Az aszályban kevesebb volt a viharkár, mint tavaly, de a lakásbiztosításokra ilyen okból kifizetett átlagos kárösszegek emelkedtek az intenzívebb viharok és a növekvő helyreállítási költségek miatt.
Az idei május-augusztusi viharszezonban viszonylag kevés kárbejelentéshez a korábbi éveknél jóval magasabb átlagos kifizetések társultak, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból. 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti ezen időszak káradatait, csak 2018-ban érkezett ilyen kevés (kb. 63 ezer) bejelentés a biztosítókhoz, ami a többi év felét-kétharmadát teszi csak ki. A kifizetett közel 7,5 milliárd forinttal a szezon átlagosnak mondható, elmarad a tavalyi kiugrástól, az azt megelőző néhány csendesebb évhez viszonyítva visszatér az elmúlt évtized elejének-közepének szintjére.
Az adatokból kiolvasható, hogy viszonylag kevés bejelentésre aránylag magas összeget fizettek ki a biztosítók. A viharoknál a 120 ezer forint feletti átlagkár húsz-negyven százalékkal haladja meg az elmúlt évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége.
Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.
Ennek elkerülése érdekében a lakásbiztosítási szerződéseinket érdemes évente, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve magas infláció idején is megfelelő legyen a biztosítási fedezetünk.
Duplán védekezzünk, mielőtt becsapna a villám!
Az év első nyolc hónapjában a villám miatti kárigények száma (5400) mintegy ezerrel maradt el a tavalyitól. A kifizetett vagy tartalékolt összeg (kb. 657 millió forint) pedig valamivel több mint kétharmada az előző évinek. A tavalyihoz képest mintegy hétszázmillió forinttal kevesebbet, 1,7 milliárdot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos hatása miatt bekövetkezett, 5500-as csökkenéssel 15500 káreseményre. Ilyen esetekben a villám elektronikus eszközöket tesz tönkre.
Az integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. A villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére. Az eszközeink és lakásunk extra védelmére és biztosítására akkor is érdemes figyelni, ha hosszabb időre elutazunk, például üdülni. Az ilyenkor megfontolandó teendőkről itt olvashatsz részletesebben.
Itt jót tett az aszály
Az alacsonyabb viharkárszámokat az elmúlt két hónap viharok szempontjából kedvezőbb időjárása magyarázza. Májusban és júniusban, vagyis a viharszezon felénél 39 ezer bejelentés és 4,6 milliárdos kárösszeg volt, ami lényegesen meghaladta még a 2021-es rekordévét is. Júliustól viszont inkább a szárazság és az aszály okozott rendkívüli gondokat a gazdálkodóknak és a biztosítóknak is, a kevesebb csapadék és vihar az ingatlanokban is kisebb kárt tett. (Az aszálykárokra a termelők hitelmoratóriumot és kedvezményes Agrár Széchenyi Hitelt vehetnek igénybe, a mezőgazdasági biztosításaik kifizetései pedig kedvezőbbé váltak.)
Az időjárás kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy idén eddig a legsúlyosabbnak a január 30-i orkán következményei bizonyultak, ami több mint huszonhétezer bejelentés nyomán közel hárommilliárd forintjába került a biztosítóknak. A korábbi évek tapasztalata, hogy az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak a hagyományos viharszezonra.
Az elmúlt négy hónapban május végén voltak a legkomolyabb viharok. Volt olyan károsult, aki épp hogy megkezdte ingatlanja helyreállítását, az újabb vihar nyomán már kénytelen volt megtenni a következő bejelentést. A főváros és Pest megye mellett Somogyból, Bács-Kiskunból, Szolnok, Borsod, valamint Baranya megyéből, Szegedről, Pécsről, Körmendről, Kaposvárról, Madarasról, Katymárról, Vaskútról érkezett aránylag nagyobb számú kárbejelentés a biztosítókhoz. Tavalyhoz hasonlóan idén is feltűnően sok volt a jégkár, valamint a tetőbeázások mellett a villám és annak másodlagos hatásai adtak alapot a kárigényre.
