magasnak számít, de ÁKK tervei szerint a lakosság akár további 1000 milliárd forintot is befektethet a magyar állampapírokba.

 

Ezek a legfontosabb jellemzői a tervezett nyugdíjcélú állampapírnak:
 

  • Az inflációkövető hozam a tervek szerint infláció plusz 1,7 és 3% között lesz. Tehát minimum a mostani ötéves prémium állampapírral (az infláció felett 1,7 százalékot hoz) megegyező hozamra számíthatunk. Már ez a hozam is jóval magasabb jelenleg, mint a bankbetétek átlagos kamata.

  • Egyszerű működés: befektethetsz, rendszeresen vagy eseti jelleggel is, ebből a szempontból nem lesznek szigorú megkötések. A kamat automatikusan újra befektetésre kerül.

  • Számlanyitás: a szolgáltatás a tervek szerint ingyenes lesz, a számlát pedig a Magyar Államkincstárnál lehet majd megnyitni.

  • Állami támogatás: az összegyűjtött megtakarítás után a tervek szerint ebben az esetben is igénybe vehető az adókedvezmény, hasonlóképpen az ÖNYP-hez, a NYESZ-hez és a nyugdíjbiztosításhoz. Ez a befizetések után 20 százalékos állami támogatást jelentene.

  • Hozamfelvétel a nyugdíjba lépés előtt: ezt a lehetőséget egyelőre vizsgálják, biztosat még nem tudunk. Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata alapján azt már lehet tudni, hogy a megtakarított összeget csak akkor használhatjuk fel, ha elérjük a nyugdíjas kort.

  • A megtakarítás kifutási ideje: azok, akik nyugdíjcélú állampapírba fektetik a pénzüket, ugyanabba az állampapír-sorozatba fektetik a pénzüket, és 65 éves korukban fog kifutni.

  • Örökölhetőség: ezt a részletet még vizsgálják, egyelőre nem tudunk biztosat.

  • Forgalmazás: egyelőre kérdéses, hogy elegendő lesz-e az államkincstár forgalmazói hálózata, vagy szükség lesz ezen felül ügynökhálózatra is.

  • Biztosítás: még nem dőlt el, hogy szükséges lesz-e biztosítási elemekkel bővíteni a terméket.

 

Számítani fog a nyugdíjnál a gyermekvállalás?

 

A Magyar Nemzeti Bank nemrég összeállított versenyképességi programja alapján igen, de ez az elképzelés még nem kiforrott. A javaslat szerint nyugdíj-kiegészítést kapnának a nyugdíjasok a felnevelt gyermekek száma alapján. Az elképzelés szerint a kiegészítés azoknak járna, akiknek a gyermeke Magyarországon vállal munkát, ezenkívül az is befolyásolná az összeget, hogy a gyermek szerzett-e felsőfokú végzettséget vagy nem.


 

Egyelőre sok a kérdés

 

Az MNB javaslatával kapcsolatban egyelőre rengeteg tisztázatlan kérdés van, valamint a nyugdíjcélú állampapírral kapcsolatban sem tisztázott még minden részlet. Így a legbiztosabb megoldás továbbra is az anyagilag is kiegyensúlyozott nyugdíjas évekre a nyugdíj előtakarékosság valamelyik formája. Segít a döntésben a Bank360 önkéntes nyugdíjpénztár kalkulátora, amellyel összehasonlíthatod az önkéntes nyugdíjpénztárak ajánlatait, és kiszámolhatod, hogy mennyi pénzt gyűjthetsz össze az idősebb napjaidra.

 

Öngondoskodás és nyugdíjcélú megtakarítás nélkül baj lehet

 

A nyugdíjas évekre érdemes minél hamarabb elkezdeni takarékoskodni, hiszen láthatjuk: a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatósága hosszú távon kérdéses. Jelenleg három útja van a nyugdíjcélú előtakarékosságnak:

 

1. Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

2. Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)

3. Nyugdíjbiztosítás

 

A három megtakarítási forma között jelentős különbségek vannak, így nem mindegy, hogy melyiket választjuk. A legfontosabb szempontok közé tartozik, hogy:

 

  • mennyi idő van még hátra a nyugdíjba lépésig,

  • mennyi pénzt tudunk havonta rendszeresen nyugdíj előtakarékosságra fordítani,

  • mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni a magasabb hozam reményében.

 

Ha szeretnél részletesebb leírást olvasni a különböző módozatokról, ezt a cikket ajánljuk a figyelmedbe.

 

Már most állami támogatás jár a nyugdíj előtakarékosságra

 

Ezeket az előtakarékossági formákat az állam is támogatja, ráadásul egy időben akár több nyugdíjcélú megtakarítási számlánk is lehet, ez az állami támogatást nem befolyásolja. A nyugdíjcélú befizetések után minden évben adókedvezményt igényelhetünk. A befizetések után maximum évente 280 ezer forint igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból.

 

Hogyan lehet a legmagasabb éves támogatást megkapni?

 

Ahhoz, hogy ezt az összeget elérjük, kombinálni kell a különböző megtakarítási formákat. Ha szeretnéd megtudni, hogy az adóvisszatérítést hogyan tudod kimaxolni, akkor kattints ide, ebben a cikkben bővebben is írtunk róla.
 

