Amennyire vigyázunk a lakásunkra, sokszor annyira nem figyelünk a biztosítására. Pedig ennek megkötése előtt és után is sokat nyerhetünk azzal, ha végiggondoljuk az elvárásainkat, illetve a szerződésben is átvezetjük az időközben bekövetkezett változásokat. A legfontosabb kérdéseket jártuk körül a biztosítás összegétől az értékkövetésig.
Mint ahogy a közmegegyezés tartja, az egyik legbiztosabb befektetés az ingatlan, úgy lehet az egyik legfontosabb védelem az otthonunké. Van akinek ez kötelező (csok és lakáshitel mellé), és van, akinek csupán lehetőség a lakásbiztosítás, de baj esetén mindenkinek jól jön. Ahhoz képest azonban, hogy sokaknak egy élet munkája van a házukban, nem fordítanak ezzel arányos figyelmet ennek a vagyonnak a biztosítására.
Azonban ahogy általában szokott, a lakásbiztosításnak is vannak kizárásai, feltételei és apróbetűs részei amik biztosítónként és termékenként eltérnek egymástól, így az itt leírtak mellett is mindig érdemes figyelmesen átolvasni a szerződést annak aláírása előtt.
Az alábbiakban összefoglaljuk, általában mi szükséges a szerződéskötéshez, milyen káresemények nem tartoznak a lakásbiztosítás hatálya alá, és mire érdemes figyelni azoknál, amik beletartoznak.
Mielőtt megkötjük a szerződést
Amikor eldöntöttük, hogy szeretnénk egy lakásbiztosítást, két dolgot kell meghatároznunk: milyen fedezeteket szeretnénk biztosítani, illetve mekkora a fedezetbe vont eszközök értéke.
Köthetünk biztosítást csak az ingatlanra, de belevehetjük ezen felül a garázst és egyéb melléképületeket is, illetve a mindezen épületekben tárolt ingóságokat. Ha kiválasztottuk mit szeretnénk biztosítani, akkor meg kell határoznunk a fedezetbe vett ingatlanunk és ingóságaink újértékét, azaz, hogy mekkora az újjáépítési és beszerzési értéke az eszközeinknek.
Hasonlítsd össze az alábbi kalkulátorral az elérhető lakáshiteleket! Állítsd be, hogy mekkora hitelösszegre van szükséged, és találd meg a számodra ideális ajánlatot! A kalkuláció ingyenes.
A biztosítótól kapunk egy ajánlatot erre a biztosítási összegre, amitől fölfelé és lefelé is lehetséges bizonyos mértékig eltérni. Minél kisebb ez az összeg, annál alacsonyabb lesz a biztosításunk díja, azonban nem érdemes az ajánlott összegtől túl nagy mértékben eltérni egy irányban sem, hogy elkerülhessük az alul-, illetve felülbiztosítást. Előbbi esetben az eszközeink értékénél alacsonyabb kártérítést kockáztatjuk, míg az utóbbinál túl sokat fizetünk a szolgáltatásért feleslegesen.
Amikor meghatároztuk a feltételeinket és lehetőségeinket már csak a biztosító és a termékének kiválasztása marad. A sok helyen akár online ügyintézéssel is elindítható lakásbiztosításnak sok formája van, választhatunk csomag alapú, vagy egyéni igények szerint összeállított szolgáltatást, de a Magyar Nemzeti Bank pecsétjével ellátott Minősített Fogyasztóbarát védelmet is.
Alapszolgáltatásként az ilyenkor elvárható károkra mindegyik biztosító térít, ezek általában a következőket jelentik:
Tűz, robbanás vagy villámcsapás, vihar vagy felhőszakadás okozta kár esetén, más természeti károk, mint például hónyomás, jégkár, földcsuszamlás, kő- és földomlás, illetve üregbeomlás esetén, idegen tárgy rádőlése és idegen jármű ütközésekor.
A magasabb havidíjú, illetve kiegészítőként elérhető csomagok ezeken felül ilyen fedezeteket tartalmazhatnak: csőtörés vagy vezetékes vízkár, villámcsapás okozta másodlagos kár, például túlfeszültség miatti tűz vagy elektronikai készülék meghibásodása. Ezek mellett általában nem az alapcsomag része a lopás, rablás és vandalizmusból eredő kár, illetve az sem, ha az ingatlanban folytatott vállalkozás vagyontárgyait éri kár.
A biztosítók sokszor honorálják együttkötési kedvezményekkel, ha több biztosításunkat is náluk vezetjük, és engedményeket tesznek szolgáltatásuk díjaiból, ha a lakásbiztosításunkat például életbiztosításaik vagy kötelező biztosításaik mellé kötjük meg.
Szerződéskötés után
A későbbiek során is érdemes észben tartani a lakásbiztosításunkat, például az értéknövekedés átvezetés érdekében. Egy otthonfelújítás, napelem telepítés vagy nagyobb értékű ingóság vásárlása után érdemes az alulbiztosítottság elkerülése érdekében kezdeményeznünk a szerződésmódosítást, és növelni a biztosítási összegünket, hogy ne csak a hitel maradjon egy nagy káresemény után.
Értéknövekedésről beszélhetünk akkor is, ha az inflációnál nagyobb mértékben emelkedik a környékünkön a lakások és házak ára. A biztosítók minden évben indexálják a biztosítások összegét az év egy bizonyos pontján mért inflációval, így biztosítva, hogy elkerülhessük az alul-, vagy ritkább esetben a túlbiztosítást. Erről az általában díjnövekedéssel járó változásról a szolgáltató minden esetben köteles értesíteni a biztosítottat.
Általánosságban is érvényes, hogy nem érdemes elhanyagolni a karbantartásokat a ház körül, mert az ennek hiányából eredő károkat nem is fedezi a lakásbiztosítás. Ide tartozik például az ilyen okból bekövetkező tetőbeázás vagy az ismeretlen eredetű meghibásodása ingóságainknak.
Ha a kár más hibájából keletkezett, ilyen lehet például egy szomszéd felőli beázás vagy a kivitelező mulasztása, akkor az érintett személlyel vagy céggel kell egyeztetnünk a kártérítéssel kapcsolatban, amennyiben rendelkezik felelősségbiztosítással, elsősorban azon keresztül. Az ilyen típusú esetek nem tartoznak a lakásbiztosítás hatálya alá.
Ha a kárunk kifizetését elutasította a biztosító, de nem értünk egyet a döntésével, mindig lehetőségünk van fellebbezni vagy ismételt kivizsgálást kérni az ügyben.
