Ár-érték arányban kedvezőbb biztosításokat, a korábbinál jobb ügyféltájékoztatást vár a pénzügyi felügyelet a biztosítóktól. Az új, szigorúbb szabályok egy része már jövőre, a többiek 2026-tól léphetnek életbe. Pontosabb lesz a TKM, elvárják a pozitív hozamot a unit linked alapoknál.
A jegybank 2019-ben vezette be az új felügyeleti stratégiáját, azóta egyedi történetek persze voltak, de nem mindegy, egy felügyelet hogyan tud erre reagálni, és a probléma mennyire terjed szét a szektorban - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Sberbank 2022-es csődjére hivatkozva. A problémát azonban jól kezelte a jegybank, és minden érintett kára megtérült.
Az is szép teljesítmény, hogy vagyonarányosan Magyarországon tartják a legtöbb pénzt a lakossági ügyfelek befektetési alapokban, a nyugdíjpénztárak is jól teljesítenek. A jövő is tartogat kihívásokat, ezek között Kandrács megemlítette a kiberbűnözés elleni küzdelmet, a kriptovaluta-piac szabályozását, és új fogyasztóvédelmi intézkedések bevezetését is. Az MNB felügyeleti stratégiájának fókuszában áll ugyanis a fogyasztóvédelem is, ennek keretében alakították ki a minősített fogyasztóbarát termékeket.
A fő cél a fogyasztóvédelem erősítése
Az Etikus biztosítás 2.0 szabályozói csomag is a fogyasztóvédelem megerősítését szolgálja. Az etikus életbiztosításnak volt egy korábbi változata is, ezt 2016-ban vezették be. A fő célok a félreértékesítés elkerülése, az átláthatóság növelése, a biztosítások költségeinek átláthatósága voltak. Ennek keretében vezették be egyebek között a teljes költségmutatót (TKM) is. Az eredmények mára láthatók: a szerződések megmaradási aránya javult, a TKM-ek csökkentek, és a közvetítői piac sem omlott össze a mérsékeltebb jutalékstruktúra dacára, miközben az életbiztosítások jövedelmezőek maradtak.
Időközben az uniós szabályozás is változott, és eljött az idő az első szabályozói csomagnál egy ráncfelvarrásra - mondta Kandrács. Ennek köszönhetően hozták létre az Etikus biztosítás 2.0 csomagot. A szabályozások elfogadását hosszas egyeztetés előzte meg a szektor szereplőivel, amelyek kellő időt kaptak a felkészülésre is.
2026-tól módosul a TKM-rendelet, ennek célja, hogy növekedjen az informáltság, be kell mutatni az ügyfélnek, hogy az ő saját biztosításánál mekkorák a költségek. A befektetési egységhez kötött életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás is változik ugyanekkor. Az ebben szereplő TKM-limitek maximum 1,5 százalékponttal léphetők túl, ha ennek indokoltságát megfelelően igazolni tudják a piaci szereplők. Azt is elvárja az MNB, hogy az alapok rövid tájékoztatója (KID) szerint az ügyfelek az alacsony kockázatú termékeknél legalább nulla hozamot, a magas kockázatúaknál pedig pozitív reálhozamot érhessenek el mérsékelt és kedvező forgatókönyvek esetén.
A jutalék helyett az ügyfél érdeke legyen fontos
Már 2025-től is lesznek fontos változások. A közvetítői jutalékszint ugyan csökkent az elmúlt években, de költségverseny helyett még mindig jutalékverseny van a magyar piacon - magyarázta az intézkedések egyik indokát Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója. A termékek szerkezete sem mindig megfelelő, nem mindig az ügyfél érdekei alapján állítják össze az eszközalapokat. 348 eszközalap van most a piacon, és nem mindegyik felel meg az elvárásoknak, 133-at kell átalakítani vagy kivezetni a közeljövőben.
Már 2025-től életben lép az úgynevezett összeférhetetlenségi ajánlás, amely a közvetítőkre vonatkozik. Az MNB jelentősen eltérő egyedi ösztönzőket talált a piacon, ezek gyakran ellentétesek voltak az ügyfelek érdekeivel. Elvárás lesz, hogy közel azonos szintű jutalékot adjanak a biztosítók, vagyis ne a jutalék vezérelje az értékesítőt, amikor biztosítást ajánl. Életbe lép az úgynevezett welcome call (üdvözlő hívás) ajánlás is, ennek az a célja, hogy az ügyfél pontosan értse, milyen következményekkel jár a számára az életbiztosítás megkötése, ezeket a hívásokat már 2025-től alkalmazni kell a félreértékesítések elkerülése érdekében.