A megtakarítási lehetőség adott, mégsem élünk vele

 

Az MNB Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentéséből kiderül, hogy a magyar háztartások számára nem a nyugdíj megtakarítás az elsődleges célja a spórolásnak. A 2016-os adatok alapján az Európai Unió többi tagországával összehasonlítva az derül ki, hogy a GDP-vel arányosítva keveset helyezünk el valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárban - nálunk kisebb arányban csak a litvánok és a görögök fordítanak a félretett pénzükből nyugdíjra. Míg nálunk 2016-ban csak a megtakarítások 9,7 százaléka volt valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnál, addig a svédek, a dánok, az angolok és a hollandok esetében ez az arány meghaladta a 100 százalékot.

 

A készpénz nem kamatozik, mégis abban tartjuk a megtakarításainkat

 

Érdemes összehasonlítani az önkéntes nyugdíjpénztáraknál elhelyezett megtakarítás arányát a háztartásoknál lévő készpénz állománnyal. Ebből a szempontból csak a görögök vannak mögöttünk: Magyarország és Görögország kivételével minden európai uniós országban több pénzt tartott a lakosság 2016-ban valamelyik nyugdíj előtakarékossági formában, mint bevarrva a párnacihába, nálunk pedig a jelentés alapján ez fordítva van.

 

Keressük az okokat: miért otthon tartjuk a pénzt?

 

Mi lehet az ok, ami miatt sok háztartás úgy dönt, hogy inkább otthon tartja a megtakarítását (veszítve ezzel az értékéből), ahelyett, hogy kamatoztatná valahol? A válasz részben a magyar pénzügyi kultúrában keresendő, pontosabban annak a hiányában. A Pénziránytű Alapítvány 2015-ben publikált reprezentatív felmérése alapján a 18-79 éves korosztályban a megkérdezettek csupán 47 százaléka gondolta azt, hogy vannak pénzügyi céljai, ezenkívül a többségük nem tudta biztosan megmondani, hogy miből fog megélni a nyugdíjas években.
 

Nem bízunk a bankokban

 

A felmérések azt mutatják, hogy a pénzintézetekkel szemben általában véve bizalmatlanabbak vagyunk, összehasonlítva például a nyugat-európai társadalmakkal. Az elmúlt évtized pénzügyi eseményei (devizahiteles válság, brókerbotrányok, magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása) sem segítettek meggyőzni a lakosságot. Ez a bizalmatlanság valamelyest enyhült a közelmúltban, de még mindig sokan vannak, akik nem szívesen bízzák rá a pénzüket se a bankokra, se más pénzintézetekre, még akkor sem, ha egyébként lenne mit befektetni.

 

Egyre több a készpénz otthon

 

Ezt támasztja alá az is, hogy összességében nagyobb arányban nőtt a magyar lakosság készpénzállománya, mint a nyugdíjmegtakarításra fordított összeg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a következőképpen alakult a háztartások bruttó vagyona: 2012-ben 2356 milliárd forint volt a lakosság készpénzállománya; ez 2017 végére 4238 milliárd forintra nőtt. A növekedés mértéke jócskán meghaladja az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lévő tartalék növekedésének az ütemét: míg 2012-ben 2513 milliárd forint volt ez az összeg, 2017-ben 3328 milliárd forintra sikerült ezt feltornázni.
 

Háttér: a nyugdíjak és a családvédelem

 

A népesség csökken, a társadalom pedig öregszik, ami egyre fontosabbá teszi a hosszú távú öngondoskodást. A családvédelmi akcióterv keretében az állam több intézkedéssel igyekszik megállítani a természetes népességfogyást – lásd a CSOK-ot és a babaváró támogatást –, de ezek még nem oldják meg a nyugdíj problémáját.
 

Elöregedő társadalom

 

2018-ban Magyarország lakossága körülbelül 9,87 millió főt tett ki. Ebből körülbelül 2,6 millió fő volt nyugdíjas, a munkaképes lakosság száma pedig 6,4 millió volt. Közülük 4,4 millió fő számít aktív dolgozónak. Az aktív dolgozók egy részét, megközelítőleg 19 százalékát az állam foglalkoztatja valamilyen formában, ez körülbelül 800 000 főt jelent. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok mellett az ő bérüket és nyugdíjjárulékukat is az állam fizeti.

 

Alacsony hivatalos bérek: alacsony járulékok

 

Árnyalja a képet, hogy a 3,6 millió, nem közfoglalkoztatott aktív dolgozó közül körülbelül egymillió fő minimálbérre vagy garantált bérminimumra volt bejelentve 2017-ben.
 

Csökkenő népesség: kevesebb nyugdíjfizető

 

Nem segít a helyzeten, ha figyelembe vesszük a népességfogyással kapcsolatos adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018-ra vonatkozó információi szerint 89 900 élveszületésre 131 100 halálozás jutott, a természetes népességfogyás pedig 41 300 fő volt. Ha a fiatal házasok gyermekvállalását ösztönző intézkedések célt is érnek, az eredményekre még több évet kell várnunk.
 

Nem tudjuk, mit hoz a jövő


A fenti adatokat figyelembe véve a Pénzügyi Tudakozó által közzétett Nyugdíjcélú megtakarítási körkép megjegyzi, hogy Magyarország a nyugdíjkiadások hosszú távú fenntarthatósága szempontjából a magas kockázatú országok közé sorolható.

Banki kalkulátorok

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük,
a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
lead sikeresen elküldve